South Park torta

Avagy mit készítettem a Párom 31. szülinapjára? 

A torta.

Bár Péter szülinapja igaziból augusztusban van, de annyi minden összejött a nyáron és szeptemberben, hogy sehogy nem sikerült egy jó kis házibulit rittyentenünk. Végül közös megegyezéssel a múlt hét végén megtartottuk a bulit, ami valahol vasárnap hajnal hétkor ért véget… A buli előkészületeit egyébként nagyon lazára vettem, tanulva az utóbbi évek tapasztalataiból. Jómagam mindösszesen egy nagy tál pogácsát, és két tortát készítettem - egy ugyanis nem lett volna elég, annyian voltunk. Péter készítette a szendvicseket, amiket ittmeg is nézhettek. (Ő egyébként istenadta tehetség a buliszendvicsekben, én nem tudnék egy kenyeret sem megkenni.)

A torták elkészítésnél persze azért nagyon igyekeztem, egyrészről azért is, mert a tavalyi torta nagyon ronda volt, másrészről mivel ez volt az egyetlen édesség kb. 25 főre. Az egyik torta egy sütés nélküli epres fehér csokis sajttorta volt, aminek a receptjét itt találjátok. A „főtorta” pedig természetesen egy répatorta volt, az ünnepelt örökös kedvence. (A répatorta receptje itt olvasható.) Erre a répatorta alapra került a díszítés, vagyis Kenny és a többiek – személyes kedvencem Cartmen –, néhány fenyőfa, egy South Park tábla, valamint egy sárga közlekedési tábla, amire s 31-es felirat került.

A figurák.

A tortához kerek 1 kg marcipánt készítettem. (A marcipán elkészítési módját itt találjátok.) A figurák és a díszítéshez kb. 35 dkg marcipánt különítettem el és színeztem SugarFlair ételfestékkel, a többit natúr színre hagytam és azzal burkoltam a tortát, mivel South Parkban mindig tél van. Érdekesség, hogy a marcipán alá most nem vajkrémes szigetelést tettem, hanem kb. 60 g puha vajat, 60 g mascarponét és 1-2 ek. porcukrot kevertem össze egyenlő arányban. Így egy elég zsíros sajtkrém réteg került a marcipán alá, ami nagyon jól tartott még másnap reggel is, így egyáltalán nem „ázott el” a marcipán. (Jó alternatíva lehet ez mascarponés & gyümölcsös torták marcipánburkolásának szigetelésekor!)

A figurák készítéséhez egy Pinteresten talált fotóból indultam ki, de egyébként nagyon egyszerű volt elkészíteni a figurákat, egy-egy golyóbis a fej, test és láb. (Egyszerű = könnyebb volt, mint a pónilovakat, de így is kb. 3 óra volt, mire az összes dísz elkészült.) A figurákat egyébként nem tettem rögtön légmentesen záródó dobozba, hanem egy órácskát szárogattam, mert relatíve elég nagy volt a súlyuk és kicsit szikkadtabb kéreggel talán stabilabban álltak.

A South Park táblát faerezetes textúrfóliával mintáztam, amit innét tudtok rendelni. A közlekedési tábla egy hurkapálcikán áll, amit ételfestékkel festettem feketére. A torta tetején álló fenyőkhöz kicsit vastagabbra nyújtottam a marcipánt és egy egy hurkapálcikát szúrtam beléjük, majd így kerültek a tortára, a többi fenyőt és South Park táblát pedig pár csepp vízzel ragasztottam a torta oldalára.

Összességében kb 4 órácskát töltöttem a tortával, ami abszolut rekordidő nálam, de nagyon megérte a végeredmény, mert mindenki nagyot nevetett, mikor meglátták a tortát és az ünnepeltnek is nagyon tetszett! Már csak azt kell kitalálnom, jövőre mit készítsek, de erre még úgyis van egy évem! :)

Szép napot, ildiKOKKI

Kenny, Cartmen,  Kyle & Stan. 

Házi pizza

Avagy hogyan készíthetünk gyorsan valami finomat vacsira?

Pizza a'la ildiKOKKI!

A jó házi pizza elkészítése az elsők között volt, amit még egyetemistaként megtanultam. Az egész úgy kezdődött, hogy eleinte előrecsomagolt pizzalapokat vettünk, amit konzerv pizzakrémmel kentünk meg és arra jött a szalámi és sajt… Persze, egyetemistaként a kész pizzalap igen borsos árú volt, mivel akkoriban szüntelen mást sem ettünk! J Így hát nem volt mit tenni, a költséghatékonyság érdekében valakinek meg kellett tanulni elkészíteni a tésztát. Persze ki is lehetett volna más a tésztafelelős, mint én????

Akkoriban még rozoga sütők mégrozogább tepsiiben próbálkoztam, így a végeredmény minősége erősen megkérdőjelezhető volt… Mindazonáltal én csak sütögettem a pizzákat rendületlen, mivel az olasz kajákat a kezdetek óta nagyon szerettem! Ami egyébként a mai napig nem változott, nálam a numero uno a bolognai spagetti és ezek rokonai (pl. lasagna, vagy rakott tészta). Péter emiatt költött is rólam egy verset ezzel kapcsolatban, ami valahogy így hangzik: „…Ha nem kapsz spagettit, lóg az orrod napestig…” J

Lényeg a lényeg, az egyetem végére elég jól belejöttem a pizzakészítésbe, amit a doktori képzés előtt még megfejeltem egy pizzázós étterem konyháján eltöltött forró nyaracskával is… Így ezen tapasztalatokat is beépítettem a pizzáimba, amiket ma sütök. Senki ne gondoljon valami NAAAAGY dologra, a titok a fűszeres és folyékony paradicsom szószban és a jól kidagasztott tésztában van! Lássuk is, hogyan készül ez a fogás! J

A tésztához:

25 dkg búzaliszt

2 dl tej , vagy víz

2 dkg friss élesztő

1 evőkanál cukor

1 csapott teáskanál só

3 evőkanál olívaolaj

A szószhoz:

75 g sűrített paradicsom (1 kisebb konzerv) + ugyanennyi térfogatú víz

1 gerezd fokhagyma

1 csapott teáskanál csili

1 púpozott teáskanál oregánó

1 csapott teáskanál bazsalikom

½ csapott teáskanál rozmaring

½ csokor friss petrezselyemzöld

A feltéthez:

10 szelet szalámi (nálam téli)

10 fej brokkoli

½ kaliforniai paprika (piros húsú)

1 db nyers sárgarépa

0.5 db cukkíni

1 db paradicsom

A tetejére:

10 dkg mozzarella

1 dkg parmezán

3 dkg kecskesajt (félkemény)

1 evőkanál len-, szezám- napraforgó-, vagy tökmag

½ csokor  friss petrezselyemzöld

Megjegyzés:

Ez a mennyiség kb. egy kétemberes vacsi elkészítésére elegendő. Egy 4 fős család részére egy teljes nagy gáztepsinyi tésztát érdemes begyúrni, ekkor a tészta aránya így változik:

40 dkg liszt
3 dl tej, vagy víz
3 dkg élesztő
2 evőkanál cukor
2 csapott teáskanál só
5 evőkanál olíva olaj
Természetesen a feltét mennyiségét is arányosan növeljük.

A tészta:

A lisztet a sóval alaposan átszitáljuk, ettől a tészta szerkezete sokkal lazább lesz! Az élesztőt a cukros tejben felfuttatjuk. (A tej helyett vizet is lehet használni, bár a tejtől picit puhább lesz a tészta.) A lisztre öntjük az olívaolajat és a tejben felfuttatott élesztőt, majd hólyagos tésztát dagasztunk. Amíg a tészta kel (kb. 30-40 min), addig előkészítjük a feltétet.

 

A tészta.

A paradicsom szósz:

A sűrített paradicsomot annyi vízzel elkeverjük, amennyi a konzerv térfogata volt, vagyis bőven duplájára hígíthatjuk. (Sokan tévesen azt gondoljak, hogy a pizzára sűrű paradicsomszósz kell, de ez nem igaz! Aki a felhígított szósz mennyiségét soknak találja, az inkább kevesebbet tegyen rá, mintsem sűrűre hagyja a paradicsompürét!)

Egy kevés friss petrezselymet felaprítunk, valamint egy gerezd fokhagymát összezúzunk. Mindezt, és még egy kevés oregánót, bazsalikomot és rozmaringot is belekeverünk a szószba. (Aki szereti a csípőset egy kevés darált csilit is a szószba keverhet. Nálunk minden alkalommal ez is kerül bele bőven!)

 

A szósz.

A feltét:

A szalámit felszeleteljük, valamint a zöldséget tetszés szerint összeaprítjuk. A répát és cukkinit felkarikázzuk, a brokkolirózsákat kettévágjuk, mivel a nagyobb fagyasztott darabok nem puhulnak meg teljesen sülés közben! A pritaminpaprikát felkockázzuk és a paradicsomot is felszeljük. A mozzarellát lereszeljük, a parmezánból szelünk pár szeletet, a kecskesajtot felkockázzuk. (Feltét egyébként bármi lehet, nálunk mindig az kerül rá, ami éppen van itthon!)

 

Most épp ez került a pizzára!

A pizza összeállítása:

A tésztát kör alakúra kinyújtjuk, majd a tetejét megkenjük a szósszal. Ezután következik a feltét: a szalámi, az aprított zöldség, végül a sajtok. Végezetül egy kevés tökmagot, vagy lenmagot szórunk a pizza tetejére és egy kevés petrezselyemmel is díszíthetjük. A pizzát tovább keleszteni nem kell, csak betoljuk a hideg, de 180°C-ra beállított sütőbe, ahol kb. 15 perc alatt a pizza teljesen megsül! Akinek égetős a sütője akár dupla sütőpapírt is tehet a tészta alá, az nagyon sokat segít!!!

                    Jó étvágyat, ildiKOKKI

Így készült a pizza!

Húsvéti ötletek: Gluténmentes répatorta marcipán borítással

Avagy miért is fontos marcipánnal burkolni a répatortát?

Egy korábbi répatortám: Péter szülinapi tortája 2012-ből!

Répatortát életemben először 3, vagy talán 4 éve sütöttem... Az akkori tortáimban nem volt krém, csak a tetején volt egy kis máz, amit cukorból, vízből és pálinkából (mi másból?!?) készítettem. Ezt a receptet elsőre anno még Lajos Mari: 66 Torta c. könyvéből vettem, de az évek alatt persze nagyon sokat fejlesztettem a recepten. Olyannyira, hogy a páromnak mára ez a kedvenc tortája, minden születésnapjára ezt kell készítem! Az igazsághoz még az is hozzátartozik, hogy valójában mindig az ő kérései alapján módosítottam ezt, vagy azt a tortán, ami végül egy fantasztikus végeredményhez vezetett!

Pár dolgot azért el kell mondanom a recepttel kapcsolatban. Bár elsőként a marcipán burkolatot azért került a tortára, mert a kedvesem borzalmasan szereti, ma azonban ezt más semmi pénzért le nem hagynám! Ennek az az oka -amit nagyon sokan nem tudnak, teszem hozzá-, hogy a masarponés krémek NAGYON hamar kiszáradnak és ehetetlenné válnak!

Nos igen, nekem is tetszenek azon a fotók, ahol jó vastag krém van a torta tetején, de mi lesz ezekkel a tortákkal másnapra? A krém széle, vagy ahol vékonyabb volt elkezd száradni, majd bereped, végül ehetetlen lesz. Ezért mindenkinek azt tanácsolom, hogy a krém jelentős hányadát a tortába töltse, a tortát magát pedig vagy marcipánnal burkolja, vagy darált dióval panírozza be, valamelyest az is szigetel!

GLUTÉNMENTES TÉSZTA:

A másik megjegyzésem a tésztára vonatkozik. Ebben a tésztában kevés a liszt, és ezt a keveset is lehet tiszta kukorica-, vagy burgonyakeményítőre cserélni. (Sokan nem tudják, de a gluténmentes lisztek szinte azonosak a tiszta keményítővel.) A jobb minőségű piskótákban egyébként igen gyakran használnak keményítőt liszt helyett, mivel attól még „könnyebb” lesz a tészta. Így a keményítőtől senki ne ijedjen meg, de akinek esetlen nincs otthon, az használjon nyugodtan sima (BL 55) lisztet, de ekkor a tészta már nem gluténmentes!
Ha a sütemény glutén érzékenyeknek készül, akkor igyekezzünk "tiszta" forrásból beszerezni az alapanyagokat, hogy azok valóban ne legyenek gluténnal szennyezettek!

A legfontosabb tudnivalók után lássuk gyorsan, hogyan készül a marcipános répatorta!

Hozzávalók:

Tészta: 

8 dkg kukorica,- vagy burgonyakeményítő (Vagy búzaliszt, de ez nem gluténmentes már!)

5 tojás

20 dkg porcukor (Én 10 dkg porcukrot és 10 dkg házi vaníliás cukrot használtam. Recept itt.)
15 dkg darált dió
25 dkg répa reszelve, leve kinyomkodva (Így kb. 15 dkg lesz a súlya.)
1-1 narancs és citrom reszelt héja
1 vanília kikapart belseje, vagy egy kevés vaníliás cukor

1 púpos tk sütőpor

1 ek fahéj
1 tk szegfűszeg
1 tk szerecsendió

1 tk kardamon

1 tk szárított narancspor (elhagyható)

Megjegyzés:

Ebből a mennyiségből egy 24 cm-es normál tortakarikában egy vékony tésztát (3-4 cm) lehet sütni. Aki magasabb tortát szeretne, az vagy használjon kisebb, pl. 20 cm-es formát, vagy növelje a hozzávalók mennyiségét 20%-kal, (vagyis plusz egy tojással és minden más hozzávalót a leírt mennyiség plusz 1/5 -ével).

Krém:

1 doboz mascarpone (250 g)

1 doboz túró (250 g)

1 nagy doboz tejföl (400 ml)

10 g zselatin

80 g porcukor

1 narancs reszelt héja és leve

Burkolat:

30 dkg marcipán

5 dkg porcukor a nyújtáshoz

Előkészületek:

A diót ledaráljuk, a sárgarépát lereszeljük. A lisztet/vagy keményítőt átszitáljuk, és a biztonság kedvéért a porcukrot is!

A citromot és a narancsot alaposan meleg mosogatószeres vízzel átsikáljuk!

A tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjét egy nagyobb tálba tesszük. Ügyeljünk a tál méretére, mert végül majd ebbe kerül valamennyi alapanyag.

 

Előkészületek.

A tészta összeállítása:

A fehérjét egy kevés sóval habosítani kezdjük (A), majd ha már megfelelő a tojáshab állaga, akkor további folyamatos keverés mellett apránként hozzáadjuk a porcukrot is (B). A habot tovább keverjük, majd egyesével hozzáadjuk a tojássárgáját is (C), majd 2-3 percig még folytatjuk a habosítást (D).

 

A robotgépes képeket úgy fotóztam, hogy bal kézben robotgép, jobb kézben fényképezőgép!  Vicces volt...J 

A habos alap elkészítése után evőkanállal dolgozunk tovább. A habba keverjük a fűszereket (fahéj, szerecsendió, kardamon stb.) és a citrusok reszelt héját (A). Ezután hozzáadjuk a répát (B), majd a diót (C) és végezetül a keményítőt (vagy lisztet) is a tésztába dolgozzuk (D).

 

Így kerülnek a szárazanyagok a tojáshabba!

A tésztát a formába öntjük, amit előtte kivajaztunk és keményítővel (vagy lisztel) is borítottunk. A tésztát forró, 190°C-os sütőben 45 percig sütünk. Ne feledjük a tűpróbát!

A tésztát egyébként jobb 1 nappal korábban megsütni, bár nekem erre most nem volt időm.

 

A tészta sütés előtt és után!

A krém összeállítása:

A mascarponét kikeverjük a porcukorral, majd belereszeljük a narancs héját, illetve belefacsarjuk a narancs levét (A). Ezt a krémsajtot kézi habverővel elkezdjük kihabosítani, de csak addig hogy tartása legyen, nehogy túlkeverjük ! Akkor jó a krémsajt, ha a kézi habverőn stabilan megáll (B)!

Egy másik tálban összekeverjük a tejfölt a túróval. Egy kis lábosban a zselatint 1-2 evőkanál vízzel felmelegítünk és megvárjuk amíg a zselatin elolvad. Ezután hozzákeverünk egy keveset a tejfölös masszából, majd alaposan elkeverjük! Erre a hőkiegyenlítés miatt van szükség. Ha a zselatint öntenénk a tejfölre, akkor az összeugrana és becsomósodna a tejfölös krémben! Végül ezt a kevés zselatinos-tejfölös masszát keverjük bele az eredeti tejfölös-túrós keverékbe (C), amit aztán hozzákeverünk a mascarponéhoz (D).

A kész krémet minimum 1-2 óráig jó hűteni a torta összeállítása előtt, de a legjobb, ha már megelőző este elkészítjük és csak másnap dolgozunk vele!

 

A krém összeállítása.

A torta összeállítása:

A tortát 3 lapra vágjuk. A krém ¼ részét félretesszük a torta burkolásához, a maradék krémet elfelezzük és betöltjük a lapok közé. A maradék krémmel a tortát vékonyan bekenjük. Erre azért van szükség, mert erre ragad majd rá a marcipán.

(1) Tipp:

A tortát azon a tányéron állítottam össze, amin később szervíroztam. A tányéron lévő maszatolást megelőzhetjük az alsó tésztaréteb alá csúsztatott sütőpapír darabokkal, amit aztán könnyen el lehet távolítani, ha a tortát összeállítottuk!

(2) Tipp:

Amíg a tésztám sült végig azon gondolkodtam, hogy 2 narancs is maradt, aminek lereszeltem a héját. Szerintem jó ötlet lehet az is, ha ezeket a narancsokat megpucoljuk, felkockázzuk és a torta rétegei közé szórjuk. Sajna én most annyira siettem, hogy ez teljesen kiment a fejemből.

 

A torta összeállítása.

A burkolat:

A marcipánt átgyúrjuk egy kevés porcukorral. Ha a marcipánunk elég puha, akkor egy alaposan megporcukrozott felületen kinyújtjuk, majd a tortára terítjük. Ezután a kezünkkel a tortára simogatjuk, a légbuborékokat kinyomkodjuk és a marcipán széleit elegyengetjük. A felesleges marcipánt levágjuk, újra összegyúrjuk és díszíthetjük a tortát. Én egy kis nyuszifejet készítettem, elvégre húsvét van!

 

Így kerül a tortára a marcipán.

A tésztás és a krémet is jobb előző este elkészíteni, sőt a marcipán burkolat után is 2-4 órát jó pihentetni a tortát. Nekem most kb. 2 órám volt a torta elkészítésére, mivel elég későn találtam ki, hogy elkészítem és vendégségbe vittük a sütit. Így sajna nem lett olyan szép, de az íze így is mennyei volt! Ennek ellenére mindenkinek nagyon ízlett, sőt Nenad (a szomszédunk) ezt írta nekem a sütiről: „Ez volt életem eddigi legfinomabb répatortája! Hidd el, répatorta ügyben nagy tapasztalatom van, mivel ez az egyik kedvenc sütim, amit gyakran vásárolok az egyetemi kávézóban. A friss sajtkrém, a fűszeres tészta és a marcipános borítás kombinációja egyszerűen fantasztikus volt!”

Nenad a levél végére még ezt is odaírta: „Csak így tovább, mert igazán tehetséges vagy!” Hát igen, ilyen egy igazi úriember!  J

A mostani húsvéti répatorta!

Sárgarépás császárzsemlék rozslisztből

Avagy tényleg olyan könnyű-e megformázni egy császárzsemlét?

Sárgarépás császárzsemle rozslisztből!

Még egyetemista voltam, amikor megismerkedtem a sárgarépás kenyérrel. Egy egyetemi csoporttársam, akitől egyébként nagyon sokat tanultam az egészséges táplálkozásról, nagyon szerette ezt a kenyeret, sokszor el is sétáltunk megvenni a közeli kisboltba. Akkoriban eszembe sem jutott, hogy bármilyen pékárut saját magam készítsek el, azonban itt, Helsinkiben a kenyerekhez való viszonyom is megváltozott.

Míg Magyarországon a fehér kenyér a domináns, addig itt fehér kenyeret szinte nem is fogyasztanak. A kenyerek itt minimum középbarnák, vagy annál jóval sötétebbek, nehezek, vékonyak és laposak. Itt főleg a rozs, vagy zablisztből készült és szigorúan teljes kiőrlésű kenyereket vásárolhatunk, amik nagyon eltérnek az igazi hólyagos tésztájú fehér kenyértől. Ha házilag készítünk ilyen típusú pékárókat, akkor már a tészta begyúrása után érezhető az átható rozs illat, ami a sütés alatt sem múlik. Persze a kisült pékáru sem olyan foszlós, mint egy fehér kenyér, viszont elég sokáig puha marad és nem szárad ki…

Hozzávalók:*

20 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt

10 dkg fehér búzaliszt (vagy tönkölyliszt, vagy graham búzaliszt, vagy teljes kiőrlésű búzaliszt)

25 dkg sárgarépa (ami kinyomkodva kb. 15 dkg lesz)

2 dl víz + 1 evőkanál cukor

3 dkg élesztő

4 evőkanál olaj (nálam olívaolaj volt)

2 púpos evőkanál sótlan napraforgó mag

1 evőkanál lenmag

2 púpos teáskanál só

*Megjegyzés: Aki elsőre fél ilyen sok rozslisztet használni, az talán készítse 1:1 arányban fehér és rozslisztből, de tönkölylisztből, graham, vagy teljes kiőrlésű lisztből is nyugodtan lehet dolgozni!

Előkészületek:

A sárgarépát megmossuk, megpucoljuk és lereszeljük. Miután a répát lereszeltük, kisebb adagokban a kezünkben gombócot formálva JÓ ALAPOSAN kinyomkodjuk, majd a gombócokat egy szalvétára terítjük, ahol még egy picit tud szikkadni. A lényeg a répával kapcsolatban, hogy a végső súlya 15 dkg legyen.

A répát lereszeljük, kinyomkodjuk és papírra terítjük.

A napraforgómagot és a lenmagot kissé összeaprítjuk. Ezt végezhetjük egy vágódeszkán, vagy bedobhatjuk a magokat egy kávédarálóba, ahol egyetlen pillanatra megpörgetve már fel is aprítja a magokat. (A magok aprítására több ok miatt is szükséges. A túl nagy napraforgómagok a tésztát lefelé húzzák, míg a lenmag élettani hatása jobban érvényesül, ha fel van aprítva.)

A magokat nem kell nagyon összeaprítani!

A tészta összeállítása:

A rozslisztet és búzalisztet egy tálba szitáljuk, majd hozzáadjuk a sót. Az élesztőt felfuttatjuk, majd az olajjal együtt a liszthez adjuk és megkezdjük a tészta kidolgozását. Én ezt mindig kanállal kezdem, és csak később teszem ki a tésztát lisztezett deszkára.

A tészta összeállítása.

Tipp:

Ahhoz, hogy a tésztában a rozsliszt és búzaliszt aránya változatlan maradjon, érdemes csinálni egy 2:1-es rozsliszt : búzaliszt keveréket, amit a gyúráshoz, nyújtáshoz használunk. Ebből nem kell sok, én 5 dkg rozs- és 2,5 dkg búzalisztet kevertem pluszban össze és ez bőven elég volt a továbbiakban.

Ha a tésztát összeállítottam, kb. 20 percig pihentetem, majd bekeverem a répát és magokat. Ehhez a tésztát ismét kinyújtom, majd elegyengetem rajta a répát és magokat. Ha ez megtörtént, a tésztát jó szorosan feltekerem, majd gyors mozdulatokkal összegyúrom. Akinek a répától túl nedves lenne a tészta egy picivel több liszttel rá tud segíteni és azzal már könnyű lesz összeállítani a tésztát!

A répa bekeverése.

 A begyúrás után újabb 20-25 percig pihentettem a tésztát, majd megkezdtem a zsemlék megformázását. A tésztát átgyúrtam, majd 10 nagyjából egyenlő részre osztottam, amiket felgobócoltam. (FELGOMBÓCOLNI= Létezik egyáltalán ilyen magyar szó?! A lényeg, hogy gombócot formáltam!)

A tészta felgombócolása. :)

 A kis gombócokból készítettem a császárzsemle-formákat. Erről a formáról érdemes tudni, hogy pl. buli-szendvicsnek sokkal alkalmasabb, mint a hagyományos zsemle, mert egyenletesen magas lesz, vagyis az aljából és a tetejéből is hasonló szendvicseket tudunk majd gyártani, és a zsemle teteje sem dülöngél majd a tálcán. (Én pont azért választottam ezt a formát, mert egy nagyobb összejövetel volt nálunk és ez jó megoldásnak tűnt, sőt így utólag látom, hogy az is volt!)

A császárzsemle formázása:

Első lépésben a kis gombócot kinyújtjuk (A). A kinyújtott tésztára kötünk egy csomót (B). Azt a szálat, amelyik a csomóból felül jön ki, a csomó alá hajtjuk (C). Azt pedig, ami a csomóból alul jön ki a felülre hajtjuk és bedugjuk a tésztagömb közepébe (D). Ezután a kezünkkel még átsodorhatjuk a tésztát, hogy szép kerek legyen, de lényegében már kész is a császárzsemle.

Így készül a császárzsemle! 

Az elkészítésről annyit, hogy nekem a harmadik, negyedik darab után lettek igazán szépek, szóval viszonylag hamar bele lehet jönni a formázásba. A zsemlék ugyan nem lesznek olyan csodásan magasak, mintha fehér lisztből készültek volna, de az talán nem is baj!

Ezután a zsemléket lekentem egy kevés vízzel, majd lenmaggal és napraforgó maggal is megszórtam, ezután még 15 percig hagytam kelni. Végül a sütőlemezt betoltam a hideg, de 180°C-ra állított sütőbe, ahol 20-30 perc alatt sültek meg. (Pontosan az időre nem emlékszem, mert elkezdtem takarítani közben…) A megsült zsemléket a sütőlemezen hagytam kihűlni, majd az egyiket egyből meg is ettem egy kevés margarinnal!

A zsemléket különböző magokkal díszíthetjük!

Összességében a zsemlék nagy sikert arattak, a szendvicseket nagyon hamar elfogytak és mindenki megdicsért, hogy milyen jók lettek! Így bátran ajánlhatom mindenkinek, hogy próbálja ki ezt a remek receptet, már csak azért is, mert lassan itt a tavasz és valamilyen elemózsiát vinni kell magukkal a kirándulások alkalmával! Vagy nem?! :)

A frissen kisült zsemlék!

Carrot-cashew biscuits

What shall I make to a vegetarian British?

A recept magyar nyelven itt érhető el.

The biscuits!

I’ve lived here in Helsinki for a while, but I didn’t meet yet with Peter’s friend, Neil. If they met with each other to drink a couple of beer, I always excused myself, because I don’t like to interrupt a “men-talk”. At this time Neil invited us to his place, where I had to go and I wanted to go, too!

How could I surprise a Scottish man, who is actually vegetarian, too? Of course… biscuit, but a special one! Is he vegetarian? Than I have to make something with vegetables! The chosen recipe was a carrot-cashew biscuit from the cookbook (66 Xmas cake) of Mari Lajos. I modified this recipe based on my own ideas, but you can find the original recipe HERE (in Hungarian language). A already made the original recipe, but somehow I didn’t find it good. Well, everybody thinks our own version is the best! J

Ingredients:

70 g cashew                                                                        1 pinch salt

50 g nut                                                                               1 teaspoon of baking powder

150 g carrot                                                                        1 teaspoon pure vanilla extract

300 g flour                                                                          1 teaspoon rum aroma

150 g butter                                                                        1 teaspone of ground clove

90 g sugar                                                                           2 heaped teaspone of groundcinnamon

1 egg yolk                                                                            1 pinch nutmeg

200 g dark chocolate (70%)                                       zest of 1 lemon

50 g white chocolate                                                     zest of 1 orange and liquid of half orange

Preparation:

It’s worth to put out the butter from the fridge, it will be easier to crumble the butter with flour and the breading will be faster, too. I cleaned and chopped the carrot, than simmered it in salt-free water. I let it cool down, than I mashed it with a fork. The cashews and nuts were toasted in the oven for 5-5 minutes and then I removed the skin of the nuts by shaking in a tea towel. The toasted seeds were minced with a quern, than I minced it again with a coffee-mill fine-grain the seeds. I washed the orange and lemon with dish soap under hot water!

Making the pastry:

I mixed the dry commodities (flour, sugar, salt, baking powder and spices) in a bigger bowl, than I crumbled it with butter. I added the orange and lemon peels, orange juice, vanilla and rum aroma, mashed carrot and egg yolk to the mass. I kneaded the pastry with fast movements; it was very soft and sticky at this time so I covered the surface of pastry just with a thin flour layer, but I didn’t mix more flour to the pastry. I put the pastry in a plastic bag to the fridge for a night to mature the flavours.

The pastry.

 Baking:

 Next morning I devided the pastry to 3 parts, than I rolled it out with a rolling- pin for 2-3 mm thick. I always work with a smaller piece of pastry and I let the rest of it in the fridge, because it is a very soft. Small heart pieces were jagged with a mold, than the hearts were baked in the oven for 10-12 minutes on 170°C-on. They became gold brown in the end, but they never dark brown! When I got them out from the oven they were soft; 10 minutes later they were hard, but they become one day later soft again. Approx. 70 pieces can be formed from this quantity of pastry.

Melted chocolate.

Decoration:

I melted the dark chocolate over stem, it was enough to heat the liquid chocolate til 40°C. The 1/3 part of the biscuits were dipped into the melted chocolate, than I removed the extra choco  from the biscuits drawing them off on the edge of bowl. I put them to silicon greaseproof paper and let them dry. While they were drying I melted the white chocolate and spilled into a plastic bag and I chopped off one angle previously. I drew lines with the white chocolate on the biscuits. I let it flow to the paper, too. You don’t worry about the extra chocolate covering on the silicon greaseproof paper, it can be removed if it’s dry.

Decoration.

I put the ready biscuits into a closed metal box and I give them to Neil only the following day, they become soft and delicious by than!

Possible errors:

The seeds have to be toasted at all events, because the taste of cashew and nut will be much more intense! Omiting the toasting is a huge mistake, because the taste of our biscuit will be totally different! Grinding the seeds perfect crumbly is not so important. I like it, when my pastry is homogenous, so I made creamy carrot puree, too. I used a fork to do it, but it can be made by a hand blender.

A biscuit will be limp, if it contains lots of butter or/and it has high moisture. You shall not frighten, when the pastry is soft and sticky. You must not mix more flour to the pastry; you have to cover only the surface of pastry with a thin layer of flour! You have to cover the rolling-pin and board with flour during the stretching. You also have to work with this soft pastry very carefully and it has to be kept in a fridge under the whole process!

In summary, I was really happy to make this recipe in this form finally! This cookie is perfect besides drinking an afternoon coffee or as a visiting gift! J

The hearts!