Zserbókifli (Zserbókeksz)

Zserbó ízű ropogtatnivalók az ünnepekre egyszerűen! :)

Ünnepi kiflik.

A minap láttam meg Évánál ezt a zserbókekszet, s mivel a zserbó nálam a Karácsony alfája és omegája, ezért egy alaposabb átalakítás után, de a zserbós ízvilágot megtartva készítettem el a saját verziómat. Egy kis adag tésztából egy nagy kupac kifli lett, amit biztosan elkészítek az ünnepek alatt is. A kisült kekszek csokizás NÉLKÜL remekül bírják a fagyasztást, zárt dobozban pedig sokáig puhák maradnak. Készíthetjük pogácsaszaggatóval kiszúrva is, akkor az egészet mártsuk csokiba, vagy a korábbi „Jóreggelt!” kekszemhez hasonlóan szeletelve is. :)

Hozzávalók: (1 nagy gáztepsihez, vagy 50-60 db kicsi kiflihez.)

15 dkg liszt

5 dkg darált dió + 2 dkg durvára vágva

5 dkg porcukor

8 dkg vaj

1 tk vanília kivonat (Recept itt, én ezt használtam.)

½ citrom reszelt héja

1 késhegy sütőpor

1 csipet só

1 kis tojás sárgája (Ekkora mennyiséghez lehet ½ t. sárga is, dupla mennyiséghez mehet 1 nagy t. sárgája.)

5 szem aszalt barack 1-2 ek rummal, vagy pár csepp rumaromával meglocsolva

5-6 kocka étcsoki

Elkészítés:

Az aszalt barackot összeaprítom és meglocsolom 1-2 ek rummal, vagy pár csepp rum aromával, majd hozzákeverem a 2 dkg durvára vágott diót és az egészet félreteszem. A száraz hozzávalókat (5 dkg finomra darált dió, liszt, porcukor, sütőpor, só) elmorzsolom a vajjal. Hozzáöntöm a barackot és durvára vágott diót, majd egy puha tésztát gyúrok a tojássárgája hozzáadása után. A tésztát fél óra pihentetést követően ujjnyi vastagra sodrom és kis kifliket formázok belőlük. 180°C-os sütőben 10-12 perc alatt aranybarnára sütöm a kifliket, ha meghűltek olvasztott csokival „csíkozom őket” egy kis zacskó segítségével.

Kellemes ünnepeket,  ildiKOKKI

Karácsonyra hangolódva...

Császármorzsa (smarni)

Így készítsünk császármorzsát tepsi helyett serpenyőben gyorsabban! J

 , 

Az a csodás reggeli! 

A császármorzsa elkészítése szintén az elsők között volt, amit az egyetem alatt megtanultam, de valahogy mégis úgy alakult, hogy évek óta nem készítettem. Most azonban vacsorára úgy terveztük, hogy összedobunk egy adag palacsintát a Tesómmal, de liszt helyett búzadara került a keverőtálba….

Ági erre kétségbeesetten megszólal: „Most mit csináljunk?! Mire én: „Császármorzsát!” Ági: ”Te tudsz olyat?!” J J J Így aznap este palacsinta helyett végül tehát császármorzsa készült, amit egy sima teflonos serpenyőben sütöttem ki a gázon, 2 részletben. Amíg a búzadara duzzadt a tejben, addig meg játszottunk egy póker-partyt a gyerekekkel, s mire az összes zsetonom elveszítettem, már mehettem is sütni! J

Hozzávalók:* (4-6 személyre, egy jó nagy adaghoz).

2,5 dl liszt + 2, 5 dl búzadara (Együtt kb. 40-45 dkg.)

3-4 egész tojás

5 dl tej

4-5 ek cukor

8 dkg olvasztott vaj

2 marék mazsola (kb. 8-10 dkg)

1 tk vanília kivonat

1 citrom reszelt héja és leve

1 csipet só

1 tk sütőpor

* Megjegyzés: A recept hozzávalóit évekkel ezelőtt a Horváth Ilona-féle szakácskönyvből jegyeztem meg.

 

A szék és a terítő a Tesómtól van!  J

Elkészítés:

Egy mélyebb tálban elkeverjük a lisztet a búzadarával, kristálycukorral és a sóval. Ráütjük a tojásokat, hozzáadjuk az olvasztott vajat, mazsolát, a vanília kivonatot és a citrom héját és levét, majd apránként elkeverjük annyi tejjel, amennyit felvesz. A tésztát 20-30 percet félretesszük, hogy a búzadara megduzzadjon, majd hozzáadjuk a maradék tejet is, hiszen a tésztánk a pihentetés alatt jócskán sűrűsödik majd.

A smarni sütéséhez egy serpenyőben alacsony fokozaton egy kevés vajat megolvasztunk, beleöntjük a tészta felé, majd a serpenyőt lefedjük egy fedővel. Addig sütjük így a tésztát, amíg az alja meg nem sül, de a teteje még picit folyós marad. Ekkor magasabb hőfokra kapcsoljuk a gázt, a tésztát átfordítjuk, majd azt egy fa keverővel először kettévágjuk, végül apró darabokra szeljük. Mire az egész tésztakorongot feldaraboljuk, addigra szépen átsülnek a kis darabkák, de aki szeretné további 1-2 percet sütheti a smarnit.

Végül a forró császármorzsát sárgabarack lekvárral, illetve porcukorral tálaljuk! J

Mire érdemes figyelni?

A császármorzsa sütése során a tészta első felét tényleg alacsony fokozaton süssük, mert ha nem így járunk el, az alja túlságosan odakap, míg a teteje nyers marad.

Ha lehet, sose öntsünk túl sok tésztát a serpenyőbe, ha azt túl kicsinek érezzük, inkább 3 adagba süssük ki a tésztát, mert ha túl sok a tészta a tálban, szintén az egyik fele odakap, a másik fele meg nyers marad.

A tésztát akkor kell átfordítani, amikor a széle kicsit kezd opálossá/áttetszővé válni, és nagyobb légbuborékok jelennek meg a tésztakorong közepén.

Próbáljátok ki, mert egy gyorsan elkészíthető és olcsó édesség! J

Szép napot, ildiKOKKI

Császármorzsa...

Csokis-banános muffi

Avagy a süteményes pályafutásom egyik kezdeti gyöngyszeme…

Csoki és banán...

Mint tudjátok, én nem vagyok a muffinok és cupcake-ek szerelmese, inkább begyúrok egy kelt tésztát, vagy összerakok valami falusi süteményt – hiszen a nyarat most ismét idehaza töltöm –, azonban már régóta úgy éreztem, hogy ennek a finomságnak is fel kell kerülni a receptjeim közé. Hiszen a csokis-banános muffinnak TÖRTÉNETE van… J

Annak idején az egyetem alatt még csak ismerkedtem a sütögetéssel és természetesen sok csalafintaság történt velem is. A gyümölcstorta piskótája rendszeresen a formában ragadt, a vajas-pudingos krémekből nem egyszer kiikrásodott a vaj… No, azokban az időkben próbálgattam muffint is sütni, de nagyrészt mind kőkemény volt és borzalmas ezt az egyet KIVÉVE! J (Okokat itt ne is keressünk, hiszen az lehet ezer is, de leginkább az volt, hogy szerettem kisprórolni a muffinokból az olajat és a joghurtot is… )

Lényeg a lényeg, ezzel a kis egyszerű sütivel kezdődött a sütis pályafutásom, hiszen ezt fotóztam le elsőnek és írtam le hozzá a receptet, amit aztán a személyes facebook oldalamon osztottam meg. Valahol ez s süti volt tehát az ildiKOKKI blog előfutára, vagyis innét indult minden! J Éppen ezért fontos számomra, hogy megőrizzem ezt a receptet is, melynek eredetére sajnos nem emlékszem, de annak idején igazi Andi konyhája és Lajos Mari függő voltam, így biztosan valahonnét onnét gyűjtöttem az inspirációt! 

A sámlin...

Hozzávalók: (12 db muffinhoz)

17 dkg liszt + 1 tk sütőpor

15 dkg porcukor

2 db nagy, vagy 3 db kis banán

1 pohár natúr joghurt

10 dkg olvasztott vaj, vagy 1 dl olaj (nálam utóbbi)

10 dkg jó minőségű étcsoki (nálam Szerencsi) + 2-3 ek kakaópor

1 tk vanília kivonat

1 csipet só

1 db nagy tojás

Elkészítés:

Az étcsokoládét az olajjal mikróban felolvasztjuk, majd simára keverjük és félretesszük hűlni. Az egész tojást habosra keverjük a cukorral, hozzáadjuk a sót és a vanília kivonatot, majd elkeverjük benne a joghurtot is. Hozzáadjuk a kakaóport és a lisztet, majd ezt is simára keverjük és beledolgozzuk az olajos étcsokit is.

A banántól a muffin sokáig puha marad...

A banánokat megpucoljuk, majd 12 kis karikát levágunk és félreteszünk, a maradék banánt villával nagyjából összenyomkodjuk és azt is a tésztába keverjük. Ekkor egyenlően elosztjuk a muffinformákban a tésztát, majd azokra egy-egy szelet banánt teszünk és 180°C-on előmelegített sütően 20 perc alatt megsütjük. Ne feledjük a tűpróbát!

Tipp:

A bátrabbak fahéjjal, gyömbérrel, vagy karamommal is fűszerezhetik a muffinokat, ami nagyon sokáig eláll, a banántól pedig sokáig puha marad!

Legyen szép napotok, ildiKOKKI

Fahéjas narancsfagylalt

Avagy a fagyigépem ismét akcióban...

Az a bizonyos narancsfagyi!

Bár nálunk mostanság nincs igazán nyárias hangulat, hiszen mindössze 8-10°C van Helsinkiben, ennek ellenére próbálok a nyárra hangolódni legalább az elkészített finomságokkal. J Éppen ezért úgy döntöttem, hogy előhalászom a tavaly vásárolt fagylaltkészítő masinámat és kipróbálok egy új receptet. Azon persze nem kellett sokat agyalnom, hogy milyen ízű is legyen az a fagyi… Történt ugyanis, hogy Húsvétkor kimentünk Vanhakaupunkiba, a Vantaa folyó partjára egyet piknikezni (=lustálkodni egy porkócon és nézni a tavaszi melegre kirajzó városlakókat), akkor a Párom vett nekem egy tölcséres Pingviini – az egyik leghíresebb fin fagylalt márka az Ingman után – narancsagyit, ami annyira, de annyira fincsiiiii volt! J

Ezután teljesen narancsfagyi függő lettem, majd utánanéztem a lehetséges recepteknek és megalkottam a saját fagyimat. A narancsfagyi, mint minden más fagyi lelke is egy sűrű, pudingszerű fagyialap, ami elkészítését tekintve hasonló volt a brit orange curdhöz, melynek a receptjét az oldalamon szintén megtaláljátok. Ebbe került aztán a tejszínhab, amit csak kikevert a csodamasina és már lehetett is falni a hűsítő gombócokat!

Itt már picit olvadt...

Hozzávalók: (Kb. 10-12 gombóchoz.)

2 közepes narancs

4 ek cukor

1 púpos ek keményítő

2 tojássárgája

1 púpos tk fahéj

¼ tk kardamom (Bátrabbaknak!)

¼ tk szegfűszeg (Bátrabbaknak!)

1 tk vanília kivonat

2 dl tejszínhab (35%, állati)

Elkészítés:

A narancsokat forró víz alatt, mosogatószerrel és szivaccsal alaposan megsikáljuk, majd szárazra töröljük. Egy kisebb lábosba reszeljük a héjukat, levüket alaposan kifacsarjuk. Belekeverjük a cukrot, keményítőt, a fűszereket (A), majd simára keverjük benne a két tojássárgáját (B), majd ebből kis lángon egy sűrű narancspudingot főzünk(C). (Itt látszik a képen, hogy én a puding főzése után adtam hozzá a vanília kivonatot, hogy a főzés során keletkező esetleges hőbomlást elkerüljem.) Az így kapott narancsos alapot hűtőben behűtjük, majd beleforgatjuk a keményre felvert, szintén jó hideg tejszínhabot(D-E). Végül az így kapott fagyaltot 20-30 perc alatt kikeverjük a fagylaltkészítő gépben és már fogyaszthatjuk is a fagyit (F)! A maradékot rögtön kanalazzuk át egy műanyag dobozba és tegyük fagyasztóba!

 

Így készült...

Fontos tudnivalók a fagyikészítésről:

(1) Az se csüggedjen, akinek nincs fagyigépe, hiszen ebben az esetben tegyük egyből dobozba a fagyit és mehet egyből a fagyóba. Ilyenkor érdemes 4-5 alkalommal botmixerrel átkeverni az épp megfagyó fagyit, hogy a lehető legkevesebb jégkristály képződjön abban és minél krémesebb állagot érjünk el.

(2) Abban az esetben, ha fagyigéppel dolgozunk, az adagot semmiképpen se növeljük, vagyis egyszerre maximum egy 2 dl-es pudingos alap + 2 dl tejszínhabból készült fagylaltmennyiséggel dolgozzuk. Ha ugyanis többet rakunk a gépbe, azt már egy normál méretű tartályos masina nem tudja kellően lehűteni és gyakorlatilag feleslegesen kevertettük ki a géppel a fagyit, az éjszakás fagyasztás után teljesen jégkristályos lesz a végeredmény.

(3) A fagyigép tartályának oldalához egy vékonyka rétegben mindig egyenletesen hozzáragad egy kevés fagylalt, ezt egy fa spatulával kaparjuk le! A tartályba ne nyúljunk fém kanállal, az ugyanis nagyon csúnyán karcolja azt!

(4) Ügyeljünk a gép helyes használatára, vagyis (i) hűtsük be a tartályt, (ii) szereljük össze a gépet, (iii) indítsuk el azt, (iv) majd ezután öntsük bele a kikeverendő fagyit a felső adagolónyíláson át! Abban az esetben, ha nem így járunk el és előbb a fagyit öntjük a tartályba, majd eztán indítjuk el a gépet, a fagyi erősen a tartály oldalára fagy és a gép nem indul el rendesen, vagy akadni fog a keverőkanál.

Egyébként szerintem nagyon hasznos beruházás egy fagyigép, nagyon megtérül és szuperfincsi finomságokat készíthetünk vele házilag. J

Legyen szép napotok, ildiKOKKI

Sakk szelet

Avagy egy tésztából két süti: II. rész! J

 

Sakk szelet... 

A minap láttam a „Süssünk valamint” facebook csoportban, hogy egy régi ismerősöm - aki szintén Ildikó J -, sakk szeletet készített, ami nagyon-nagyon íncsiklandó volt. Ildikó a receptet is leírta nekem, majd pár napra rá el is készítettem a süti magam verzióját. J Ebből a tésztából készült egyébként a csokis Battenberg-kocka is, ahol a tésztalapok között lekvár helyett a finom csokis krém lapul. A Battenberg sütivel ellentétben itt a rétegek házi baracklekvárral vannak összetapasztva, amit egy vékony étcsokoládé réteg takar.

Attól senki ne tartson, hogy a süteményünk szét fog esni a kockák mentén, mivel a lekvár kiváló ragasztóanyag és szépen össze fogja tartani a sütiszeleteket. A tészta maga egyébként egy sokáig puha maradó, finom kavart vajas tészta, amit akár egy kis rummal is megbolondíthatunk, bár utóbbit a lekvárba is keverhetjük. J

 

Kívül étcsoki és egy kevés pisztácia.  J

Hozzávalók: (Egy 20 x 30 cm-es tepsihez.)

(1) Tészta:

20 dkg porcukor

20 dkg vaj

4 tojás

20 dkg liszt

3 ek kakaópor

1 csipet sütőpor

1 csipet só

1 tk vanília kivonat

1-2 tk rum aroma (elhagyható)

(2) Ragasztás és díszítés:

6-8 ek házi baracklekvár (Recept itt.)

10 dkg étcsokoládé + 1-2 ek olaj

 aprított pisztácia, vagy szeletelt pirított mandula

Belül kockás...

Elkészítés:

A puha vajat habosítsuk ki (A), adjuk hozzá a porcukrot (B), majd keverjük el benne a tojásokat, a sót és a vanília kivonatot (C). Forgassuk hozzá a liszttel elkevert sütőport (D), majd a tészta felezzük el (E) és simítsuk egy kivajazott, alufóliával két részre választott tepsibe (F). A maradék tésztába keverjük bele a kakaóport és a rumaromát (G), majd ezt a barna tésztát (H) simítsuk a fehér tészta mellé (I), amit 160°C-os előmelegített sütőbe kb. 20 perc alatt süssünk meg.

 A tepsi alufóliával való két részre választásáról:
Ez a tészta mennyiség egy tepsire elegendő, amihez a tepsit középen egy darab alufóliával kell kettéválasztani. Ezt a műveletet úgy végezzük, hogy a tepsit vajazzuk ki (alul és oldalt is), majd vágjunk egy legalább olyan hosszú fólia darabot, mint a tepsi szélessége másfélszer. Eztán ezt a darabot hajtsuk félbe, majd a fóliát hajtsuk vissza kb. 6-8 cm-re a félbehajtási ponttól, így megkapjuk az elválasztót. Ezután a fóliát mérjük a tepsihez és a kilógó felesleges részeket - ha túl széles a fólia, vagy ha túl hosszú a megmarad alap - vágjuk le.  Ezután az elválasztó fóliát simítsuk a kivajazott tepsibe aljába, ami egyszerűen beletapad majd oda.

Így készül a tészta...

A süti összeállítása:

Várjuk meg, amíg a tészta nagyjából meghűl, majd fordítsuk ki a tepsiből és hosszában vágjuk ketté mindkét darabot (A-B). A rétegeket felváltva ragasszuk össze baracklekvárral, majd tegyük a tepsit az összeragasztott tömbre, így az kicsit összenyomja a rétegeket (C). A sütinket kb. két óra elteltével vágjuk hosszában ismét négy szeletbe, majd minden második sort fordítsunk fejtetőre és így is ragasszuk össze a rétegeket (D). Végül olvasszuk fel az étcsokit, keverjük el benne az étolajat, majd kenjük meg a süti külsejét szép vékonyan csokival. A sütemény tetejét tovább díszíthetjük egy kevés aprított pisztáciával, vagy pirított szeletelt mandulával is!

 

Így kell összeragasztani a tésztát....

Vélemény a receptről, vagyis mire figyeljünk a süti készítésekor:

A sakk szelet egy a nagyon szép és könnyen elkészíthető süti, illetve viszonylag olcsó is, ha van odahaza a kamrában házi baracklekvárunk. J Az elkészítésnél csupán néhány dologra kell figyelni, ami közül talán az egyik legfontosabb az, hogy a tésztát szép egyenletesen simítsuk a tepsibe, hiszen ekkor kapunk egyenletesen magas tésztát. A biztos hatás érdekében azt a trükköt is bevethetjük, hogy a tészta sarkaihoz a tepsibe picit több tésztát terítünk, míg a tepsi közepénél picit vékonyabb legyen a tészta, ekkor biztosan egyenletesen vastag lesz a tészta! A már kisült, még langyos tészta felvágására is érdemes ügyelni, hiszen ha szép egyenletesen vágunk, akkor a süti is szépen adja majd ki a sakk-mintázatot. A rétegek összeragasztása után érdemes várni egy-egy órácskát, így biztosan nem fognak elcsúszni a tésztalapok. Mindenesetre ez a süti nálunk nagy siker volt, így én vendégvárónak biztosan készítem még ezt a sütit! J

Legyen szép napotok, ildiKOKKI

Mutatós és nagyon finom is! 

Csokis Battenberg-kocka

Avagy egy tésztából két süti: I. rész. J

 

Csokis Battenberg sütemény...

A Battenberg sütemény egy ősrégi britt recept, amit már az 1800-as években is sok háziasszony készített. Az eredeti süti lényegében egy puha felemás színű piskóta dominószerűen lekvárral összeragasztva, majd marcipánnal beborítva. (Forrás: Wikipédia.) Jómagam a sütit elsőként Szofika oldalán láttam, aki évekig élt az esős UK-ben, majd a jelenleg futó „Szakácsmustra" játék kapcsán, melynek Dina a házigazdája, belefutottam Rachel Allen Battenbergjébe is. Jómagam azonban nem szerettem volna ezt a számomra túl édesnek tűnő verziót kipróbálni, ezért megpróbáltam a csokis verziót elkészíteni, hiszen a szigeten ez is igen népszerű, mostanában meg úgyis olthatatlan csokilázban égek! J

A másik ok, amiért a csokis verzió mellett döntöttem az volt, hogy megpróbáljak 1 tésztából 2 sütit megalkotni. A minap sütöttem egy sakk szeletet, aminek a receptje hamarosan elérhető lesz teljes egészében itt is - ÍGÉREM -, így ennek a tésztáját használtam fel a csokis Battenberghez egy finom kis csokis ganachekrémmel párosítva. J

Hozzávalók: (6-8 db kockához, vagy egy 20 x 30 cm-es tepsihez.)

(1) Tészta:

20 dkg liszt + 3 ek kakaópor

20 dkg vaj

15 dkg porcukor

4 egész tojás

1 tk vanília kivonat

1 tk sütőpor

1 csipet só

(2) Krém:

150 g étcsoki + 100 g tejcsoki

100-120 g állati tejszín (35%)

1 ek méz, vagy glükóz szirup

1 tk vanília aroma

(3) Díszítés:

4-5 kocka fehér csoki

A tészta elkészítése:

A puha vajat kihabosítjuk a porcukorral, hozzáadjuk a sót és a vanília kivonatot, majd egyesével hozzákeverjük a tojásokat. Végül hozzáforgatjuk a sütőporral elkevert lisztet, majd a tészta felét, az előzőleg egy alumínium fóliával két részre választott, kivajazott tepsibe simítjuk. A tészta maradékához hozzákeverjük a kakaóport, majd azt a tepsi üres felébe simítjuk és 170°C-os sütőben 20-25 perc alatt megsütjük.

A krém:

A csokoládét mikróban felolvasztjuk, majd hozzáadjuk a tejszínt és egy sima krémet keverünk ki. Hozzáadjuk a mézet, vagy glükóz szirupot, illeltve a vanília aromát is. A krémet félretesszük, de nem kell hűtőbe tenni, mert ott nagyon megszilárdul a krém!

A süti összeállítása:

A fehér és a barna tésztát is hosszában kettévágjuk, majd az egyik fehér tésztacsíkhoz ragasztjuk az egyik barna csíkot. Az összeragasztott tésztacsíkok tetejét szintén megkenjük csokis krémmel, majd a barna csík tetejére egy világosat teszünk, aminek az oldaláre szintén krém kerül. Végül a helyére illesztjük az utolsó világos tésztacsíkot is, ezután a süti tetejét és oldalát is vékonyan bevonjuk csokikrémmel.

Tipp: A sütemény hűtés után akár felszeletelve is tálalható, de ha kockákat szeretnénk készíteni, akkor a süteményt 6, vagy 8 egyenlő részre vágjuk és az így kapott kis kockák szabad oldalait is vékonyan lekenjük a csokikrémmel. A kockák tetejét tovább díszíthetjük néhány fehér csoki csíkkel, vagy mandulával.

Vélemény a sütiről:

A végeredmény meglepően finom lett, azonban azt bizton állíthatom, bár a tészta azonos a magyar sakk szeletével, a csokis Battenberg végső íze teljesen más lesz, mint lekváros magyar testvéréé! Ez is bizonyítja tehát, hogy egy kis változtatás egy alkotórészben (krémen, tésztában stb.) hatalmas változást eredményez a végeredményben! J Akinek van kedve, próbálja ki, mert a tészta sokáig puha marad, a csokis krém pedig lágyan elomlik a szánkban!

Legyen szép napotok,  ildiKOKKI

Egy tésztából két süti.... A Battenberg!

Sacher torta

Avagy helyzetjelentés az új konyhámról… J

Sacher... Se több, se kevesebb!

Jelentem, hivatalosan is berendezkedtünk az új lakásban!!! Tegnap este minden a helyére került, igaz még van 1-2 apróság, ami megoldásra vár, de lényegében kész a új otthon. J Be kell valljam, amikor kiköltöztünk az egyetemi lakásból, amit ugye 2 évre kaptunk meg, nagyon féltem, hogy milyen helyet találunk majd, de hatalmas szerencsével egy teljesen új építésű társasházban, egy igazán remek környéken kaptunk egy nagyon hasonló, de sokkal modernebb kis kuckót. J A lakást persze be kell járatni és az új konyhát is tesztelni kell! Az új  ildiKOKKI-műhelyről annyit, hogy van benn egy szuper elektromos sütő+főzőlap, melynél a sütő hátulja végre nem éget, így nem kell forgatnom a tésztákat sütés közben…

A konyha bővült továbbá egy mosogatógéppel is, ami iszonyatosan JÓÓÓ, hiszen (1) kevesebbet kell ácsorognom a mosogató fölött, (2) a mosogatógépből egyszerűbb is ki- és bepakolni, (3) minden sokkal tisztább, mint ezelőtt valaha is volt, (4) az előző 3 dolognak a Párom örül a legjobban, aminek meg én örülök… J A lényeg, hogy most konyhai-örömmámorban úszom és néha csak besétálok körbenézni, hogy minden tényleg az enyém-e, de tényleg az! A bloghoz kapcsolódó változás annyi lesz csupán, hogy a konyhapultom már nem barna, mint volt, hanem fekete, továbbá van egy nagy acélpult is a mosogató mellett. Így a fázisfotók háttere megváltozik erre a feketés munkalapra és a fémpultra, de szerintem ez nem lesz zavaró. A fényviszonyok a lakásban elég jók, így a fotókkal egyébként nem lesz gond, legalábbis remélem. J Lássuk tehát akkor az új sütiket, ígérem igyekszem itt is finomakat sütni…

 

Belül...

Hozzávalók: (Egy 18 cm-es tortához.)

(1) Tészta:

4 tojás

120 g porcukor

80 g liszt + 2-3 ek kakaópor

1 csipet sütőpor

80 g vaj

80 g jó minőségű étcsoki

1 tk vanília kivonat

1 csipet só

(2) Töltelék:

6-8 ek folyós baracklekvár (A saját befőzésűt használtam, recept itt.)

1-2 tk rum aroma

(3) Máz:

100 g jó minőségű étcsoki

1 nagy ek vaj

1 ek olaj

Megjegyzés: Egy nagyobb 16-18 szeletes tortához – 26 cm átmérőjű – ezt az adagot duplázni kell! (A tészta receptje Farkas Vilmos oldaláról származik.)

A tészta összeállítása:

Az étcsokit mikróban megolvasztom, a tojásokat kettéválasztom, majd a lisztet, kakaóport és a sütőport egy kis tálkában összeszitálom. Egy nagyobb tálban a puha vajat kihabosítom a porcukor felével, majd hozzákeverem a tojások sárgáit és a vanília kivonatot (A). A tojásfehérjét szép fehér habbá verem a porcukor másik felével, majd félreteszem. Az olvadt étcsokit hozzákeverem a vajas-tojássárgás keverékhez (B-C), majd óvatosan hozzáforgatom a felvert tojásfehérjét (D) és lisztes-kakós keveréket (E). A kész tésztát egy kivajazott tortagyűrűbe szedem, majd kb. 30-40 min alatt 160°C-on készre sütöttem. Ne feledjük a tűpróbát!

 

Így készül a tészta.

A torta összeállítása:

A meleg tortalapot átfordítom és egy rácsra teszem hűlni (A). Ha nagyjából meghűlt, kettévágom (B) és 4-5 ek lekvárt töltök a két lap közé. (A lekvárt egy kis rum aromával is megbolondíthatjuk). A tortalapokat összeillesztem, majd 1-2 ek lekvárt simítok a torta külsejére, amit ezután legalább (!) egy órácskát hagyok szikkadni (D).

A külső csokiburokhoz az étcsokit mikróban felolvasztom, hozzákeverem a vajat és az olajat, majd az egészet a torta teteére öntöm és elsimítom a tetején, illetve az oldalán. (A torta ekkor még továbbra is a rácson áll, a felesleges csokit hagyjuk lecsurogni egy tálcára. Innét aztán lehet visszaszedni a maradék étcsokit a díszítéshez.) A tortát pár pillanatig hagyom pihenni a rácson, majd késsel alányúlok és felemelem. Egy kevés mandulával körbepanírozom a torta oldalát, arany színű tortadeklire teszem a kész tortát, majd a maradék csokival feliratozom a torta tetejét.

 

A torta betöltése... A csokizást elfelejtettem lefotózni! 

Vélemény a receptről, vagyis mire érdemes figyelni a készítéskor:

A vajas piskóta receptje tényleg nagyon szuper, hihetetlenül puha és nem túl édes. (Azt hittem ennyi cukorral az lesz, de nem, pont így kerek!) A tésztát a tortakarikából kivéve mindenképpen rácson hűtsük, hogy szépen át tudjon szellőzni a tészta.

Szerintem a torta akár két réteg lekvárt is elbírt volna, így azt legközelebb már így csinálom. A torta külsejét tényleg csak 1-2 ek lekvárral kenjük be, mindössze a szigetelés miatt és várjuk meg azt az 1 óra szikadási időt, megéri!! A csokit nyugodtan keverjük ki vajjal és/vagy olajjal, vagy olajjal, ettől csak puha marad a külső csokiburok és könnyen lehet majd szelni is. (Nem mellesleg így a csoki nem is „dobja ki” a kakaóvajat ha hűl a tortán, így a csíkok miatt sem kel aggódni.)

Összességében ez egy nagyon gyorsan elkészíthető, finom süti, ami mindig jól jön, ha valami egyszerű, de nagyon csokis édességre vágyunk!

Legyen szép napotok,  ildiKOKKI

Mandulás isler baracklekvárral

Avagy hogyan sikerült szépen csokiba mártani az islereket... J

Islerek....

A sütemény I. Ferenc József császár nevéhez kötődik, hiszen elsőként az uralkodónak készült ez az édesség Bad Ischlben, innen ered az isler elnevezés is. Bár az eredeti recept nem tartalmaz semmilyen magőrleményt (dió, mandula, mogyoró), ma már jobbára így készül ez az omlós tészta, így jómagam szerettem volna kipróbálni ezt a verziót is. Elsőként Szofikánál láttam meg a magörleményes tésztát, majd miután elkészítettem, Katucinál is láttam egy ilyen változatot.

Az „islerezés” kihívása talán nem is az omlós tészta elkészítésében rejlik, hiszen azt egy kis tapasztalattal már gyerekjáték összerakni, az igazi feladat a sütemény csokiba mártása. Éppen ezért most a csokizás művészetére szeretnék egy picit jobban kitérni, hiszen nem csak az a fontos, hogy a süteményünk ízletes legyen, hanem az is, hogy hívogassa a tekinteteket! J

Hozzávalók: (20 db kisebb islerhez)

20 dkg liszt + 10 dkg pirított őrölt mandula (Helyette összesen 30 dkg liszt.)

20 dkg hideg vaj

10 dkg porcukor

1 tojás sárgája

1 tk vanília kivonat

1 csipet só

1 csipet sütőpor

1 cirom reszelt héja

5-6 ek folyósabb házi lekvár (pl. barack, áfonya, ribizli)

15-20 dkg étcsokoládé

egy kevés aprított pisztácia, díszítéshez

 

Kívül csupa csoki...

A tészta elkészítése:

A szeletelt mandulát egy tapadásmentes bevonatú serpenyőbe öntjük, ahol lassan, gyakran átforgatva aranybarnára pirítjuk. A főzőlapunkat ekkor csak kis, vagy közepes fokozatra állítsuk, hiszen a vékonyra szeletelt mandula könnyen odakaphat.

A mandulát kihűtjük és ledaráljuk, majd a liszthez keverjük és összemorzsoljuk a hideg vajjal. Ezután hozzáadjuk a sütőport, vanília kivonatot, sót, a citrom reszelt héját, majd a tojás sárgáját és gyors mozdulatokkal egy sima tésztát gyúrunk, amit egy órácskát, vagy egy teljes éjszakát hűtőben pihentetünk.

A nyers tésztát 3-4 mm vastagra nyújtjuk, amiből egy kisebb pogácsaszaggatóval korongokat szaggatunk és szilikonos sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatunk. A tészta kb. 10 perc alatt sül világos barnára 180°C-os sütőben. Vigyázzunk, hogy a korongok széle éppen csak megbarnuljon!

A kihűlt korongokat egy-egy kiskanál folyósabb lekvárral összeragasztjuk, vigyázva, hogy a lekvár ne folyjon ki a korongok közül. A már összeragasztott islereket egy órácskát hűtőben pihentetjük, hogy a tésztakorongok jól megszívják magukat a lekvárral és a csokiba mártás során ne essenek szét.

 

Pisztciával díszítve...

A csokizás „titkai”:

A csokoládé összeaprítom, majd 3/4-ét gőz fölött egy üvegtálban megolvasztom. (Azért üvegben, mert ez rossz hővezető és jobban megtartja a hőt, ergo ebben a csoki lassabban hűl le és szilárdul meg.) A csokoládét ezután hűteni kezdem, majd kb. 40°C-nál hozzáadom a maradék ¼ összeaprított csokoládék is és folyamatos kevergetés mellett hagyom, hogy ez is szépen beleolvadjon a folyékony csokiba. A csoki hőmérsékletét folyamatosan ellenőrzöm a kevergetés során és maximum csak 34°C-ig hűtöm, ekkor ugyanis már nem lesz csíkos a csoki (nem válik ki a kakaóvaj, vagyis temperát lesz), hanem szép bársony fénye lesz a kimártott islereknek.

A 34°C elérése után a tálat azonnal egy vastag konyharuhába csomagolom, majd elkezdem az islerek kimártását. Egy islert dobok a csokiba, 2 villával kiemelem azt, az isler tetejéről egy erőteljes fújással lefújom a csokit (Köszi a tippet Praliné Zsuzsi! J ), majd a lefolyó csokit a villa segítségével a tál szélén lehúzom és az islert egy sütőpapírra rakom száradni. (Mire a 4. islert kimártjuk az első már meg is dermed, ha jól dolgoztunk!) A mártás után közvetlenül még szórhatunk egy kevés aprított magot (mandula, pisztácia) az isler tetejére.

Tipp:

Ha a csokoládé eléri a 30°C-ot, mikróban érdemes rámelegíteni 5-10 másodpercre és alaposan átkeverni. Arra vigyázzunk, hogy ne hevítsük a csokit 34°C fölé, mert akkor elveszti a korábbi hűtés során szerzett kedvező tulajdonságait és a csoki száradás után megint csíkos lesz!

Legyen szép napotok,ildiKOKKI

Csokis tejberizs pohárdesszert málnával

Avagy mit készítettem Szofika a konyhában „1 ötlet, 6 recept!” című játékára! J

"1 ötlet, 6 recept!"

A kapcsolatom Judittal, a Szofika a konyhában blog szerzőjével egy ezer éve megrendezésre kerülő Blogkóstoló játékkal indult, hiszen tévedésből nála kötöttem ki, amikor azonnal bele is szerettem a blogjába. Az ismeretségünk aztán szép lassan elmélyült, néha csak egy röpke üzenetben tudatjuk a másikkal, hogy most épp egymás blogjáról sütünk, vagy gyorsan megkérdezem, hogy ezt a kekszet miként kell csinálni, netán Judit ír rám, hogy jó lesz-e a kelt tészta így…

Lényeg a lényeg, egy igazi gasztro-barátság ez, ami egy kontinensen ível át, hiszen Judit (még kb. 1 hétig) Angliában él, én meg itt északon ütöttem tanyát. A vicc az egészben az, ha maradtunk volna a popsinkon mindketten odahaza, talán akkor is összefutottunk volna, hiszen Judit Kecskemétre költözik haza, apukám meg Szolnokon lakik, így nyáron már biztosan megejtjük azt a közös élmény-sütést. J

Persze mi addig sem tétlenkedünk, hiszen Szofika az "1 ötlet, 6 recept!” játékra invitált, melyre 5 másik bloggerrel együtt kell készítenünk 1-1 általunk szabadon választott desszertet, annyi megkötéssel, hogy csokoládé és málna biztosan szerepeljen az alapanyagok között. Mint tudjátok, most pár hétig nincs „igazi” konyhám, hiszen a költözés miatt egy átmeneti szálláson lakunk, amíg el nem készül az új lakásunk. Éppen ezért egy olyan desszert mellett döntöttem, amit a jelenlegi félnomád körülményeim között, sütés nélkül is el lehet készíteni.

Ezt a játékot találta ki nekünk Szofika! (Forrás: itt.)

Hozzávalók: (4 pohárhoz)

100 g rizs
1 csipet só

2,5 dl tej

3-4 ek cukor

50 g étcsokoládé (Nálam 70% Fazer étcsoki.)

1 tk vanília kivonat

1 késhegynyi fahéj

1 tk vaj

200 g friss málna

3 dl tejszínhab (35%, állati)

pirított mandulaszeletek, vagy fenyőmag (díszítésnek)

A tejberizs elkészítése:

A rizst egy kevés vízzel (amennyi bővel ellepi), sóval és a vajjal közepes lángon főzni kezdjük, majd addig kevergetjük amíg a víz el nem párolog és a rizs kissé át nem üvegesedik. Ezután ráöntjük a tejet, majd megvárjuk, hogy az felforrjon. Ekkor a gázt visszakapcsoljuk alacsony fokozatra, a lábost lefedjük és a rizst néha-néha átkeverve puhára főzzük. A még forró rizsbe keverjük a cukrot, a vanília kivonatot és az összedarabolt étcsokit, majd időnként átkeverve lehűtjük.

A pohárdesszert összeállítása:

A tejszínhabot felverjük, majd a tejberizzsel felváltva magasabb falú talpas poharakba rétegezzük. A pohár aljába és a rétege közé egész, vagy elfelezett málnaszemeket szórunk, majd a desszert tetejét egy nagy adag tejszínhabbal díszítjük. Erre a tejszínhabra halmozzuk a maradék málnát, továbbá megszórhatjuk pirított mandulaszeletekkel, vagy fenyőmaggal.

Tipp:

Télen a friss málna helyett használhatunk fagyasztott málnát is, ebből érdemes málnapürét készíteni, az is roppant jól mutat a pohárban.

Abban az esetbe, ha kevésbé szeretnénk „tömény” desszertet a már kihűlt csokis tejberizsbe is forgathatunk egy kevés tejszínhabot, így még légiesebb lesz a desszert.

A tejszínhabhoz nem kell adni habfixálót, megfelelően kihabosítva még másnap is szépen tart. (Jómagam másnap ettem meg az utolsó meglévő pohár tartalmát és a hab még ekkor is szép volt. J )

A játék egyébként egy szuper kezdeményezés, még így is, hogy jelenleg igen korlátozottak voltak a lehetőségeim! J Ennek ellenére remélem lesz még sok-sok forduló, amikor közösen főzünk csak csajok, hiszen már nagyon várom, hogy mit találtak ki a többiek!

Szép napot mindenkinek, ildiKOKKI

Csokoládés tejberizs málnával...