Showing posts with label karácsonyi fűszerek-Xmas taste spices. Show all posts
Showing posts with label karácsonyi fűszerek-Xmas taste spices. Show all posts

Wednesday, September 30, 2015

Mézes keksz (Mese keksz házilag)

Avagy hogyan készítsünk mézes tésztából nyomdázott kekszet?


A kekszek talpa csokiba mártva...

Nagyon szeretem a karácsonyi fűszerezésű kekszeket, a finn piparkakku és a hagyományos magyar mézeskalács is nagy kedvenceim. Amíg Magyarországon laktam, nagyon sokat vásároltam a híres Mese kekszet, emlékszem egyetemistaként vizsgaidőszakban mindig azt rágcsáltam tanulás közben. Most rendeltem is egy nagyon szép nyomdázót az Amazonról, amivel eredetileg kínai moon cake-et kell készíteni, de annyira ki szerettem volna már próbálni, hogy mégis elsőre egy keksz készült a nyomdázóval. A recept arányait egycsipet oldaláról vettem, az elkészítés módján azonban változtattam, azt egy kicsit kekszesítettem.

Megjegyzés 2015. nov. 29-én:
Sokadig sütés után egy kicsit keménynek találtam a kekszeket az eredeti hozzávalók arányaival, így variáltam a recepten. Többek között emeltem a vaj mennyiségét, amitől szuper puha, de mégis formájukat nyomdázás után is szépen megtartó kekszeket kaptam.
Hozzávalók*: (20 db nagyobb kekszhez.)
160 g liszt
50 g porcukor (Lehet fele barna cukor is, csak azt aprítsuk össze kávédarálóban.)
70 g vaj
40 g méz (bármilyen jó)
1 tojás sárgája
1 csipet só
1 tk vanília kivonat
2 tk mézeskalács fűszer, vagy 2 púpos tk fahéj+ 1 csapott tk kardamom+ 1 nagy csipet szegfűszeg + 1 kis csipet szerecsendió
8-10 dkg étcsokoládé
*Megjegyzés: A recept hozzávalói között valóban nem szerepel sütőpor - ennek ellenére nem lesz kemény, hogy a kekszek megtartsák a nyomdázott mintájukat.

Többféle mintával...

Elkészítés:
A száraz hozzávalókat (liszt, cukor, só, fűszerek) egy tálban összekeverjük, majd belemorzsoljuk a hideg vajat. Ráütjük a tojást, hozzáadjuk a mézet, végül a hozzávalókból egy sima tésztát gyúrunk. (A mézre kicsit rá lehet melegíteni mikróban, hogy folyós legyen, így könnyebben összeáll a tészta.) A nyers tésztát folpackba csomagoljuk és éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap reggel  a kb. 4-5 mm vastagra nyújtott tésztából a keksznyomdával kiszúrjuk és nyomdázzuk a kekszet. A nyomdázót érdemes sűrűn lisztbe mártani, így nem ragad bele a tészta. A kiszúrt kekszeket egy szilikonos papírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk, és min. 2 órára hűtőben pihentetjük. Végül előmelegített 170°C-os sütőben 8-10 perc alatt aranybarnára sütjük őket, de csa éppen annyira hogy a kekszek szélei éppen megbarnuljanak. Ha kihűltek a talpukat étcsokiba mártjuk.

Mézes kekszek nyomdázva.

Tipp:
A csoki olvasztáshoz a csokoládé ¾-ét olvasszuk fel mikróban, majd a maradék csokit aprítsuk össze, adjuk az olvadt csokihoz és kevergessük, amíg az egész össze nem olvad és csak ekkor kezdjük a kekszek csokiba mártását. Így a csoki fényesebb lesz a kekszek alján és hamarabb megszilárdul!
A kekszek zárt dobozban sokáig elállnak, persze csak ha fel nem fajjuk őket.

Szép napot,  ildiKOKKI





Monday, May 11, 2015

Étcsokoládéba mártott kandírozott narancshéj

Avagy mit készítsünk megmaradt narancshéjból?


Csoki és narancs...

Az utóbbi időben minden nap megiszunk a Párommal egy-egy nagy pohár frissen facsart narancslevet, így kb. napi 3 narancs héját dobtuk ki a szemétbe. Ezt a pocsékolást nem tudtam elnézi, így elsőként egy alapos sikálás után zöldséghámozóval szépen meghámoztam a narancsokat, majd utána készítettük a szokásos délutáni narancslevünket. Az értékes narancshéjat pedig kandíroztam, majd kimártottam csokival és már kész is volt a frissítő ízű és szerintem nagyon elegáns desszert.

A kandírozás pontos menetről a „Kandírozott narancshéj” c. bejegyzésem alatt olvashattok, ami Karácsony táján külön jól jön. J

Hozzávalók:
kandírozott narancshéj csíkok (kb. 2 narancsból)
10 dkg étcsokoládé (Nálam 70%-os Fazer.)
+ kb. 1 g kakaóvaj (elhagyható)



Elkészítés:
Első lépésben a kandírozott narancshéjat készítjük el. A kész narancs csíkokat egy sütőpapírra kiterítjük és kb. 8-10 órát hagyunk száradni, vagy éppen csak annyi ideig, hogy a külseje már ne legyen ragacsos, de még ne törjön. (A narancs csíkokat teljesen ki is száríthatjuk, majd daráljuk le és így tegyük el a fagyasztóba. Akár egy csapott teáskanál is megbolondít bármilyen kekszet, vagy süteményt.)
Az étcsokit temperáljuk, majd kimártjuk a narancs csíkokat, amit sütőpapírra sorakoztatva hagyunk teljesen megszilárdulni.

Tipp:
A nagyon hosszú csíkok hajlamosak meggörbülni és talán a méretük miatt kicsit nehezebb is kimártani, így 4-5 cm-nél hosszabb csíkokat ne készítsünk. A kandírozástól pedig senki ne féljen, mert szuper egyszerű és sokkal olcsóbb, mint boltból venni!


Szép napot, ildiKOKKI

Egyszerű és nagyon elegáns!


Saturday, December 7, 2013

Gluténmentes, laktózmentes és hozzáadott cukormentes stollenkuglóf

Avagy a drezdai kalács egészséges újjászületése… 


Stollen, újragondolva! J

Nálunk minden karácsony előtt készül valamilyen gyümölcskenyér jellegű sütemény, mivel ez a Párom egyik kedvenc ünnepi süteménye. Tavaly a hagyományos kevert tésztás püspökkenyeret készítettem el – ami az én személyes favoritom –, idén viszont a drezdai kalácsra esett a választásom. Ezt persze az is indokolta, hogy ebben a sütibe jócskán kerülhet marcipán is, így Péter egyértelműen erre a sütire szavazott.

Pár napja azonban a szemem elé került egy receptverseny, ahova karácsonyi édességek „újragondolt” receptjeit vártak. Kiválasztottam tehát egy nagyon karácsonyi sütit – vagyis a stollent – és  kitaláltam, hogy tudnám úgy megalkotni, hogy az mindenki ízlésének és szükségeinek megfeleljen az ünnepi asztalon. Mivel Niina barátnőm gluténmentesen táplálkozik, ezért miatta a sütit gluténmentesre kellett alakítani. Eszter laktóérzékeny, így miatta laktózmentessé tettem a receptet. Édesanyámnál pedig cukorbetegséget diagnosztizáltak, így próbáltam csökkenteni a süti szénhidrát tartalmát és egy hozzáadott cukormentes süteményt megalkotni.

Így született meg a gluténmentes, laktózmentes és hozzáadott cukormentes stollen, amiben természetesen a marcipán és a kandírozott narancshéj is cukormentes. A tejtermékek laktózmentesek, míg a liszt szigorúan gluténmentes volt. A változtatások ellenére a süti nagyon finomra sikerült! J Bár tudom, hogy a hagyományosan simán vajazott tepsiben sütik én mégis az új kuglófformámban sütöttem – ami egyénként szintén Tefál –, de annyira szeretem ezt a formát, hogy mostanság éjjel-nappal kuglófokat sütök! Lássuk akkor hogyan készült ez a „csodasüti”! J
 
Laktózmentes tej és vaj, gluténmentes liszt, xilit, xantán és útifűmaghéj... Ebből lett a stollen!

Hozzávalók: (1 kuglófoz, vagy 1 rúd stollenhez)
(1) Tészta:
25 dkg gluténmentes liszt (pl. Glutenix)
3 dkg élesztő + 1 púpos tk cukor + 1,5 dl laktózmentes tej
1 csapott ek útifűmaghéj + 1 csapot ek xantán + 1 dl laktózmentes tej
1 tojás sárgája
7 dkg laktózmentes vaj, vagy margarin (pl. Liga)
3 dkg xilit (nyírfacukor)
5 dkg szeletelt mandula (lehet pirított is)
5 dkg xilittel kandírozott narancshéj (Hozzávalók: 1 narancs + 3 dkg xilit + 1dl víz.)
7 dkg mazsola + annyi laktózmentes tej, amennyi ellepi + 2 tk rum, vagy rumaroma
12 dkg cukormentes (xilettel készült) marcipán (Hozzávalók: kb. 75 dkg őrölt mandula + 40 g őrölt xilit + 15-20 ml víz + 1 csapot mk keserűmandula aroma.)
1 csipet só
1 narancs reszelt héja
1 tk van. aroma
1 tk fahéj
½ tk őrölt szegfűszeg
½ tk őrölt szerecsendió
½ tk őrölt kardamom
(2) A tetejére:
 4 dkg laktózmentes vaj
2-3 dkg őrölt xilit

Előkészületek:
Néhány nappal a sütés előtt készítsük el a xilittel kandírozott narancshéjat és a cukormentes marcipánt. A sütést megelőző este mazsolát áztassuk be egy kevés laktózmentes tejbe, amibe egy kevés rumot, vagy rumaromát is kevertünk.

A narancshéj kandírozása:
A narancshéj kandírozásáról bővebben egy korábbi bejegyzésben olvashattok, itt! 

 A cukormentes marcipán:
A cukormentes marcipán készítéséről egy korábbi bejegyzésben olvashattok, itt! 

A tészta összeállítsa:
A laktózmentes tejben egy kevés cukorral felfuttatjuk az élesztőt. Közben egy másik tálban az enyhén langyos tejbe keverjük a xantánt és útifűmaghéjat, majd hagyjuk amíg a tej besűrűsödik.

A xantán és útiffűmaghéj a tejjel sűrű pépet alkot.

A lisztet egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a sót, az őrölt xilitet, a fűszereket (kardamom, fahéj, szegfűszeg, szerecsendió, reszelt narancshéj), a tojás sárgáját, illetve az olvasztott vajat (A). Hozzákeverjük a tejben felfuttatott élesztőt, illetve az útifűmaghéjat és xantánt tartalmazó tejet is (B). Végül a tésztát összegyúrjuk, majd meleg helyen fél órát kelesztjük (C-D). 

A tészta.

Ezután a tésztába gyúrjuk a lecsepegtetett mazsolát, a mandulaforgácsot és az apróra szelt kandírozott narancshéjat, majd ismét fél órát kelesztjük a tésztát.

Így kerül a mazsi a tésztába!

A marcipán betöltése:
A tésztát és a marcipánt is a kuglófforma kerületével megegyező hosszúságúra nyújtjuk, majd a tésztában egy mélyedés alakítunk ki, ahova a kisodort marcipánrudat benyomkodjuk. Ezután a marcipánra ráhajtjuk a tészta széleit, majd néhány gyors sodró mozdulattal ismét hengert formálunk a tésztából, amit a kuglófformába illesztünk.
 
Legvégül a marcipán kerül a tésztába.
Sütés:
Meleg helyen 15 percig pihentetjük a tésztát, majd előmelegített sütőben 180°C-on fél órát sütjük. A sütőből kivett meleg stollenkuglóf tetejét alaposan megkenegetjük olvasztott vajjal, azonban a xilittel csak akkor szórjuk meg, ha az teljesen lehűlt.
A stollen tetején tovább díszíthetjük néhány marcipán hópehellyel, vagy kandírozott narancshéj darabbal.
 
Sütés előtt és után.
Vélemény a receptről:
Abban az esetben, ha cukorbetegeknek készítjük a tésztát és liszt érzékenyek biztosan nem fognak fogyasztani belőle, a lisztet cserélhetjük speciális szénhidrát csökkentett lisztkeverékekre is. Így az útifűmaghéj és a xantán is elmaradhat, illetve a feloldásukhoz szükséges tejet is hagyjuk ki a tésztából.
A gluténmentes változatból a xantán is elhagyható, ha csak útifűmaghéj van otthon. Ebben az esetben 1,5 ek tegyünk az útifűmaghéjhoz, ez a mennyiség bőven elég lesz. (Jómagam készítettem mér csak útifűmaghéjjal kelt tésztákat, ekkor a tészta szerkezete szerintem lazább volt, bár a stollen esetében nem baj, ha picit tömörebb a tészta, hiszen sok mindent gyúrunk bele.)
Aki nem tud gluténmentes lisztet beszerezni, dolgozzon tiszta kukoricakeményítővel, az is ugyanolyan jól megteszi.


Kellemes ünnepi készülődést,    ildiKOKKI

Az egészséges stollen! 



Tuesday, December 3, 2013

Kandírozott narancshéj

Avagy érdemes-e házilag kandírozni a karácsonyi stollenhez?

 
A roppanós, de mégis puha narancshéjak! 

A karácsony egyik elmaradhatatlan kelléke a stollen, más néven drezdai kalács. Gondolom, sokatoknak nem kell bemutatni ezt a süteményt. Annak aki nem ismeri röviden csak annyit mondanék: pihe-puha vajas kelt tészta, sok-sok rumos mazsolával, marcipánnal és kandírozott narancshéjjal. Jómagam eddig a kandírozott narancshéjat mindig valamilyen bolti zacskós cukrozott gyümölcsre cseréltem, de idén Péter unszolására úgy döntöttem, csinálok neki egy igazi stollent! Így nem volt mese, héjat kellett kandírozni, aminek nagyon félve álltam neki.

A dolog plusz pikantériáját az adta, hogy a kandírozást nem csak cukorral végeztem, hanem készült egy kisebb, xilites változat is, mert szerettem volna egy olyan diétásabb stollent is kipróbálni. (Valami olyasmit, amiből a cukorbetegek is fogyaszthatnak egy szeletet az ünnepek alatt.) A kandírozást az Apróséf oldalon található recept és Dina világa oldalon található leírásokat alapul véve végeztem.

Hozzávalók: (Kb. 10 dkg kandírozott narancshéjhoz, ami 1 nagy, vagy 2 kisebb stollenhez elég.)
2 narancs héja
10 dkg cukor
2 dl víz

A diétás verzióhoz: (5 dkg héjhoz, vagy 1 rúd stollenhez.)
1 narancs héja
1 dl víz
3 dkg xilit
A diétás verzió hasonlóan készül, mint a hagyományos verzió. Ahogy a képen is látszik, a xilit szépen darálható, a porcukorral azonos megjelenésű. Vízben hasonlóan jól oldódik, mint a cukor, így a xilites héj szinte ugyanolyan, mint a cukorral készült. Ízében nincs különbség, szerintem ilyen mennyiségben nincs utóíze a xilitnek.

A xilit és cukor nagyon hasonló megjelenésű.
 A xilittel kandírozott héj, a mandula és rumos mazsola várja a stollenné alakulását.

Előkészületek:
A narancsot alaposan megsikáljuk, majd megpucoljuk. A fehér héjat belül késsel megkapargatjuk, kissé elvékonyítjuk. Ezután a héjat felszeleteljük, majd egy tálba tesszük és annyi vizet engedünk rá, hogy ellepje. A tálat minimum 4-5 napra hűtőbe tesszük, a héjakon a vizet naponta cserélgetjük. (Nálam 6 napot ázott a héj, sajna nem volt időm korábban nekifogni, de ez nem volt gond.)

A héjak a kedvenc Garfield-os tálamban áztak! J

A kandírozás:
A narancshéjakat átöblítjük, majd alaposan felengedjük vízzel és nagy lángon felforraljuk. A forrástól számított 1-2 percig hagyjuk lobogni a vizet, majd a héjat átszűrjük. (Erre azért van szükség, hogy a maradék keserű ízanyagokat is kifőzzük a héjból, amik esetleg nem oldódtak ki a 4-5 napos ázás során.)
 
Elsőként tiszta vízzel forraljuk fel a héjakat.

Ezután a héjat visszatesszük a lábosba, majd felöntjük kb. 1,5-2 dl vízzel – ez a mennyiség fogja kb. pont ellepni –, illetve rászórjuk a cukrot. Ezután kis lángon kevergetve megvárjuk, míg a szirup egynemű és fényes lesz. A szirupban kb fél-egy órát főzzük a héjakat szigorúan KIS lángon. Ha elfogyna a folyadék a héjak alól egy kevés vizet mindig töltsünk utána, hogy ellepje a héjakat. A héjak akkor jók, ha a külső oldaluk átüvegesedik, illetve villával könnyen el lehet őket vágni. (Nekem ez kb. egy óra főzés után következett.)
 
A héjak még a szirupban, illetve leszűrve. 

A kész héjakat szűrjük le, majd terítsük ki egy sütőpapíros tálcára. A héjak kb. 1-2 nap alatt megszikkadnak és nem fognak összeragadni. Ekkor átpakolhatjuk őket légmentesen záródó dobozba, ahol felhasználásig pihenhetnek.
 
A héjak egy teljes napot száradtak.

Összességében kandírozni közel sem volt olyan eget rengetően bonyolult, mint ahogy gondoltam. A héjak szépek lettek, kíváncsi leszek milyen lesz a stollenben. (A xilites verzió teljesen olyan lett, mint a cukros, nagy különbséget nem éreztem.) Ráadásul a kandírozással olcsóbban jöttem ki, mintha cukrozott gyümit vettem volna a boltban, szóval pláne megéri kandírozni, mert e narancsokat befalhatjuk és a héjat is hasznosítottuk!

Kellemes ünnepi készülődést, ildiKOKKI

Kandírozott narancshéj.


Tuesday, December 4, 2012

Piparkakku (Finn karácsonyi keksz)

Mi kerüljön a karácsonyi asztalra? 


Piparkakku!

Míg Magyarországon a karácsonyi asztal kihagyhatatlan eleme a szépen díszített, puha mézeskalács, addig a finnek PIPARKAKKU-t ropogtatnak az ünnepek alatt. Ez a karácsonyi keksz itt olyannyira népszerű, hogy már novembertől csaknem mindenhol találkozhatunk vele, még a boltokban is lehet kapni.  Az egyetemi menzán a desszert piparkakku és vanilia öntet, a kávézókban óriás Moomin-os piparkakku-t adnak a kávé mellé, a boltokban ott a piparkakku az asztalokon. Egyszóval itt úton-útfélen mindenki ezt a karácsonyi kekszet falja, így gondoltam kipróbálom én magam is, hogy milyen!


Az első piparkakkum az IKEÁ-ban vettem, és nagyon finom volt! Puha és fűszeres ízű... Nomeg virág alakú! Érdekes, itt ez a mézeskalács-jellegű édesség nem fenyő, vagy szív formájú, a boltokban csak ezzel a virág alakkal találkoztam! Persze a házi készítésű piparkakku már többféle formájú is lehet, én is vettem Moomin-os kiszúróformát! Azt is érdemes még tudni erről a kekszről, hogy nem jellemző a cukormázzal való díszítés. Azt inkább csak cukrászdákban láttam, akkor is főleg csak a keksz szélét, körvonalát rajzolják meg cukormázzal.

A bolti piparkakku.
 A legfontosabb eltérés a piparkakku és mézeskalács között, hogy a finn kekszecskékben egy gramm méz SINCS! Itt a méz annyira nem is népszerű, helyette a tumma siirappi-t (másnéven melassi) használják, ami nem más, mint a melasz. A melasz, ami a cukorgyártás mellékterméke, Magyarországon elég ritkán elérhető, de a németeknél, lengyeleknél, és itt a finneknél nagyon népszerű. A mézzel össze SEM hasonlítható beltartalmilag, hiszen míg a méz 80%-a cukor és egy rakás vitamint, nyomelemet tartalmaz, addig a melasznak kb. 50%-a csak a cukor, közel 10%-a szervetlen (hamu) anyag. Ezek a beltartalmi mutatók nagyban befolyásolják a melaszból készült tészta tulajdonságait, és már a készítésnél érezni, hogy bizony a piparkakku nem mézeskalács, ami valljuk be, NEM IS BAJ! Lássuk is, hogy készül ez a finn csoda!

Hozzávalók: (100-120 db kekszhez):
150 g (barna) porcukor
250 g melasz (kb 2,5 -3 dl)
1 teáskanál őrölt gyömbér
3 teáskanál fahéj
1 teáskanál őrölt szegfűszeg
1 teáskanál vanília aroma
150 g vaj
1 tojás
2 teáskanál sütőpor
500 g liszt

Előkészületek:
A melaszt a vajjal egy lábosba tesszük és kis (!) lángon addig melegítjük, míg a vaj és melasz keveréke homogén nem lesz. Ezután belekeverjük a fűszereket, és kirakjuk a hóba meghűlni. J

A finn melasz szirup (bal) és a magyar méz (jobb)!

A tészta összeállítása:
A lisztet, porcukrot és sütőport egy nagyobb tálba szitáljuk, ráütjük a tojást, majd ráöntjük a már meghűlt vajas fűszeres melaszt, aminek ilyenkor már isteni illata van! A lisztet és melaszt kanállal kezdjük el keverni, amit a liszt lassacskán teljesen fel fog venni.

A melaszt a vajjal megolvasztjuk.

 A vicc az egészben az, hogy a tészta már ekkor sem ragadt, mivel nem mézzel dolgoztam… Így az én homlokom sem gyöngyözött a verejtéktől, hogy a tészta miért ragad még mindíííg?!? Nem, ez a melasszal nem fordul elő! Ekkor már csak finoman meg kell hinteni a tészta felszínét liszttel, gyors mozdulatokkal összegyúrni az ekkor még picit puha tésztát, majd mehet is a hűtőbe egy légmentesen zárt zacsiban egy éjszakára pihenni.

A  tésztát kanállal is ki lehet keverni.

Sütés:
Másnap a tésztát 3-4 mm vastagra nyújtjuk, és különböző formákat szaggatunk belőle. A kekszeket 170°C-os sütőben kb. 10-12 percig sütjük, amíg aranybarnák nem lesznek! A friss piparkakku még kemény, de légmentes dobozban hamar puha lesz, ha egy fél almát is teszünk a kekszek mellé a dobozba, akkor nagyon hamar visszapuhulnak!

A tészta.
 Hibalehetőségek:
A piparkakku (és mézeskalács is) szinte elronthatatlan, de sokáig nagy hibám volt nekem is, hogy túl vékonyra nyújtottam a tésztát. Nem szabad! Szép az úgy is, ha kicsit pufók és vastag, ráadásul így könnyebben is puhul!
Amire oda kell figyelni, az a sütés. A sütőbe nagyjából egyforma méretű kekszeket kell betenni, vagyis egy nagy házat ne süssünk együtt egy pici gombával, mert a gomba már sötétbarna lesz, mire a nagyobb keksz közepe még alig jó. Egyenletes méretű kekszeknél elkerüljük, hogy az egyik barnább és égettebb szélű legyen, mint a másik. Ez egyébként azért is tanácsos, mert míg a tészta sül, addig lehet nyújtani és szaggatni a következő adagot, ami valljuk be bajosan megy, ha közben a sütőt kell lesegetni, hogy akkor most a kicsi szivecske már megsült, de a templom meg még neeeeemm…

Összességében piparkakkut csinálni mézeskalács helyett egy nagyszerű dolog volt! Nekem a mézeskalács sosem sikerült, mindig leragadt, túl kemény lett, a formák eldeformálódtak… valahogy nem jött össze. Ezzel szemben a piparkakku szép lett, nem égett/barnult a széle, jól lehetett nyújtani stb. Ez a keksz azoknak is jó megoldás lehet, akik nem szeretnek mázzal díszíteni, mert itt azt sem kell! Ízvilágában is nagyban hasonlít a mézeskalácshoz, így ezzel akár még csalhatunk is, egy kicsit! J
Akinek sikerül melaszt szereznie próbálja ki ezt a süteményt, nekem nagyon bevált! 

Finn karácsonyi mézesek!