Pilóta keksz házilag (keksznyomdával)

Avagy hogy született meg a házi vaníliás karika testvére…

Nyomdázott kekszecskék.. 

A napokban láttam meg Tündérsüti facebook oldalán egy csudááálatos nyomdázott kekszet, amit feltétlenül ki szerettem volna próbálni, hiszen a húsvéti nyuszis kekszek után nagyon megkedveltem a keksznyomdázást. Éppen ezért innét meg is rendeltem a nyomdázót, amit egy rég dédelgetett álmomhoz, a házi Pilótához szerettem volna elsőként kipróbálni. Ezt a tervemet azonban mindig elhalasztottam, mert soha nem bukkantam olyan receptre, ami az ízlésemnek megfelelt volna. Végül úgy döntöttem megyek a saját fejem után és megalkotom a házi vaníliás karika kistesóját. A kekszek arányait Ildó kekszeiből, egy másik szuper csokis kekszreceptből és a saját ötletemből merítettem, míg a töltelékhez a csokitorta töltelékem arányaiból indultam ki, amit nem bántam meg, hiszen a végeredmény pont olyan lett, amit elképzeltem.

Hozzávalók*: (25 pár kekszhez)

(1) Vaníliás tészta:

150 g liszt

75 g vaj

50 g porcukor

1 tk vanília kivonat (házi)

½ citrom reszelt héja

1 ek citromlé

1 cs só

1 tojás sárgája

1 ek hideg víz (szükség esetén)

(2) Kakaós tészta:

120 g liszt + 30 g kakaópor

65 g vaj

50 g porcukor

1 tk vanília kivonat (házi)

½ citrom reszelt héja

1 ek citromlé

1 cs só

1 tojás sárgája

1 ek hideg víz (szükség esetén)

(3) Töltelék:

100 g étcsokoládé (Jó minőségű, nálam 40%-os.)

40 g vaj (NEM margarin!)

40 g tejszín (állati, 30-35% zsírtartalmú)

1 púpos ek porcukor (Magasabb kakaótartalom esetén ez lehet akár 2 ek is.)

*Megjegyzés:

A tésztába VALÓBAN nem kell sütőpor, valamint a kakaós tésztában direkt van 10 g-mal kevesebb vaj, hiszen a kakaópor önmaga is valamelyest zsíros.

Elkészítés:

A vaníliás kekszekhez* liszthez keverjük a sót és porcukrot, majd egy tálkába szitáljuk. Belemorzsoljuk a vajat, ráreszeljük az előzőleg alaposan megsikált citrom héját, végül hozzáadjuk a citrom levét, a vanília kivonatot és a tojássárgáját. A tésztát gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, majd ha szükségét érezzük, akkor egy evőkanál HIDEG vizet adhatunk a tésztához, hogy szépen összeálljon. A kész tésztát lefóliázzuk, majd egy órára hűtőbe tesszük.  (Lehetőleg ne többre, hogy a tészta még picit puha maradjon és jól lehessen nyomdázni.)

A tésztát lisztezett munkalapon 0,3-0,4 cm vastagra nyújtjuk, majd kiszúrjuk, nyomdázzuk és szilikonos sütőpapírral bélelt lemezre sorakoztatjuk. A tepsit LEGALÁBB 3 órára hűtőbe tesszük, majd 165-170°C-on 8 perc alatt készre sütjük. (Tovább nem kell sütni, épphogy csak egy kis színt kapjon.)

*A kakaós tészta is így készül, csak ott első lépésben a kakaót is a szárazanyagokhoz keverjük.

A töltelékhez a vajat összeolvasztjuk az étcsokival, majd hozzákeverjük a hideg tejszínt és a porcukrot. A kész tölteléket kb. 20 percre hűtőbe tesszük, majd ha krémes állagúra szilárdult, akkor habzsákba szedjük és összeragasztunk 1-1 csokis és vaníliás kekszet. A kész kekszeket zárd dobozban – különösen nyári hőségben inkább hűtőben – tároljuk.

Jó étvágyat,    ildiKOKKI

Pi-pi-pi-pilóóóóta! 

Terepmintás tankos torta

Avagy hogyan készítsünk egyszerűen terepmintás marcipánnal burkolt tortát?

Misi 40. szülinapjára készült...

A napokban egy kedves ismerősöm férje ünnepelte a 40. születésnapját, akinek nagy kedvencei a tankok. Így kaptam a felkérést, hogy készítsek egy szép tankos, vagy tank alakú tortát valami nagyon egyszerű vaníliás ízvilággal. Mivel az utóbbi időben nagyon sok dolgom volt, ráadásul most volt a második finn vizsgám is, így egy terepmintás torta mellett döntöttem egy tankocskával. Szerintem ahhoz képest egész jól sikerült megoldani a feladatot, hogy mostanság a mousse torták játsszák a főszerepet az életemben a formatorták helyett. 

A torta nagyjából 20 cm átmérőjű volt, amihez a következőket használtam fel:

®  kb. 60 dkg marcipán (Recept itt.) zöldre, világoszöldre, barnára és feketére színezve (Festék: Sugarflair gélfesték.)

®  egy 5 tojásos fehér vaníliás piskóta (Recept itt.)

®  egy adag vanília krém, amit a házi vanília pasztámmal turbóztam fel (Recept itt.)

®   5-6 dkg vajkrém (vaj és porcukor 1:1 arányú keveréke habosra keverve) a marcipán alá szigetelésnek

A tankos torta alapötlete innét származik, de sokat merítettem ebből a fotóból is. A tankhoz először kivágtam egy 10-12 cm nagyságú kör alakú alapot, majd a tank testét formáltam meg. Erre jött a tank azon része, ahol az emberek ülnek, majd a tetőajtót és a lánctalpakat készítettem el, ami közé 4-4 db kereket raktam. Végül a helyére került az ágyúcső, amit egy hurkapálca tart, illetve kialakítottam a végső formát és díszítést.

A torta és a tank.

A terepmintás marcipánt elsőre úgy szerettem volna elkészíteni, hogy nyújtok egy nagyobb világos marcipánt és arra ragasztok néhány színezett foltot, majd ezt egybenyújtom, de rájöttem, hogy az úgy nem lenne elég realisztikus. Éppen ezért ezt a videót követtem és szépen egymáshoz nyújtottam a szorosan egymás mellé pakolt színes marcipán darabokat. Itt igyekeztem kialakítani hasonló alakokat, mint az eredeti mintán van. (A különböző színű marcipángombócok oldalát egy picit meg lehet nedvesíteni, hogy ne váljanak szét a burkolásnál, illetve aki nem bízna ebben, egy vékony réteg marcipánra pakolja a mintákat, de én ennek nem éreztem szükségét.)

A tortát a következő módon állítottam össze:

Elsőként megsütöttem a pisktótát, majd a lapok közé betöltöttem a krémet. Ezután egy órát pihent a torta a hűtőben, majd vékonyan bekentem a vajkrémmel, így egyengetve el az esetleges egyenetlenségeket és szigeteltem a tortát a marcipán alatt. Kb. egy óra ismételt hűtőben való pihentetés után kinyújtottam a terepmintás marcipánt, burkoltam a tortát és elhelyeztem a tankot a torta tetején. A maradék színes marcipánt összesodortam és azzal szegélyeztem a torát alulról.

A tank kb. egy-másfél óra alatt készült el, míg a teljes torta a várakozási időkkel együtt egy röpke délután alatt lett kész. (Ez soknak tűnhet, de én nem éreztem annak, inkább megvártam a dermedési időket.)

Összességében nagyon jó buli volt ez a torta, de teljesen más élmény, mint egy mousse torta, vagy egy sima csokitorta. Azokban a díszítést szeretem nagyon, ebben meg a marcipánfigura elkészítése volt a kihívás. Kíváncsian várom, milyen lesz és hogyan sikerül megoldanom a következő tortás kihívásom! J

Szép hétvégét,  ildiKOKKI

Karácsonyi panettone

Avagy az ünnepek elmaradhatatlan kelt süteménye…

Virágcserépben sült! 

A kelt tésztából készült sütemények igencsak közel állnak a szívemhez, a stollen után a panettone pedig a legnagyobb ünnepi kedvencem. Így az idei Karácsony elmaradhatatlan sütije lett ez az eredetileg olasz kalácskülönlegesség, amit mazsolával és kandírozott gyümölcsökkel gazdagítanak, valamint újabban csokival is leöntenek. Én maradtam a hagyományos változatnál, amit panettone forma híján nemes egyszerűséggel egy agyag virágcserépben sütöttem ki. J Bátran állíthatom, az édesség így is remek lett, mert az első adag percek alatt elfogyott… A sütemény receptjét a legkedvencebb szakácsnőm, Lajos Mari: 66Karácsonyi édesség c. könyvéből (Sanoma Kiadó Bp., 2008) kölcsönöztem.

Hozzávalók: (2 db 12 cm-es formához.)

35-40 dkg liszt

12 dkg vaj

10 dkg cukor

1,5-2 dl tej + ½ kocka élesztő

3 tojás sárgája

1 csipet só

1 tk vanília kivonat

70 g kandírozott gyümölcshéj, vagy cukrozott aszalt gyümölcs (Recept itt.)

70 g mazsola + 1-2 ek rum, vagy whisky (Nálam utóbbi.)

Elkészítés:

A száraz hozzávalókat (liszt, porcukor, só) egy tálba szitáljuk (A), majd ráütjük a tojások sárgáját, hozzáadjuk a tejben egy csipet cukorral felfuttatott élesztőt, illetve az olvasztott, de már nem meleg vajat, valamint a vanília kivonatot (B). A tésztát először egy evőkanál segítségével kezdjük el összeállítani, majd ha nagyjából összeállt a tészta, akkor lisztezett munkalapon alaposan kidolgozzuk azt (C) és kb. fél óráig meleg helyen kelesztjük.

A rumba, vagy whiskybe áztatott mazsolát alaposan lecsepegtetjük, majd a kandírozott gyümölcsdarabokkal együtt a tésztába gyúrjuk és további 30-40 percet kelesztjük (D-E). Ha kellően megkelt, akkor a tésztát két részre osztjuk, cipót formálunk belőle és egy-egy kis panettone formában, vagy sütőpapírral megmagasított picit tortakarikába tesszük (F-G). (Jómagam a tésztát egy mini kuglóf formába és egy kicsi virágcserépben sütöttem ki. A cserép alját kibéleltem egy sütőpapír karikával, az oldalát pedig alaposan kivajaztam és liszteztem.)

Így készült...

A sütőt előmelegítjük kb. 160-170°C-ra, ahova beteszünk egy befőttes üvegben, vagy egy lapos jénai tálban vizet, hogy igazán gőzös sütőben sülhessen a tészta. Végül kb. 40-60 perc alatt pirosra sütjük a panettonét! (Ne feledjük a tűpróbát, mert ez a kalács viszonylag nagy darab, így érdemesebb lassabban sütni, hogy a közepe is biztosan jól megsüljön.) A kész süteményt egy sütirácsony hűtsük ki, így a tészta alja is át tud szellőzni.

Tipp:

A tésztát tovább gazdagíthatjuk dióval és aszalt gyümölcsökkel!

A panettonét tovább díszíthetjük étcsokoládéval, ekkor olvasszunk össze 7-8 dkg étcsokit 1 ek olajjal és azzal kenjük meg a panettonék tetejét. Aki nem szeretné csokival borítani a kalács tetejét, az sütés előtt egy felvert tojással is megkenheti azt, ekkor szép fényes és piros lesz a kész kalácsunk teteje.

A sütemény egyszer használatos papír formában sütve és egy celofánnal becsomagolva  akár egy ünnepi gasztroajándékként is megállja a helyét!

A sütemény tovább eláll, ha még melegen meglocsoljuk egy-két evőkanál meleg tejjel, vagy olvasztott vajjal.

Kellemes ünnepi készülődést,   ildiKOKKI

Boldog karácsonyt!

Tejkaramella

Avagy hogyan készítsünk puha karamellát házilag?

Karamella kockák...

A tejkaramella ötlete csupán néhány hete fogalmazódott meg bennem, akkor láttam ugyanis ezt a Karácsonyi videót, ahol egy tejkaramellás szaloncukor is készül. Pár napra rá vettem is egy csomag barnacukrot, de csak most készítettem el a saját karamellámat, hogy haza tudjam vinni a családnak ajándékba. A recept egyébként nagyon egyszerű volt, mindössze tejszín, vaj és cukor a fő alkotóelem, miközben azonban rotyogott a karamellám gyorsan elolvastam Ildo receptjét is, aki pluszban egy kis fehér csokit is tett a saját karamellájába, így végül és is kevertem a sajátomba. J A végeredmény csodásan puha és omlós karamella lett, ami csak úgy eteti magát!

Hozzávalók: (Egy 17 x 17 cm-es tálhoz, vagy kb. 30-35 kockához.)

15 dkg vaj

20 dkg barnacukor

130 ml tejszín (35%, állati)

1 kis darab vaníliarúd

100 g fehér csokoládé

1 csipet só

Gasztroajándéknak is kitűnő!

Elkészítés:

A fehér csokoládé kivételével az összes hozzávalót egy dupla falú lábosba mérjük, majd kis lángon összemelegítjük. Ha teljesen homogén a masszánk, akkor a lábosra egy fedőt rakunk, a főzőlapot lecsavarjuk egészen picire, majd néha-néha átkeverve fél órát rotyogtatjuk a karamellát. Eztán a tűzről levéve picit kihűtjük azt, majd hozzákeverjük a fehér csokoládét, végezetül az egészet egy sütőpapírral bélelt négyzet alakú tálba öntjük, ahol egy éjszaka alatt a hűtőben a karamella szépen megszilárdul. Másnap reggel egy tiszta késsel felszeljük a karamellát és már fogyaszthatjuk is!

Tipp:

A karamellát márthatjuk csokiba is, én most így jártam el, ehhez kb. 100 g étcsokoládé lesz szükséges. A karamellát egyesével csomagolhatjuk selyempapírba is, vagy egyesével kínálhatjuk kis bonbon kapszlikban!

Kellemes ünnepi készülődést,  ildiKOKKI

Kellemes ünnepeket!

Diós rácsos "apró" (Diós cserkészkalap)

Egy régi falusi recept újjászületése…

Szentgáli "rácsos apró", egy régi falusi recept....

A minap turkáltam a régi receptek között, amik persze „rendes” szakácskönyv vagy füzet helyett 1000 éves megsárgult papírfecnikre vannak felírva a tesómnál… (A folyamat kb. úgy nézett ki, hogy egy halom papírból válogassam ki, ami nekem tetszik. J ) Én meg addig túrtam, mígnem szembe jött velem ez a rácsos süti, amit kb. 10 éve ettem utoljára, karácsony táján, hiszen ez az a kategória, aminek nem áll neki minden délután az ember…

Nem mintha olyan bonyolult lenne összerakni ezt a süteményt, egész egyszerűen arról van szó, hogy picit hosszabb ideig tart azt a rengeteg kis rácsot egyesével elhelyezni a sütiken, de megéri a fáradtságot. Így míg az Ági a „pamutsütiket” varrta mellettem az asztalnál – erről egyébként lesz majd egy külön bejegyzés –, addig én készítettem a sütit. J

Hozzávalók: (3 nagy gáztepsi, vagy kb. 70-80 db sütihez.)

(1) Tészta:

30 dkg liszt

12 dkg vaj

12 dkg porcukor

2 egész tojás*

1 vaníliás cukor

1 csipet só

1 púpos tk sütőpor

(2) Töltelék:

20 dkg darált dió

15 dkg cukor

2 marék (kb. 7-8 dkg) mazsola

0,5 dl tej (egy cseppel sem több!)

5-6 dkg vaj

1 tk fahéj

1 citrom reszelt héja

*Megjegyzés: A tésztába valóban két tojás kell, amitől az puhább és ragacsosabb lesz picit az átlagnál, de emiatt ne gyúrjunk sokkal több plusz lisztet bele. A tölteléket gazdagíthatjuk aszalt gyümölcsökkel is, esetleg minden szem sütibe 1-1 szem befőttnek eltett meggyet is nyomhatunk! 

Egy adagból tésztából rengeteg kis süti született!

A tészta:

A száraz hozzávalókat (liszt, sütőpor, porcukor, só) egy tálban elkeverjük, ráreszeljük a citromhéjat, majd elmorzsoljuk benne a hideg vajat. Ráütjük a két tojást és egy puha linzertésztát készítünk. Ha nagyon ragacsos lenne a tészta, a felületét lisztezzük és úgy gyúrjunk belőle gombócot, amit folpackba csomagolva egy órácskát pihentessünk hűtőben.

A töltelék:

A töltelékhez valamennyi hozzávalót tegyük egy lábosba, majd kis lángon pár perc alatt főzzük össze. Ehhez a mennyiséghez a tej elsőre kevésnek tűnhet, de ne tegyünk bele többet! Majd a vaj szépen felolvad a töltelékben és az segít, hogy egy jó sűrű és ragacsos diókrémet kapjunk.

 

Sok mazsolával...

A süti összeállítása, sütése:

A tésztát 3 részre vágjuk, majd az első adag tésztát 2-3 mm vastagra nyújtjuk és egy kisméretű (kb. 3 cm átmérőjű) pogácsa-, vagy linzerszaggatóval kiszaggatjuk a süti alját, amit sütőpapíros lemezre sorakoztatunk. Ezután a töltelékből 1-1 kiskanállal kerül a sütikre. A süti kiszaggatása után megmaradt tésztát begyúrjuk és hosszúkás alakúra kinyújtunk, amit2-3 mm széles szeletekre vágunk és ebből készítjük a keresztet a süti tetejére. Az első elkészült tepsit betoljuk a 150-160°C-os sütőbe, majd miután a süti megduzzadt picit (5-6 perc), feljebb vesszük a hőfokot (175-180°C) és úgy is sütjük pár percig a sütit.

Amíg sül az első adag tészta, addig elkészítjük a következő tepsinyi adagot, majd a következőt… Majd rájövünk, hogy következő karácsonyig megint nem sütjük ezt a süteményt! J

Jó tudni a sütésről:

A sütésről most pontos hőfokot írni nem tudok – az itthoni sütő nem mutatja –, de arra figyeljünk, hogy a sütés kezdetekor a hőmérséklet legyen alacsonyabb, mert ha végig magasabb hőfokon sül a süti, a töltelék kifolyik a kis korongok tetejéről! Ellenben ha félidőig alacsony fokozaton, majd utána magasabb hőfokon sütjük, ez nem történik meg. (Talán mert az alacsony hőfoknál a tölteléknek képződik egy szárazabb kérge, ami megakadályozza, hogy az mindenfele folyjék.)

A sütit addig süssük, amíg az aljuk picit aranybarnás lesz, nem kell megvárni míg a teteje is megbarnul!

Ha elkészült a süt, még forrón hintsük meg vaníliás porcukorral.J

Sok szerencsét a sütihez, ildiKOKKI

Rácsos "apró"...  J

Csokis Battenberg-kocka

Avagy egy tésztából két süti: I. rész. J

 

Csokis Battenberg sütemény...

A Battenberg sütemény egy ősrégi britt recept, amit már az 1800-as években is sok háziasszony készített. Az eredeti süti lényegében egy puha felemás színű piskóta dominószerűen lekvárral összeragasztva, majd marcipánnal beborítva. (Forrás: Wikipédia.) Jómagam a sütit elsőként Szofika oldalán láttam, aki évekig élt az esős UK-ben, majd a jelenleg futó „Szakácsmustra" játék kapcsán, melynek Dina a házigazdája, belefutottam Rachel Allen Battenbergjébe is. Jómagam azonban nem szerettem volna ezt a számomra túl édesnek tűnő verziót kipróbálni, ezért megpróbáltam a csokis verziót elkészíteni, hiszen a szigeten ez is igen népszerű, mostanában meg úgyis olthatatlan csokilázban égek! J

A másik ok, amiért a csokis verzió mellett döntöttem az volt, hogy megpróbáljak 1 tésztából 2 sütit megalkotni. A minap sütöttem egy sakk szeletet, aminek a receptje hamarosan elérhető lesz teljes egészében itt is - ÍGÉREM -, így ennek a tésztáját használtam fel a csokis Battenberghez egy finom kis csokis ganachekrémmel párosítva. J

Hozzávalók: (6-8 db kockához, vagy egy 20 x 30 cm-es tepsihez.)

(1) Tészta:

20 dkg liszt + 3 ek kakaópor

20 dkg vaj

15 dkg porcukor

4 egész tojás

1 tk vanília kivonat

1 tk sütőpor

1 csipet só

(2) Krém:

150 g étcsoki + 100 g tejcsoki

100-120 g állati tejszín (35%)

1 ek méz, vagy glükóz szirup

1 tk vanília aroma

(3) Díszítés:

4-5 kocka fehér csoki

A tészta elkészítése:

A puha vajat kihabosítjuk a porcukorral, hozzáadjuk a sót és a vanília kivonatot, majd egyesével hozzákeverjük a tojásokat. Végül hozzáforgatjuk a sütőporral elkevert lisztet, majd a tészta felét, az előzőleg egy alumínium fóliával két részre választott, kivajazott tepsibe simítjuk. A tészta maradékához hozzákeverjük a kakaóport, majd azt a tepsi üres felébe simítjuk és 170°C-os sütőben 20-25 perc alatt megsütjük.

A krém:

A csokoládét mikróban felolvasztjuk, majd hozzáadjuk a tejszínt és egy sima krémet keverünk ki. Hozzáadjuk a mézet, vagy glükóz szirupot, illeltve a vanília aromát is. A krémet félretesszük, de nem kell hűtőbe tenni, mert ott nagyon megszilárdul a krém!

A süti összeállítása:

A fehér és a barna tésztát is hosszában kettévágjuk, majd az egyik fehér tésztacsíkhoz ragasztjuk az egyik barna csíkot. Az összeragasztott tésztacsíkok tetejét szintén megkenjük csokis krémmel, majd a barna csík tetejére egy világosat teszünk, aminek az oldaláre szintén krém kerül. Végül a helyére illesztjük az utolsó világos tésztacsíkot is, ezután a süti tetejét és oldalát is vékonyan bevonjuk csokikrémmel.

Tipp: A sütemény hűtés után akár felszeletelve is tálalható, de ha kockákat szeretnénk készíteni, akkor a süteményt 6, vagy 8 egyenlő részre vágjuk és az így kapott kis kockák szabad oldalait is vékonyan lekenjük a csokikrémmel. A kockák tetejét tovább díszíthetjük néhány fehér csoki csíkkel, vagy mandulával.

Vélemény a sütiről:

A végeredmény meglepően finom lett, azonban azt bizton állíthatom, bár a tészta azonos a magyar sakk szeletével, a csokis Battenberg végső íze teljesen más lesz, mint lekváros magyar testvéréé! Ez is bizonyítja tehát, hogy egy kis változtatás egy alkotórészben (krémen, tésztában stb.) hatalmas változást eredményez a végeredményben! J Akinek van kedve, próbálja ki, mert a tészta sokáig puha marad, a csokis krém pedig lágyan elomlik a szánkban!

Legyen szép napotok,  ildiKOKKI

Egy tésztából két süti.... A Battenberg!

Rama szelet (Szilvia margarinos szelet; Kedvenc szelet)

Anyukám legfinomabb krémes sütije...

  

Rama szelet.

Nálunk nem igazán volt divat anno a nagy sütögetés, meg a töménytelen mennyiségű süti, amikor még gyerek voltam, ráadásul, mint azt már többször írtam is itt, anyukám nem is igazán volt az a nagy sütögetős fajta. Volt azonban néhány olyan süti, amit minden jelesebb napra elkészített, közülük a legkedvencebb kedvencem ez a Rama szelet! J 

Érdekesség, hogy kerestem ilyen nevű sütit a neten, de nem találtam semmit, csak egy kedves Olvasó említette Szilvia szelet néven, Barbi pedig Mézes krémes néven ismerte… Aki esetleg ismeri ezt a sütit valamilyen más álnéven, az nyugodtan írja meg kommentben, mert kíváncsi vagyok!

A recept eredetéről egyébként sajnos vajmi keveset tudok, s bár édesanyámat is kérdeztem, csak annyiban állapodtunk meg, hogy az idők kezdete óta megvan ez a recept kézzel beírva a régi szakácskönyvbe, amiből ő évtizedek óta süt… Így most egy igazán klasszikus, de olcsó süti receptje következik, amit ha egyszer megkóstol az ember, képtelenség abbahagyni! J

 

A sütit másnap lehet igazán szépen szeletelni.

Hozzávalók: (Egy 20 x 30 cm-es tepsinyi sütihez.)

(1) Tészta:                     (2) Krém                       (3) Csokimáz:

2 tojás                                         4 dl tej                                     1 diónyi margarin

2 dkg margarin                       4 púpos ek liszt                    3 púpos ek kristálycukor

10 dkg porcukor                    20 dkg cukor                        3 púpos ek kakaópor

1 nagyobb ek méz                  20 dkg margarin                 3-4 ek víz

1 kk szódabikarbóna            2 ek kakaópor

40 dkg liszt                               1 tk vanília aroma

A tészta sütése:

A tojásokat, margarint, porcukrot és mézet gőz fölött kihabosítjuk, majd ha meghűlt, belekeverjük a szódabikarbónát és a lisztet, melyből gyors mozdulatokkal sima tésztát gyúrunk. A tésztát 3 felé osztjuk és egy 20 x 30 cm-es tepsi hátulján három lapot sütünk. A lapok alacsony hőfokon (kb. 170°C) is igen hamar megsülnek, vagyis folyamatosan figyeljük a sütést, mert 8-10 perc alatt kész is egy lap. Vigyázat, a lapok melegen igen könnyen törnek, ezért óvatosan csúsztassuk le őket a tepsiről, nehogy megsérüljenek! Amíg a lapok hűlnek, összeállíthatjuk a krémet.

A csodás süti! 

Krém:
A lisztből és tejből kis lángon sűrű pudingot főzünk, majd a még meleg pudingba azonnal belekeverjük a cukrot és vanília aromát. Amikor a lisztes puding kihűlt, keverjük hozzá az előzőleg alaposan kihabosított margarint. (Ehhez a margarint már előző este vegyük ki a hűtőből, így könnyebb lesz vele dolgozni és nem fog kiikrásodni a krémből.) Végül a krémet felezzük el, majd az egyik felébe keverjünk ízlés szerint kakaóport (kb. 2 evőkanállal). A kakaós krémet simítsuk az első lapra, majd a fehér krémet a másodikra, amit lezárunk az utolsó lappal.

Máz:

A margarint olvasszuk fel, majd adjuk hozzá a kakaóport és porcukrot, végül kanalanként keverjük bele a vizet. A mázat addig főzzük kis lángon, amíg az már lassan folyik le az evőkanálról. Ha kissé kihűlt, simítsuk a sütemény tetejére.

A sütemény másnapa puhul meg, így addig sajnos keringenünk kell körülötte, bár néhány órával az elkészítés után már megpróbálhatjuk szeletelni! (Ha délután készül, akkor este már mindig eszek belőle egy-két kockával, mert nem lehet megállni, olyan fincsi!) J Próbáljátok ki, mert minden szempontból nagyon jó kis sütiről van szó!

Szép napot, ildiKOKKI 

A sütim a Türkiz Platinum Apponyi-mintával díszített Herendi porcelánon. 

Szilveszteri malacok (tejfölös pogácsa)

Avagy hogyan készítsünk különleges szilveszteri pogácsákat?

Szilveszteri malackák!  J 

A karácsonyi időszak alatt idén Magyarországon voltunk, így közel két hetet tölthettem a rokonságnál ide-oda utazgatva. Az utolsó állomásom Szolnokon volt édesapámnál, ahol a beszélgetések alatt készült el ez a nagyon látványos szilveszteri finomság. A „szilveszteri malacka” receptjével már több helyen is találkoztam, azonban nem szerettem volna sem túrós, illetve krumplis pogácsa recepteket készíteni.

Helyette inkább egy puha tejfölös pogácsa receptet készítettem el, amit Lejtényi-Waldhauser szerzőpáros Rongyosrétes c. szakácskönyvében (237. o; Hírhozó Kft.) találtam. A recept nagy előnye, hogy igazán puha pogácsát kapunk, amit készíthetünk sütőporral, vagy élesztővel is. Én most a sütőporos verzió mellett döntöttem, de biztosan ki fogom próbálni az élesztős verziót is. J Lássuk a receptet!

Hozzávalók: (12 db malackához)

(1) Tészta:                                              (2) Díszítés:

20 dkg liszt                                             néhány szem egész feketebors

10 dkg vaj, vagy margarin               1 tojásfehérje

1 tojássárgája                                         fogpiszkáló (az orrlyukakhoz)

1 dl tejföl 

1 tk só, 1 tk őrölt feketebors

1 tk sütőpor (A recept szerint készülhet 2 dkg élesztővel, amit a tejfölbe kell morzsolni.)

BUÉK 2014!

A malackák elkészítése:

Az átszitált lisztbe elkeverjük az őrölt feketeborsot, sót és a sütőport, majd elmorzsoljuk benne a margarint. A tejfölben elkeverjük a tojássárgáját, végül ezt is belekeverjük a tésztába és gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. (Abban az esetben, ha a malacok élesztővel készülnek, azt morzsoljuk a tejfölbe egy teáskanál cukorral együtt, majd így gyúrjuk össze a tésztát.)

A tésztát minimum egy órát, vagy egy éjszakát is pihentethetjük a hűtőben, majd nyújtsuk ki 3-4 mm vastagra. Egy nagyobb pogácsa szaggatóval kiszúrjuk a fejeket, majd egy kisebbel az orrokat, amit egy kevés tojásfehérjével a fejecskékre ragasztunk. Végül a maradék tésztából vágjunk kisebb háromszögeket, amit szintén tojásfehérjével ragasszunk a fejekre. Ezután nyomjuk a feketeborsot a szemek helyére, majd szúrjuk ki az orrlyukakat egy fogpiszkáló segítségével.

Sütés:

A sütés előtt kenjük le a malackákat tojásfehérjével, majd pihentessünk néhány percig. Végül toljuk be a 180°C-os előmelegített sütőbe és süssük őket pirosra kb. 10-15 perc alatt. Hagyjuk a pogácsákat kihűlni a sütőlemezen, majd akár melegen is fogyaszthatjuk, vagy elvihetjük a szilveszteri házibuliba! J

Jó szórakozást mindenkinek,  ildiKOKKI 

Röfik...

Levendulás keksz

Avagy mi történt velem az elmúlt pár napban?

Az a bizonyos levendulás keksz.... J

Az ildi KOKKI blognak kb. 1 éve fogtam neki. Akkoriban eléggé egyedül voltam itt Helsinkiben, azóta persze elég sok minden megváltozott, de úgy érzem JÓÓÓ irányba! J Az első posztom környékén kijelentettem, hogy én az a tipikus „tradicionális” főzőmasina leszek, csupa magyar kaja és sok hagyományos recept, nomeg 1-2 kézműves és dekorációs ötlet.

Egy év azonban hosszú idő, ami alatt a sütési stílusom, illetve persze én is sokat változtam. Számomra a legfontosabb, hogy egy csomó „süti-titkot” megtanultam és a konyhában  mára biztosan mozgok. (Kivéve amikor nem, de szerintem mindenkinél becsúszik néha 1-2 konyhakatasztrófa…. J) Sütni ugyan még mindig jobban szeretek, mint főzni, de ha olasz kajáról van szó, azt mindig hajlandó vagyok összedobni!

 Nagy változás az is, hogy egyre többet vállalok be a bonyolult, vagy a nem hagyományos recepteket, melynek egyik, illetve talán ha nem a legnagyobb szimbóluma ez a levendulás keksz! Anno ugyanis hallani sem akartam levendulás sütikről és bonbonról vagy kekszről!!! Ma meg…. No, de ez is az ildi KOKKI! Meg az is, hogy időközben befejeztem a doktorképzést és pár napja Dr. ildi KOKKI lettem! J Persze senki ne aggódjon, a blog neve marad változatlan, csak az enyém bővült egy kicsit! Lássuk akkor azt a levendulás kekszet, ami nekem az új ildi KOKKI-t, vagyis a Dr. ildi KOKKI-t jelenti! J

Én, mostmár mint Dr. ildi KOKKI! J (Kép: Impressionart) 

Hozzávalók: (40 db kekszhez)

 (1) Tésztához:

170 g vaj (szigorúan sótlan!!!)

70 g porcukor

140 g liszt + 30 g étkezési keményítő

2 púpozott ek levendulavirág

1 tk vanília kivonat

1 tk sütőpor

(2) A citromos-cukros bundához:

50-60 g kristálycukor (finomra őrölt)

1 citrom reszelt héja + pár csepp citromlé

 

A kerámiát a Vers Kerámia (Taliándörögd) biztosította a fotózáshoz.

A tészta összeállítása és sütése:

A száraz hozzávalókat (liszt, keményítő, porcukor) egy tálba szitáljuk, majd hozzáadunk 1 ek levendulavirágot, amit előzőleg összeaprítottunk, illetve további 1 ek levendulavirágot, amit nem aprítottunk össze. Ezután a tálat lefedjük, majd egy-két éjszakán át pihentetjük (A). Másnap, vagy harmadnap az egész keveréket átszitáljuk, így a nagyobb virágok a tésztába nem kerülnek be, de erre nem is lesz szükség, hiszen a liszt ekkorra kellően átvette a levendula aromáját (B-D). 

A nagyobb virágokat 2 éjszaka pihentetés után kiszitáltam a lisztből!

Végül belekockázzuk a vajat, illetve hozzáadjuk a vanília kivonatot és a sütőport, majd gyors mozdulatokkal egy omlós tésztát gyúrunk, amit egy-két órára hűtőben pihentetünk. (Nem, NINCS tojás a tésztában!)

Tipp: A vajat könnyebb beledolgozni a tésztába, ha kockázás helyett átreszeljük nagylyukú reszelőn!

A vajat lereszeltem... Nagyon jó kis konyhatrükk! Ki ismerte?

Sütés:

A tésztát 3 mm vékonyra nyújtjuk, majd virág alakú kekszeket szaggatunk ki belőle. A kekszeket 160°C-os előmelegített sütőben 10-12 perc alatt aranyszínűre sütjük és a sütőlemezen hagyjuk kihűlni.

 

Kis virágokat szúrunk a tésztából!

A citromos cukor:

A kristálycukrot kávédarálóban, vagy késes aprítóban átpörgetjük, de nem kell tökéletes porcukrot készítenünk, csupán egy kicsit finomabb szemcséjű kristályokat kell őrölnünk. Végül hozzáreszeljük a citromhéjat, valamint hozzácsepegtethetünk egy kevés citromlevet is. A kekszeket azonnal megforgathatjuk a citromos cukorban, majd fogyasztásig jól záródó dobozban tároljuk.

A citromos cukor egy leheletnyi vaníliával megspékelve!

Vélemény a receptről:

Ezt a receptet az egyik kedvenc blogomon találtam, mégpedig itt! Nekem azért is tetszett a recept, mert nagyon egyszerű és nem sűrít be mindent a tésztába, hanem a citromos ízt a egy finomra őrölt kis cukorréteggel éri el. A másik nagy előnye a sütinek, hogy a levendula íz nem olyan intenzív, szinte csak mint utóíz jelentkezik. Arra azonban mindenki figyeljen, hogy SÓTLAN vajból készítsétek a tésztát, mert a sós vaj íz mindent elnyom! Összességében ez a süti nagy sikert aratott, pillanatok alatt elfogyott! Próbáljátok ki, ha van kedvetek….

                 Jó étvágyat!     ildiKOKKI

A levendulaillat legyen veletek!