Kapucíner kocka

Avagy hogyan próbáltam ki a csokidíszítő transzferfóliát! J 

Kapucíner kockák házi marcipánnal és a presszókávé ízével...

Minden bizonnyal sokan emlékeztek még gyermekkorunk egyik nagy kedvenc csokijára, a Kapucínerre. Jómagam annak idején Autós szelet és Bohóc csoki párti voltam, és a kávés édességeket nagy ívben elkerültem (pl. utáltam a tejeskávét is az oviban), így annak idején Kapucínert csak nagy ritkán ettem.

Még az ünnepek előtt vetettem szemet Dinánál a Kapucíner tallér receptjére, de az ünnepi nagy rohanás után csak most volt időm kipróbálni ezt a receptet. Ennek ellenére nem bántam meg, hiszen végre egy olyan édességet készíthettem, amit végre a Párom is szeretett, mert ő annyira nem édesszájú! J Ezek a kis kockák ugyanis az étcsokoládé, a marcipán és egy erős presszókávé ízét ötvözik, amiket egy kevés tejcsokival és transzferfóliás megoldással díszítettem. (A transzferfóliát a Food-Packben vettem még Budapesten.)

Hozzávalók: (20db kicsi kockához.)

15 dkg marcipán (Én a házi marcipánom használtam, recept itt, a cukormentes változat receptje itt.)

2 tk kávékrémpor, vagy tejpor (Nálam kávékrémpor, mert a tejpor túl drága volt. J)

2 g instant kávé

10 dkg étcsoki

2-3 kocka tejcsoki

kis darab transzferfólia

A kávé ízű marcipán belső:

A marcipánt két részre osztjuk, majd az egyik felébe begyúrjuk az instant kávéport, a másikba pedig a tejport. Jómagam sem a krémport, sem az instant kávét nem oldottam fel vízben, hanem közvetlen belegyúrtam a marcipánba, gondoltam jó lesz az így is és jó is lett! J Ezután a marcipándarabkákat egy órácskára hűtőbe tettem.

 

Így gyúrd be a marcipánba a krémport és a kávét....

A bonbon összeállítása:

Ahhoz, hogy szép szabályos négyzet alakú marcipán négyzetet tudjak nyújtani bevetettem a jó öreg sütőpapíros trükköt. Mindez abból áll, hogy egy darab sütőpapírt félbehajtunk, majd ennek a papírnak négyzet-alakban lehajtjuk a széleit (A). A hajtogatás során arra ügyeljünk, hogy nagyjából akkora négyzetet hajtsunk, amekkora kb. annak a marcipánnak fog megfelelni, amivel épp dolgozunk. Elsőként a fehér marciánt nyújtsuk ki a sütőpapír négyzetben egészen a papír széléig (B-C), majd a kávésat is (D). Végül illesszük egymásra a két réteg marcipánt (E), majd kissé nyomkodjuk össze. Mielőtt felszeljük a marcipán lapot, bejelölhetjük a kockák helyeit (F), így biztosan szép szabályos négyzeteket kapunk majd (G).

Végezetül olvasszuk meg és temperáljuk az étcsokit, amiben kimártjuk a marcipán kockákat. Díszítésnek vágjunk háromszög alakú transzferfólia darabokat, majd a mintás felükkel lefelé légmentesen simogassuk a kockák tetejére a fóliát (H). Ha a csoki elkezd megszilárdulni néhány további fehércsoki csíkkal is díszíthetjük a Kapucíner kockákat (I).

 

Így készül a Kapucíner kocka...

Megjegyzés:

Most egy új temperálási módot próbáltam ki, amit az új csokis könyvemben olvastam. A csokit 43°C-osra olvasztottam, majd 36-37°C-körül beletettem a csoki tömegének ¼-ét egy egész darabban és hagytam, hogy ez a darab hűtse le a csokit kb. 32°C-ra. Nekem csaknem az egész darab csoki elolvadt, de a maradék tábladarabot egyben kiemeltem. Így ebből az egyben beledobott csokiból folyamatosan „szabadult fel” elvileg a megfelelő szerkezetű kakaóval és ez segítette elő a gyors és tökéletes temperálást. Ez az újonnan olvasott módszer nekem nagyon tetszik és szerintem jól is sikerült, így még biztosan megpróbálom polikarbonát formával is! J

Belül csíkos...

Vélemény a házi Kapucínerről:

Szerintem ez egy szuper recept, köszönet érte Dinának! J Érdekesség, hogy az idő előrehaladtával a kis kockák íze még inkább harmonikusabb lesz, mint első nap volt, akkor ugyanis nagyon erőteljesnek éreztem a kávét, de másnap reggelre egy nagyon lágy ízű bonbont kaptam. További érdekesség volt számomra az is, hogy az én házi marcipánommal készült édesség kevésbé emlékeztet az eredeti Kapucínerre, mivel szerintem jobban érvényesül marcipán íz. (Aztán ki tudja, majd ha otthon járok, kóstolok egy Kapucíner csokit… J) Ennek ellenére ez egy SZUPERFINCSI édesség, ami nálunk hamarosan ismét készülni fog!

Legyen szép napotok, ildiKOKKI

Házi Kapucíner kockák! 

Levendulás bonbon

Avagy hogyan született meg az egyik kedvenc bonbonom…

A csodás bonbonok...

Bár sokáig nagy ellenállást tanúsítottam a levendulás sütik, fagylaltok és édességek iránt, mára – a macaronhoz való viszonyom megváltozásához hasonlóan – ez az ellenállásom is teljesen megszűnt. Sőt, miután egy tavaly őszi csokifesztiválon levendulás bonbonokat kóstoltam nagy tömegével (tejcsokis levendulás, gyömbéres levendulás, fehércsokis levendulás stb.), az ellenállásom heves érdeklődésbe csapott át! J

Ez a változás egyébként számos gasztronómiai kérdésben érezhető nálam, mely részben a gasztroblogolásnak, részben pedig Finnországnak köszönhető. Nincs gond ezzel, kedvencem lett a fehérboros kagyló és a bazsalikomos csoki mostanában, szóval nyitott vagyok mindenre, hisz ki tudja mit hoz a jövő?! A nyitottság ennél a bonbonnál egyébként nagyon kell, így azt mondom, azért egyszer érdemes megpróbálni annak is, aki kicsit tart a dologtól. HA nem ízlik, akkor egy év múlva újra meg kell kóstolni, hiszen anno én sem ettem volna meg ezt a csokit, ma meg…. J Lássuk akkor, hogy készült ez a bonbon, melyhez Katuci receptjét vettem alapul.

Hozzávalók: (Egy 21 db-os polikarbonát formához.)

(1) Korpusz:

200 g étcsoki (min. 70%-os), melyből kb. 150 g-ot fogunk elhasználni

1%-nyi kakaóvaj

(2) Ganache:

65 g tejcsoki +20 g étcsoki

30 ml levendulás tejszín, ami 100 állati  ml tejszín (legjobb a 30-35%-os) és 1 ek szárítpott levendulából készült

20 ml állati tejszín (legjobb a 30-35%-os)

15 g méz

1 tk vanília aroma

Töltelék:

A levendulás tejszínhez 1 dl tejszínt összeforralok 1 púpos ek levendulával, majd hagyom kihűlni. A levendulás tejszínt egy éjszakára hűtőbe teszem, majd másnap reggel leszűröm. Ebből a levendulás tejszínből (30 ml), ami picit sárgás színezetű lesz, illetve egy kevés plusz levendulamentes tejszínből (20 ml) készítem a tej- és étcsoki alapú ganachet, amit egy kevés akácmézzel és vanília kivonattal is ízesítek. A ganachet felhasználás előtt egy éjszakát hagyom hűtőben pihenni. (A ganachehoz a tejszínt az olvadt csokira öntöm, majd addig mikrózom és kevergetem felváltva, míg egy teljesen sima csokikrémet kapok.)

A bonbon összeállítása:

A csokoládé burokhoz megolvasztom az étcsokit (kb. 43-45°C-ra) vízgőz felett, majd folyamatos kevergetés mellett hűtöm vissza 35°C-ig. Ekkor hozzáadom a kakaóvajat, majd a csokit tovább hűtöm 32°C-ra. A polikarbonát formát hajszárítóval átmelegítem, majd beleöntöm az étcsokit, amit néhányszor az asztalhoz ütögetek, hogy a légbuborékok eltávozzanak. Végül a formát megfordítom, a felesleges csokit kicsöpögtetem, majd a csokiburkot hűtőben hagyom megszilárdulni.

Ha a burok megszilárdult a levendulás ganachet a formába töltöm, hagyva helyet a lezárásnak. Végül a bonbonok talpához a maradék étcsokit visszamelegítem és lezárom velük a bonbont. Ha a bonbonok talpa is megszilárdult kifordítom a levendulás csoddákat a polikarbonát formából.

Vélemények erről a bonbonról:

Elég nagy elfogultság azt nyilatkozni, hogy ez egy szuperfincsi bonbon, ami nálam mindent vitt, de tényleg így van! J Helyette inkább azt írom, hogy erről a bonbonról NAGYON megoszlanak a vélemények. A Párom szerint „ehetetlen és molyirtó” ízű, az észt szomszédok szerint „nagyon érdekes”, a magyar szomszédok szerint „nem hagyományos”, a skót szomszéd szerint „briliáns” és egy magyar gombakutató biológus barátunk szerint is „nagyon finom és nem mindennapi”. Látható tehát, hogy annyi különféle vélemény érkezett erre az édességre, ahányan kóstolták… De én szeretem és kész! Punktum! J

Legyen szép napotok, ildiKOKKI

Levendulás bonbon, amit vagy szeretünk, vagy nem! J

Karamelltorta

Avagy hogyan avattam fel az új robotgépem a skót szomszéd szülinapi tortájával?

Karamelltorta csokis piskótával, ét- és karamellizált fehércsoki korongokkal és lágy karamellöntettel...

Néhány hónapja lettem először figyelmes arra, hogy a robotgépem fura hangokat ad ki, majd a decemberi habcsók sütésnél, mikor 20 percet kellett keverni a tésztát már olyan égett motorszag áradt a mixeremből, hogy azt hittem ott helyben örökre megadta magát a jó öreg kis gépezet. El persze nem romlott, még mindig tudok vele keverni, de sajna itt volt az idő, hogy beszerezzek egy újat, így az utóbb 2-3 hónapban figyelmesebben jártam keltem, de valahogy egy robotgép sem tetszett igazán. Aztán egyik nap elmentünk vásárolni és megpillantottam ŐŐŐŐŐT, majd a párom rábeszélésére haza is hoztam magammal ez a narancssárga csodát! Így ezentúl ő lesz majd látható a fázisfotókon, nem a jó öreg fehér mixerem! J

 

Ezentől ŐT láthatjátok majd a fázisfotókon!!! J

A mixer vásárlással nagy szerencsém volt, mert pont akkor vettem meg, mikor a kedves skót barátunknak, Neilnek kellett egy szülinapi tortát rittyentenem. Bár nem volt határozott ötletem, abban biztos voltam, hogy valami karamellás sütit kellene készítenem, elvégre egy pasi mégsem kaphat valami habos és gyümölcsös tortát? Az igazság az, hogy már hónapok óta nézegetem Piszke karamelltorta receptjét, de korábban beleszerettem Farkas Vilmos karamelltorta receptjébe is. Így nem volt mit tenni, ötvöztem a két receptet és mindkét receptből a számomra szimpi elemeket vettem át, amit persze megspékeltem egy kis ildi KOKKI csalafintasággal. J

Neil tortája egy kisebb társaságnak készült, éppen ezért csak egy 18 cm-es, vagyis 10-12 szeletes tortácskát sütöttem, tehát egy normál torta mennyiségének 2/3-ával dolgoztam. Abban az esetben, ha egy nagy 24 cm átmérőjű tortát szeretnétek, az itt megadott mennyiségek 1,5-szeresével dolgozzatok.  A receptről még annyit, hogy tényleg NAGYON könnyű lesz elkészíteni, annak ellenére hogy egy szuperflancos tortának tűnik, nagyon hamar össze lehet dobni. A torta egyik szépségét szerintem a csokikorongok adják, ehhez a karamellizált fehércsokiról bővebben itt olvashattok.

A torta...

Hozzávalók: (Egy 18 cm-es tortához.)

(1) Tészta:                                                    (2) Krém:                                                          (3): Öntet és díszítés:

4 egész tojás                                                 7 dl állati tejszín (30-35%)                       7 dkg kristálycukor karamellizálva

4 ek cukor                                                    350 g kristálycukor karamellizálva     1 dl tejszín (10-15%)

2 ek liszt +2púpos ek kakaópor          200 g fehércsoki                                          2 dkg vaj

1 tk sütőpor                                                  1 db vanília rúd                                             étcsoki korongok (6-7 dkg)

1 tk. vanília aroma                                     1 tk só                                                                karamellizált fehércsoki korongok (3-4 dkg)  

A piskóta:

A Tészta hozzávalóiból a piskóta ALAPRECEPT-nél megadott módon egy 3 lapos, 18 cm-es kakaós piskótaalapot sütünk. A piskótát hagyjuk kihűlni, egy zacskóba alaposan elcsomagoljuk, majd egy éjszakán át hagyjuk pihenni. Másnap reggel a piskótát 3 részre vágjuk és tölthetjük is a tortát.

A krém és csokidíszek:

Aznap este, mikor megsütöttük a piskótát, összeállítjuk a krémet. A kristálycukrot lassú tűzön aranybarnára karamellizáljuk egy MÉLY lábosban. Miközben a karamellát olvasztjuk, egy másik kisebb lábosban feltesszük melegedni a tejszínt, majd ha elolvadt a cukor és kristálymentes a karamella, kis részletekben FOLYAMATOS kevergetés mellett ráöntjük a forró tejszínt a forró karamellára. VIGYÁZAT, a tejszín majd ki akar futni, ezért nagyon kell kevergetni a karamellát és apránként adagolni a tejszínt!

Ha a tejszínünk szépen felolvasztotta a karamellát, akkor a lábost lehúzzuk a tűzről, majd beletördeljük a fehér csokoládét. A karamellás tejszínt addig keverjük, amíg a fehércsoki el nem olvad, ekkor ízesíthetjük a krémet vaníliával, illetve sóval ízlés szerint. Végül a krémet hagyjuk kihűlni a konyhapulton, majd egy éjszakára a hűtőbe tesszük.

Miután összeállítottam a krémet, étcsokoládét és karamellizált fehércsokoládét olvasztottam és temperáltam, majd egy csokimintázó textúrfóliára – ezt használtam a vaníliás karika mintázásához is – kisebb és nagyobb korongokat nyomtam. A csokit a konyhapulton hagytam megszilárdulni, majd egy éjszakára a hűtőbe tettek.

 

Így készült...

A torta összeállítása:

Másnap reggelre a karamellás tejszínhabos krém jól besűrűsödött a hűtőben és csak ki kellett habosítanom. Az új narancssárga csodamixeremmel először csak alacsony fokozaton, majd ahogy egyre habosabb és világosabb lett a krém egyre magasabb fokozaton habosítottam a krémet, amíg az teljesen szilárd nem lett. (Aki aggódik, hogy a krém nem áll meg, vagy nyáron készíti a tortát, az ennél a pontnál dobjon bele minimum 2-3 csomag habfixálót, vagy 1 csomag Zseléfixet. Én ezt most nem tettem meg, kíváncsi voltam megmarad-e így a krém.)

A piskótát felszeltem, a krémet 3 részre osztottam, majd betöltöttem a tortát. A krém utolsó harmadával burkoltam a torát, majd ezzel is díszítettem a torta tetejét. Végül a torta oldalára és tetejére nyomkodtam a csokikorongokat, majd pár percre hűtőbe tettem azt, amíg elkészítettem a tetejére a karamellöntetet.

Karamellöntet:

Az öntet hasonlóan készül, mint a krém, vagyis a cukrot aranybarnára karamellizáljuk, amíg egy másik kis lábosban felforraljuk a tejszínt. Ezután leforrázzuk a tejszínnel a karamellát és hozzáadjuk a vajat is, majd megvárjuk, míg az teljesen elolvad. Végül az öntetet TELJESEN lehűtjük és csak így öntjük a torta tetejére. (Az öntet egyébként nem szilárdul meg, finom krémes marad.) Ha az öntet is a tortán van további pár órára ismét hűtőbe tesszük a tortát, majd a szervírozáshoz csak az utolsó pillanatban vesszük ki onnét!

A csokidíszek...

Vélemény a receptről:

Jómagam eddig nem voltam egy nagy karamella rajongó, de ez a torta mindent megváltoztatott és azóta csak karamellás édességeken töröm az agyam! J

A tortáról tudni kell, hogy BRUTÁLIS karamella íze van és nagyon tömény is, lévén tényleg rengeteg karamella van a krémben. Ennek ellenére a krém csak közepesen émelyítő, de akkor is csak egy kis szeletet bír megenni az ember.

A krém egyszerre lágy és krémes, de a tortában nagyon jól tartja magát és nem folyik szét. Szeletelésnél azonban már lehet látni, hogy nem egy kőkemény krémről van szó, így nyáron erre a tortára nagyon oda kell figyelni és gyorsan szervírozni, nem pedig órákig a hőségben tárolni!!!

Összességében nem csalódtam, szerintem nagyon ízlett mindenkinek a torta és végre valami nem hagyományosat sikerült sütnöm! Próbáljátok ki, mert egy szuper kaland lesz! J

Szép napot nektek,  ildiKOKKI

Az a BIZONYOS karamelltortácska...

Karamellizált fehércsokoládé

Avagy a fehércsoki csodálatos újjászületése… J

Töltetlen karamellizált fehércsoki dínók...  J

Karamellizált fehércsokit először november táján készítettem, amiről elsőre azt gondoltam, hogy biztos nem lesz egy nagy eresztés, de rájöttem, hogy egy FANTASZTIKUS dolog, így azóta folyton van itthon. J Az ünnepi időszakra egész egyszerűen csak töltetlen bonbonokat készítettem, gondoltam így vezetem be a családba magát a fogalmat, hogy karamellizált + fehércsoki egyben. Azt el kell mondanom, hogy ez az édesség fiatalok és idősek körében egyaránt nagy lelkesedést váltott ki és szinte ez a típus fogyott el a különféle bonbonokból elsőre.

Érdekesség, hogy azok, akik még soha életükben nem találkoztak a csokoládé ezen változatával nem is tudták hova tenni a dolgot, volt aki szerint biztosan karamellát kevertem a fehércsokiba, vagy "valamit" csináltam a tejcsokival. Hát nem, ez kérem gyakorlatilag a sült csoki, egyaránt készíthető fehér- és tejcsokiból is. A karamellizált fehércsokival elsőként Praliné Zsuzsi oldalán találkoztam, de kiváló leírás van David Lebovitznál és Chocolate Apprentice oldalán is. Maga a karamellizálás egy rém egyszerű folyamat, lássuk is hogyan készül a csokicsoda! J

Hozzávalók:

2 tábla jó minőségű fehércsokoládé (Min. 30% kakaóvaj tartalmú csokoládé szükséges!!!)

1 vanília rúd

1 púpos tk só

+ jénai tál és spatula, vagy nagyobb evőkanál

Így készül…

A fehércsoki karamellizálása során gyakorlatilag hosszú időn keresztül viszonylag alacsony hőmérsékleten kell „sütni” a csokinkat, melyben a tartós hevítés hatására zajlik le a karamellizáció folyamata. Arra kell egyébként a művelet során ügyelni, hogy a csokis tálat ne felejtsük a sütőben, úgy mint én! (Egyébként pont egy szuper mesét néztünk a szomszédokkal… Lényeg a lényeg, a csokinak nem lett baja és azóta én is bátrabban merek csokit sütni! J)

 

Kedvencem a T-rex!  J

A folyamat első lépéseként a fehércsokit megolvasztjuk, egy jénai tálba öntjük, majd így tesszük be a forró sütőbe. A karamellizálás ekkora mennyiségnél kb. 2 óra. A folyamat elő órájában én 110°C-on tartom a sütőt, míg a második órában 125°C-ra emelem a hőmérsékletet. Amire nagyon kell figyelni, az a csoki folyamatos, de nem túl gyakori kevergetése. Ha túl gyakran kevergetjük a csokit, akkor sokkal lassabban zajlik le a folyamat, így elegendő csak 20 percenként átkeverni a csokit, vagyis összesen a két óra alatt 6-szor bőven elég kevernünk a csokin!

A csokoládé fehér színe két óra sütögetés és kevergetés után csodás aranybarna lesz!

Figyeljünk továbbá arra is, hogy a karamellizálódással járó színváltozás nem fog jelentkezni a csoki felszínén, csak magában a csokiban, így 20 percenként tényleg keverjük át a csokit, nehogy az belülről megégjen! A csoki egyébként ilyen magas hőmérsékleten kicsit darabos lesz, de nem kell aggódni, a kevergetés során kissé „szétlapító” mozdulatokat kell tenni, így a tömbök kevésbé állnak majd össze. A csoki egyébként szép sima lesz, ha elkezd hűlni, akinek ez mégsem történne meg, rásegíthet botmixerrel a dologra. (Nekem erre mg sosem volt szükségem.)

 

Ahogy látható a csoki belülről sötétedik, vagyis belülről kaamellizálódik, ezért 20 percenként alaposan keverjük azt át!

Ha letelt a két óra és a csokink csodálatos karamellszínűvé vált dobjuk bele a kikapart vanília rudat és a kevés sót, keverjük még jól át, majd hagyjuk lehűlni. Abban az esetben, ha bonbonokat szeretnénk készíteni, a csokoládé 10%-nak megfelelő mennyiségű kakaóvajat adjunk a temperálás előtt a csokihoz. Erre azért van szükség, mivel a karamellizálás következtében a csoki sokkal sűrűbb lesz, mint hagyományos társaik! 

Összességében egy csodálatosan szuper finomság, amit használhatunk öntetnek, bonbonokhoz, fagylalthoz, palacsintához és bármilyen más finomsághoz. Önthetjük a csokit táblába, készíthetünk csokitallért, töltött, vagy töltetlen bonbonokat, a lehetőségeknek csak a fantáziánk szab határt! Aki nem próbálta még, annak csak ajánlani tudom, mert tényleg szuper finom és előbb-utóbb rájön az ember, hogy mindenhez passzol! J

Legyen szép napotok, ildiKOKKI

Az ildi KOKKI dínóóóóóók! J

Sütőtökös kakaós kalács

Avagy hogyan került ismét sütőtökös kelt tészta a kuglóf formámba? J

Sütőtökös kakaós kalács kuglóf formában sütve.  J

Talán még ti is emlékeztek, hogy az ünnepek előtt kaptam két nagy vödör sütőtökpürét, melyből egy fincsi narancslekvárral töltött sütőtökös brióst készítettem. A briós olyan jól sikerült, hogy a Párom kérésére készítettem egy újabb adagot, amit le kellett fagyasztanom neki reggelire, ami nagyban megkönnyítette a reggeli kérdését. Azóta egyébként kétheti rendszerességgel kell sütnöm neki valamit, hogy legyen mindig reggelire való a fagyóban. J

A tökpüréből azonban így is nagyon sok megmaradt, így gondoltam körbenézek a neten, hátha találok valami jó ötletet. Nos, találtam is, méghozzá Aranytepsi oldalán láttam meg egy tökös-kakaós csíkos kalácsot, ami egyből megtetszett. A receptet gyorsan tovább is gondoltam, így a tésztát a briósnál leírtak alapján állítottam össze, illetve szerettem volna kipróbálni az új kuglófformámat, amivel végre megleptem magam! J A kuglófkalács szuperül sikerült, lássuk is gyorsan hogyan készült!

Csíkos...

Hozzávalók: (Egy 22 cm-es kuglófhoz.)

25 dkg liszt

2 csapott ek kakaópor

13 dkg tökpüré (Nyáron helyettesíthetjük sárgarépapürével.)

5 dkg porcukor

4 dkg vaj

1 dl tej + 3 dkg élesztő (Nem kell sok tej, mivel a tökpüré eléggé nedvesít. J)

1 tojássárgája

1 csipet só

1 tk vanília aroma

A tészta összeállítása:

A lisztet egy mélyebb tálba szitáltam, majd a tejben felfuttattam az élesztőt egy kevés cukorral. A liszthez adtam a porcukrot, sót, tojássárgáját, sütőtök pürét, vanília aromát és a tejben felfuttatott élesztőt (A). A tésztát egy fakanállal összedolgoztam, majd deszkára borítom és alaposan összegyúrtam (B), végül 40 perc alatt meleg helyen duplájára kelesztem (C).

 

Így születik a tészta....

A kalács megformázása és sütése:

A tésztát elfelezem, majd az egyik gombócba begyúrom a kakaóport. Az így kapott kakós tésztát, illetve a narancsszínű tökös tésztát is téglalap alakúra nyújtom (A₁-A₂), majd egymásra fektetem, majd kissé összenyomkodom őket (B). A tésztát szorosan feltekerem (C), majd a kuglófformába igazítom, ahol a tészta végeit igyekszem minél jobban összenyomkodni, hogy ne nyíljon szét sütés közben (D). Végül további 20 perces kelesztés után 160°C-os sütőben 25-30 perc alatt sült meg a kuglóf, amit egy rácsra fordítva hagytam kihűlni.

A tésztát a formában is kelesszük egy picit!

Vélemény a receptről:

A kalácsot csak másnap reggel szeltem fel, így a tészta egyáltalán nem morzsálódott, de mégis teljesen puha maradt a sütőtöktől, ami nagyon szép narancsszínt is adott a tésztának. A kalácsot ezután felszeltem és a szeleteket fagyasztottam le reggelinek, ami szuperfincsi volt egy kevés vajjal és lekvárral. A tészta maga egyébként nem túl édes, fagyasztás után is egyaránt puha, így nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek! J

Szép napot nektek, ildiKOKKI

Vajjal és lekvárral megkenve az igazi.... J

Eperlekváros piskótatallér

Avagy hogyan dresszírozzunk könnyedén mini piskótakorongokat?

 

Mini piskótatallér eperjammel.

Szerintem nincs a földön olyan ember, aki ne lenne a Pilóta piskótatallér szerelmese, legyen az eper-, narancs- vagy meggyzselé ízesítésű. Mi sem vagyunk ezzel másként, így gondoltam megpróbálom házilag elkészíteni ezt a finomságot, mivel az ünnepi vacsorák után semmilyen bonyolult és krémes sütit nem szerettem volna se enni, se készíteni.

Ez a kis „apróság" azonban pont elég arra, ha az ünnepek után jártunkban-keltünkben rágcsálnánk valami kis édeset, vagy vendégeket várunk és valamit azért mégis illene kitenni az asztalra, esetleg filmeznék egyet egy csendes estén. A recept maga egyébként szörnyen egyszerű, akinek van kedve feltétlenül készítse el, hiszen egy viszonylag gyorsan elkészíthető édességről van szó! J Az eredeti recept a Sütimizéria oldaláról származik. 

Tallérok...

Hozzávalók: (25-35 minitallérhoz.)

2 egész tojás

2 púpos ek liszt

2 ek porcukor

1 csipet só

1 csipet sütőpor

1 tk vanília aroma

3-4 ek eperjam

15 dkg étcsokoládé

2-3 kocka tejcsoki

A piskóta elkészítése:

A piskótatésztát a „Piskóta alapracept” c. bejegyzésben olvashatók alapján készítettem. (A tojásokat kettéválasztottam, a fehérjét felvertem a porcukorral, majd tovább habosítottam a sárgájával, végül O-mozdulatokkal beleforgattam a sütőporos lisztet egy szilikonlapát segítségével.) A nyers tésztát egy erősebb műanyag zacsiba töltöttem, aminek az egyik csücskébe előzőleg egy sima lyukú (8-as) díszítőcsövet helyeztem. Ezután átszedtem a tésztát a zacsiba, majd kis korongokat dresszíroztam egy sütőpapírral bélelt lemezre.Ha az összes korongot kinyomtuk előmelegített sütőben 175°C-on kb. 10 perc alatt süssük őket aranybarnára! (Vigyázat, a korongok kicsit terülni fognak, így hagyjunk egy kis helyet köztük!)

De hogyan dresszírozzunk nagyjából ugyanakkora korongokat? Nos, a számolásos módszerrel! J Mikor elkezdjük nyomni a korongokat a sütőlemezre, kezdjünk el ütemesen számolni pl. 3-ig, majd addig nyomjuk a tésztát a zacskóból, amíg 3-hoz nem érünk. A lényeg, hogy mindig igyekezzünk azonos sebességgel (tényleg ütemesen) számolni és mindig ugyanannyi ideig nyomjuk a tésztát a zacsiból! J

 

A tallérok születése.

Lekvározás és csokizás:

Az eperjamet jól keverjük fel egy evőkanállal, hogy könnyen lehessen egyenletesen dresszírozni, majd szedjük bele ugyanabba a zacsiba, amivel a piskótatésztát is kinyomtuk. (Előtte azért a zacsit mossuk el a biztonság kedvéért! J ) A lekvárból nyomjunk pici halmokat a tallér közepére, majd a tallérokat tegyük 20 percre hűtőbe, hogy a jam kellően megszilárduljon. Végül gőz fölött olvasszuk meg az étcsokit, szedjük egy kis zacsiba, melynek lecsíptük az egyik csücskét és egyenletesen csokizzuk le a tallérok tetejét. Akinek van kedve néhány tejcsoki csíkkal díszítheti a tallérok tetejét! A tallérok azonnal fogyaszthatók, bár érdemes megvárni, amíg a csoki megszilárdul! J

 

Így kerül a lekvár és csoki a tallérra!

Vélemény a receptről:

Szerintem a tallérkészítés legkritikusabb része a csokizás, mivel az könnyen lefolyhat a piskótáról és nehéz szépen elteríteni. Ráadásul a csoki nem is lesz olyan vékony a házi változaton, mint a boltin, lévén a gyárban a felesleges csokit egy gép „lefújja” a tallérokról. Azért ne essünk kétségbe, egy zacsi és egy kis türelem sokat tud segíteni és így is csak 5 perc a csokizás! J

A másik észrevétel a házi tallérokkal kapcsolatban, hogy a piskóta nem lesz olyan vastag, mint a bolti változaté. Nos, ezen sajna nem tudok segíteni, lévén a tészta egy picit mindenképpen terülni fog, ha nem formában sütjük. Ennek ellenére teljesen megvan a Pilóta piskótatallér életérzés, mikor majszolod ezt a sütit, ami azért gyorsan kárpótol a fáradozásokért! J

Legyen szép napotok, ildiKOKKI 

Házi tallérok miniatürizálva...

Rama szelet (Szilvia margarinos szelet; Kedvenc szelet)

Anyukám legfinomabb krémes sütije...

  

Rama szelet.

Nálunk nem igazán volt divat anno a nagy sütögetés, meg a töménytelen mennyiségű süti, amikor még gyerek voltam, ráadásul, mint azt már többször írtam is itt, anyukám nem is igazán volt az a nagy sütögetős fajta. Volt azonban néhány olyan süti, amit minden jelesebb napra elkészített, közülük a legkedvencebb kedvencem ez a Rama szelet! J 

Érdekesség, hogy kerestem ilyen nevű sütit a neten, de nem találtam semmit, csak egy kedves Olvasó említette Szilvia szelet néven, Barbi pedig Mézes krémes néven ismerte… Aki esetleg ismeri ezt a sütit valamilyen más álnéven, az nyugodtan írja meg kommentben, mert kíváncsi vagyok!

A recept eredetéről egyébként sajnos vajmi keveset tudok, s bár édesanyámat is kérdeztem, csak annyiban állapodtunk meg, hogy az idők kezdete óta megvan ez a recept kézzel beírva a régi szakácskönyvbe, amiből ő évtizedek óta süt… Így most egy igazán klasszikus, de olcsó süti receptje következik, amit ha egyszer megkóstol az ember, képtelenség abbahagyni! J

 

A sütit másnap lehet igazán szépen szeletelni.

Hozzávalók: (Egy 20 x 30 cm-es tepsinyi sütihez.)

(1) Tészta:                     (2) Krém                       (3) Csokimáz:

2 tojás                                         4 dl tej                                     1 diónyi margarin

2 dkg margarin                       4 púpos ek liszt                    3 púpos ek kristálycukor

10 dkg porcukor                    20 dkg cukor                        3 púpos ek kakaópor

1 nagyobb ek méz                  20 dkg margarin                 3-4 ek víz

1 kk szódabikarbóna            2 ek kakaópor

40 dkg liszt                               1 tk vanília aroma

A tészta sütése:

A tojásokat, margarint, porcukrot és mézet gőz fölött kihabosítjuk, majd ha meghűlt, belekeverjük a szódabikarbónát és a lisztet, melyből gyors mozdulatokkal sima tésztát gyúrunk. A tésztát 3 felé osztjuk és egy 20 x 30 cm-es tepsi hátulján három lapot sütünk. A lapok alacsony hőfokon (kb. 170°C) is igen hamar megsülnek, vagyis folyamatosan figyeljük a sütést, mert 8-10 perc alatt kész is egy lap. Vigyázat, a lapok melegen igen könnyen törnek, ezért óvatosan csúsztassuk le őket a tepsiről, nehogy megsérüljenek! Amíg a lapok hűlnek, összeállíthatjuk a krémet.

A csodás süti! 

Krém:
A lisztből és tejből kis lángon sűrű pudingot főzünk, majd a még meleg pudingba azonnal belekeverjük a cukrot és vanília aromát. Amikor a lisztes puding kihűlt, keverjük hozzá az előzőleg alaposan kihabosított margarint. (Ehhez a margarint már előző este vegyük ki a hűtőből, így könnyebb lesz vele dolgozni és nem fog kiikrásodni a krémből.) Végül a krémet felezzük el, majd az egyik felébe keverjünk ízlés szerint kakaóport (kb. 2 evőkanállal). A kakaós krémet simítsuk az első lapra, majd a fehér krémet a másodikra, amit lezárunk az utolsó lappal.

Máz:

A margarint olvasszuk fel, majd adjuk hozzá a kakaóport és porcukrot, végül kanalanként keverjük bele a vizet. A mázat addig főzzük kis lángon, amíg az már lassan folyik le az evőkanálról. Ha kissé kihűlt, simítsuk a sütemény tetejére.

A sütemény másnapa puhul meg, így addig sajnos keringenünk kell körülötte, bár néhány órával az elkészítés után már megpróbálhatjuk szeletelni! (Ha délután készül, akkor este már mindig eszek belőle egy-két kockával, mert nem lehet megállni, olyan fincsi!) J Próbáljátok ki, mert minden szempontból nagyon jó kis sütiről van szó!

Szép napot, ildiKOKKI 

A sütim a Türkiz Platinum Apponyi-mintával díszített Herendi porcelánon.