Showing posts with label házi vaníliás cukor-home made vanillin sugar. Show all posts
Showing posts with label házi vaníliás cukor-home made vanillin sugar. Show all posts

Tuesday, December 9, 2014

Karácsonyi diócska

Avagy mikor nem ragad bele a tészta a diócska formába?


Karácsonyi diócska.

A diókrémes diócskát a mandulácskához hasonlóan egy kis fém formában kell süti, amit fillérekért beszerezhetünk konyhafelszerelési boltokban, vagy lengyelpiacon. Ezek a formák általában nem tapadásmentes bevonatúak, hiszen csak egy sima kis préselt lemez formáról van szó. Ennek ellenére a kész diócskák nem tapadnak bele a formába, ha a sütés előtt szép vékonyan kiolajozzuk őket egy konyhai ecset segítségével, illetve ha sütés után megvárjuk, míg a süti a formában kihűl. Természetesen a teljesen átsült sütit már melegen is ki tudjuk fordítani a formából, ekkor azonban egy pici tésztamaradék maradhat a formában, így érdemes várni, amíg meghűlnek a diócskák, de ez is csak pár perc. Ennek ellenére tanácsos akár 2-3 csomag formát beszerezni a sütéshez, hiszen így nagyban lerövidülhet a süti elkészítési ideje.
(Bár a neten szebbnél szebb fotók vannak erről a sütiről, jómagam Rita oldaláról kölcsönöztem a receptet, de hasonló recept van Bonbon mániánál és Kabócánál is csodás fotókkal.)

Hozzávalók: (Kb. 30 db. diócskához.)
(1) Tészta:                                          (2) Krém:
15 dkg liszt                                          5 dkg darált dió + 2-3 ek tej
10 dkg vaj                                            5 dkg vaj
5 dkg porcukor                                 5 dkg porcukor
5 dkg darált dió                                 1 tk rum, vagy rum aroma
1 citrom reszelt héja                        1 tk. vanília kivonat
1 tk van. kivonat
1 csipet só + 1 csipet sütőpor
1 tojássárgája

Zárt dobozban sokáig eláll!

Elkészítés:
A diót ledaráljuk, majd száraz hozzávalókat (liszt, porcukor, só, sütőpor, darált dió, reszelt citromhéj) egy tálban összekeverjük, amit összemorzsolunk a hideg vajjal. Hozzáadjuk a tojássárgáját és a vanília kivonatot, majd gyors mozdulatokkal egy szép egynemű tésztát gyúrunk, amit legalább egy órácskát pihentetünk hűtőben (folpack alatt).
A sütés megkezdése előtt a diócska formákat konyhai ecsettel kiolajozzuk, majd minden formába egy-egy kis gombóc tésztát nyomunk (A), majd a formákat egy sütőlemezre sorakoztatjuk és előmelegített sütőben kb. 175°C-on 12-15 perc alatt aranybarnára sütjük őket (B). Megvárjuk, hogy a sütik a formában kihűljenek (C) és egyszerűen csak kifordítjuk a kész sütit a formából.

Így készült...
(Az első adag tésztát melegen fordítottam ki, ez látszik is a formán.)

A krémhez a darált diót éppen csak annyi tejjel összekeverjük, hogy ellepje, majd kis fokozaton 1-2 perc alatt felfőzzük azt. A puha vajat alaposan kihabosítjuk a porcukorral, hozzákeverjük a diós alapot, majd meglocsoljuk a rummal, illetve egy kis vanília kivonattal. Végül simára keverjük a krémet – ami egyébként nem lesz sok, de bőven elég lesz a diók összeragasztásához –, amit sima csőrös habzsákba szedünk és összeragasztjuk vele a diócskákat (D). A kész sütemény legalább egy napig hagyjuk zárt dobozban, hűtőszekrényben puhulni, majd tálalás előtt hintsük meg vaníliás porcukorral!

Tipp:
Az adagot érdemes duplázni, vagy akár triplázni, de ekkor több diócska formával használjunk, mert a sütés kevés forma esetén igencsak hosszadalmas lehet! (Én egyébként minden sütés között el is mostam a formáimat.)

Kellemes ünnepi készülődést kívánok,  ildiKOKKI


Kellemes ünnepi készülődést kívánok!

Tuesday, June 11, 2013

Áfonyás csokitorta (Blogkóstoló 9.)

Avagy miért is került csoki a torta tetejére?


Blogkóstoló 9. forduló: Áfonyás csokitorta Kincsesbarlang konyhájából!

Napról-napra próbálok egyre aktívabb blogger életet élni, így gondoltam jelentkezem a Blogkóstoló játékának 9. fordulójára. Nekem ez volt az első alkalom, így kicsit bele is kavarodtam, hogy ki a párom… Elsőként azt hittem, hogy Szofika lesz, aki tőlem sütött, de aztán ő felvilágosított, hogy mindenki párja a soron következő, így én Judittól választhattam egy finomságot. Történt mindez az után, hogy már eldöntöttem, egy tortát fogok sütni Szofitól… J

Végül Juditnál is tortát kerestem, így az ő csodás áfonyás csokitortáján meg is akadt a szemem. Kakaós piskóta, áfonya és krémsajt? Remek párosításnak tűnt, már csak azért is, mert a minap kaptam ajándékba egy szív alakú tortaformát, ami mindenképpen ki szerettem volna próbálni! Így be is szereztem a hozzávalókat, a torta is szépen alakult, aztán…

Aztán jött volna a tejszínhabos díszítés, de a tejszínt nem tudtam felhabosítani, mivel –mint ahogy az a finn szótárból később kiderült– rossz tejszínt vettem. (Hupsz…) Így rögtönöznöm kellett és a torta tetejére egy csokis ganázs meg pár szem eper került. Mindazonáltal a torta így is nagyon finom lett és hamar el is fogyott!

Hozzávalók:

A kakaós piskótához:
4 tojás
4 evőkanál cukor (Én a házi vaníliás cukrom használtam, recept itt.)
2 ek kakaópor
2 ek liszt
1 csipet só
1 tk sütőpor

A krémhez:
200 g mascarpone (aki olcsóbban szeretne kijönni, az vegyen 20%-os tejfölt)
250 g túró
3-4 db lapszelatin (Kb. 10 g-nak felel meg.)
200 g áfonya, vagy erdei vegyes gyümölcs
10 dkg porcukor
1 tk vanília aroma

Díszítéshez:
5 dkg étcsoki
1 dl tejszín
pár szem eper
néhány fehércsoki dísz

A piskóta elkészítése:
A hozzávalókból az alapreceptnél leírtak szerint kakaós piskótát sütöttem, majd egy éjszakát pihentettem.
 
Kakaós piskóta sütés előtt és után.
A gyümölcsvelő elkészítése:
Az áfonyát, vagy gyümölcskeveréket egy kevés vízben kis lángon kezdtem melegíteni, majd mikor egy kis levet eresztett feljebb vettem a főzőlap hőmérsékletét. A gyümölcsöt további kb. 10-15 percig főztem, majd összeturmixoltam és félretettem hűlni. Amíg a gyümölcspüré hűlt, elkészítettem a krémet.
 
A gyümölcsvelő.
A krém elkészítése:
A mascarponét a porcukorral, a túróval és egy kevés vanília aromával alaposan kikevertem (A-B), majd egy órára hűtőbe tettem. Miután a mascarponés krém is kellően lehűl, beleforgattam a gyümölcsvelőt (C-D). Ekkor a krém kissé folyós lett, ezért 3 zselatinlapot (kb. 10 g) kb. fél dl vízben felolvasztottam, majd hozzákevertem a krémhez, ami újabb egy óra alatt a hűtőben nagyon szépen kidermedt.
 
Így készült a krém!
A torta betöltése:
A piskótát 2 lapra vágtam, majd a krém 2/3-át a tortába töltöttem. A maradék krémmel borítottam a torta külsejét, majd megkezdtem volna a tejszínhabos díszítést, csakhogy a hab oda lett… Így 5 dkg étcsokit mikróban felolvasztotam, hozzácsurgattam 1 dl tejszínt és ezt öntöttem a torta tetejére. Végül pár szem eperrel és néhány fehércsoki dísszel dobtam fel a tortát! Mindez remekül sikerült, kissé rusztikus hatást értem el, de hát nem lehet minden torta tökéletes! J
 
A torta betöltése és díszítése.
Másnap néhány honfitársunkat láttuk vendégül, akik az egész tortát megették é az ízre nem volt panasz! Összességében nagyon klassz volt ezt a tortát elkészíteni, mert hamar össze lehet állítani és az egyszerűsége ellenére roppant finom volt! Így jöhet a következő Blogkóstoló játék! J

Szép napot mindenkinek,  ildiKOKKI

A csodálatos torta!

Sunday, February 10, 2013

Vaníliás cukor házilag

Hogyan lehet otthon elkészíteni a vaníliás cukrot? Érdemes-e házi vaníliás cukrot használni és készíteni, vagy a bolti vanília aromával is ugyanolyan finom lesz az a sütemény?

This post is available in English here.


Mi is kell ahhoz, hogy egy sütemény finom legyen? Kell ugyebár egy jó recept, ahol a főbb hozzávalók és fűszerek aránya megfelelő. Kell egy tiszta konyha, ami minimum közepesen, vagy jól felszerelt, melynek a középpontja egy megfelelő sütő. Ha mindez a rendelkezésünkre áll, akkor már csak azt kell(ene) megnéznie egy háziasszonynak, hogy mit is vesz lesz a polcról a boltban, vagyis miből is készül el az a sütemény.

A minőségi alapanyag, vagyis a minőség valami olyan dolog, amiről akkor sem kell lemondanod, ha nincs degeszre tömve a pénztárcád. Ekkor egy kis leleményességre szükség van ugyan, de annak az esélye, hogy IGAZÁN finom dolgokat alkossunk, ugyanúgy megvan. A házi sütemények ízvilágát az alapanyagokon kívül a fűszerek határozzák meg. Ezek közül semmiképpen se hagyjuk ki egyet sem, csak akkor, ha tudjuk, nem kedveljük az adott hozzávalót!!!

Talán a leggyakrabban használ ízesítő a sütikben, ami mindenkinél lapul otthon a szekrényben, az a vanília. Akarom mondani, ez inkább a vaníliás cukor: az a 8-10 g-os kis papírzacskós termék, amely kristályvanillinből és cukorból készült, vaníliarudat életében nem látott…. Szóba jöhet még az üveges vanília aroma is, ami kb. fél dl alkoholos vanília kivonat. Valljuk be, sokan vagyunk úgy, hogy igazi vaníliát életünkben nem vásároltunk, de sütni vele? Kizárt dolog! Nos, sokáig én is így voltam, de addig néztem Farkas Vilmos videóit, míg felrémlett bennem a gondolat: Drágább lesz-e, ha ezentúl igazi vaníliát használok? És TÉNYLEG finomabb lehet tőle a sütemény? Tényleg???

Tényleg. Lássuk akkor, hogyan is használhatjuk az IGAZI vaníliát IGAZÁN egyszerűen!

Vaníliás cukor lépésekben!
Egy sütihez kb. fél vaníliarúd kikapart magja kell, a rúd másik felét azonban kár gondosan visszazárni, mert ha a vaníliát már egyszer kettévágtuk, akkor az mindenképpen kiszárad és törékennyé válik, valamint az aromaanyagok intenzitása is csökkenni fog. (Ezt a megmaradt fél rudat magostól egyből cukorba lehet darálni!) Sok esetben érdemes kicsit több vaníliát használni az édességbe, egy házi készítésű pudinghoz 1 rúd kikapart magja szükséges, a bejgli készítésnél pl. a tésztához fél, a töltelékhez meg a másik fél magjai kellenek.

Első lépésként a vanília rúd kunkoribb végét szorosan megfogjuk (A) és a vanília rudat kettévágjuk (B), majd késsel egy határozott mozdulattal kikaparjuk a magokat (C). 

Így kell felhasítani a vaníliát és kikaparni a magokat!

A megmaradt toktermés falát kb. 3-4 darabra vágjuk, és egy kávédarálóban kristálycukorral ledaráljuk. Ez a ledarált termésfal kb. 20-25 dkg cukor ízesítésére elegendő, ne feledjük azonban, az ízek összeéréséhez minimum 2-3 hét kell! A friss vanília ruganyos, fényes, nekem kissé nyers kőolaj illatú is. A vaníliás cukrunk akkor van készen, ha a frissen őrölt cukor elveszíti ezt az erős, kissé olajos jellegű illatát és a légmentesen lezárt doboz kinyitásakor már csak a kellemes vanília illatot érezzük! (Meg azt, hogy az arcunkat legszívesebben belefúrnánk a dobozba és erős késztetést érzünk a toboz teljes tartalmának befalására!)

Ha jól meggondolom tehát, egy sütihez fél rúd mag kell, tehát egy rúdból 2 sütihez elegendő, plusz további 25 dkg bourbon vaníliás cukrot is tudunk készíteni! Én ebből a cukorból kb. 5-10 dkg körüli mennyiséget szoktam a sütikbe tenni, ami újabb 3-4 sütit jelent. Ezen arányok alapján könnyen belátható, hogy egy vaníliarúd pontosan annyiba kerül, mint egy üveg aroma, hiszen nagyjából ugyanannyi sütit tudunk készíteni az egyikből, mint a másikból, csaképpen az igazi vaníliás sütik milliószor jobbak!

Legújabb szenvedélyem a barnacukor+kristálycukor 1:1 arányú keverékéből készült vaníliás cukor. A barnacukorral itt, Finnországban ismerkedtem meg, ugyanis északon elég sokat használják a melaszt, sütikhez pedig a barnacukrot. Szerintem a barnacukornak méhecske illata van. Nem méz, méhecske. (Tegnap még gyorsan megszagoltam a magyar hársmézünket, ami a hűtőben lapul, de egyértelműen teljesen más az illata, mint a barnacukornak.)
Nos, számomra egy barnacukor akkora élmény volt és annyira ízletesnek találom, hogy gondoltam kipróbálom, milyen lehet az ebből készült vaníliás cukor! Bátran állíthatom, MENNYEI!

A barna cukor és az ebből készült vaníliás változata!

A barna cukros vaníliás cukor elkészítésének módja teljesen azonos a hagyományos kristálycukorból készült társáéval, csak a cukor fele mennyiségét barna cukorra kell cserélni. Itt ismét csak felmerül az ár kérdése. Fél kg barna cukor annyiba kerül, mint 1 kg kristálycukor, azonban ha fél kg porcukrot vásárolunk, az is ugyan ennyibe kerül. Így ha meggondoljuk, hogy mennyi költséget takarítunk meg azáltal, hogy a porcukrot otthon daráljuk le egy kávédarálóval, amit ráadásul a vaníliás cukor elkészítésére is felhasználhatunk, be kell lássuk: ismét nem vertük magunkat aránytalanul nagyobb költségekbe!

Összegzésképpen csak annyit, hogy a sütik minősége, a krémek ízének intenzitása, valamint a kelt tészták illata azonban olyan jelentős mértékben fog javulni, hogy aki egyszer kipróbálta a házi vaníliás cukor, vagy barnacukorból készült változatát, az egy percig SEM fog azon gondolkodni, hogy a továbbiakban a vanília aromát, vagy a vaníliarudat emelje-e le a polcról a boltban!