Showing posts with label teasütemény-tea biscuit. Show all posts
Showing posts with label teasütemény-tea biscuit. Show all posts

Tuesday, December 23, 2014

Kókuszhabos csiga

Az ünnepi készülődés elmaradhatatlan kókuszos süteménye… J

 
Ünnepi sütemény nyárias hangulatban...

Néhány napja érkeztem haza Magyarországra, ahol a jó időn kívül egy kupac karácsonyi sütemény is fogadott. Közülük az egyik anyukám híres kókuszhabos csigája - tőle kölcsönöztem a sütemény receptjét is -, ami nagy kedvencem, hiszen már régen is nagy kókuszrajongó voltam. (Gyerekkoromban pl. csak a kókuszos szaloncukrot voltam hajlandó megenni.) Talán ezért is kedveltem meg ezt a süteményt, aminek a receptje és a fotója már egy ideje az „asztalfiókban lapult”, de most hogy újra megkóstoltam ezt a csodát, gondoltam felrakom még ide Karácsony előtt a receptet. (Igaz, a fotó inkább nyári hangulatú, de a jelenlegi meleg időjáráshoz éppen passzol.) J

Hozzávalók:
(1) Tészta:
45-50 dkg liszt
25 dkg margarin
20 g élesztő + 1 dl tej + 1-2 ek cukor
4 tojás sárgája
1 csipet só
1 tk vanília kivonat
(2) Krém:
4 tojás fehérje
30 dkg porcukor
100 g kókuszreszelék

Sokáig puha marad!

Elkészítés:
A lisztet a csipet sóval egy tálba szitáljuk, elmorzsoljuk a margarinnal és hozzáadjuk a porcukros tejben felfuttatott élesztőt, végül a tojások sárgáit. A hozzávalókból egy rugalmas, de picit keményebb tésztát gyúrunk, amit ha elkészült folpackba csomagolunk és hűtőben pihentetünk, amíg a kókuszhabot elkészítjük. A tojásfehérjét gőz felett kihabosítjuk a cukorral, majd egy sima spatula segítségével még melegen óvatosan beleforgatjuk a kókuszreszeléket és hagyjuk kihűlni.
A tésztát 3-4 részre osztjuk, 2-3 mm vastag téglalapokká nyújtjuk és megkenjük a krémmel, majd nem túl szorosan összetekerjük és 1-2 cm vastag karikákká szeljük. A csigákat előmelegített 175°C-os sütőben 10-12 perc alatt aranysárgára sütjük.

Tipp:
A sütemény kiválóan fagyasztható, valamit viszonylag lassan szárad ki és sokáig friss marad!


Kellemes ünnepeket,   ildiKOKKI

Kókuszhabos csiguszok...

Monday, March 31, 2014

Házi „Jó reggelt!” keksz

Avagy egy gyorsan elkészíthető kekszecske, ami reggelire is kiváló!


 
Finom kis kekszecskék...


Az ildiKOKKi bloghoz tartozó facebook oldalamon minden hónapban indul egy játék néhány finn apróságért, vagy épp édességért, esetleg általam készített bonbonokért. A februári játék során azt kértem az olvasóktól, hogy küldjék el nekem a kedvenc receptjüket, majd a nekem legszimpatikusabbat elkészítem és megajándékozom a februári játék nyereményével.

Nos, nekem ez az egyszerű, de annál nagyszerűbb recept keltette fel a figyelmemet, amit még szinte aznap elkészítettem, amint Renáta elküldte a játékra. Be kell valljam, nem bántam meg, hogy ezt receptet választottam, mert a végeredmény valami mennyei volt, a Párom csak úgy falta ezeket a kekszecskéket, ráadásul uzsonnára is ugyanolyan fincsi volt, mint reggelire egy pohár joghurt mellé. A kekszbe a saját aszalású szilváim kerültek, de elkészíthető bármilyen gyümölccsel, bármilyen maggal, akár kakaós verzióban is! Próbáljátok ki, nem fogtok csalódni! J
 
Házi aszalt szilvám, ez került a kekszbe!

Hozzávalók: (Kb. 60 db kicsi kekszhez.)
30 dkg liszt (Kakaós keksz esetén 1 ek. liszt helyett 1 ek. kakaópor.)
1 tk sütőpor
15 dkg vaj
7 dkg porcukor (Lehet barna cukor is.)
1 ek méz
1 tk vanília kivonat
1 egész tojás
3 ek szeletelt mandula (Más magokkal is helyettesíthető, pl. fenyőmag, kesudió, dió, tökmag.)
4 dkg aszalt gyümölcs (Nálam aszalt szilva, de lehet aszalt sárgabarack is.)
1-2 ek liofilizált eper (Elhagyható, vagy helyettesíthető más szárított gyümölccsel.)
 
Sok-sok gyümölcs és mandula lapult a tésztában...

A tészta összeállítása:
A liszthez keverjük a sót és sütőport, majd összemorzsoljuk a vajjal. Hozzáadjuk az egész tojást, a vanília kivonatot és a mézet, majd gyors mozdulatokkal egy sima tésztát gyúrunk. A tésztát a kezünkkel ellapogatjuk, majd rászórjuk a szeletelt mandulát, a felaprított aszalt gyümölcsöt, végül az egészet alaposan összegyúrjuk (A-C). A tésztából egy hosszúkás téglatestet formázunk, amit celofánba csomagolunk és fél órát a fagyasztóban pihentetünk. Utóbbira azért van szükség, mert így a tésztát jóval könnyebb lesz szép szabályosra és egyenletesen vékonyra felszelni, ráadásul így szeletelés közben nem fog morzsálódni sem!

Tipp:
Aki nem tud kézzel egy téglalapot formázni, az maradhat a hengernél is, de a téglalapot könnyebb szelni, ha a fagyasztóban kissé kifagyasztottuk!

A kekszek formázása és sütése:
A kellően megszilárdult, de nem megfagyott tésztát egy éles késsel 3-4 mm-es szeleteket vágjuk (D-E), amiket nem túl szorosan sütőpapíros tepsire rendezgetünk (F). A kekszeket 170°C-os sütőben 10-12 perc alatt aranybarnára sütünk. A meleg kekszeket hagyjuk a sütőlemezen kihűlni, mert melegen még nagyon puhák és törékenyek!
 
Így készült...
Vélemény a receptről:
Egy szuper kis receptről van szó, amit nagyon könnyen elkészíthetünk mindössze néhány alapanyagból. A kekszecskék zárt dobozban jól elállnak, ráadásul az aszalt gyümölcstől sokáig puhák maradnak, bár jártunkban-keltünkben gyakran a doboz közelébe kerülhetünk, majd akkor biztosan el-elcsenünk majd egy darabot a dobozból! J
Mivel ez egy könnyű recept, gyerekkel is biztosan nagy öröm lehet az elkészítés. Ráadásul, ha nagyobb mennyiségben készítjük, akár a kicsiknek, de magunknak is csomagolhatunk belőle reggelire! J


Szép napot,  ildiKOKKI

Házi "Jó reggelt!" kekszeim. J

Monday, February 17, 2014

Őszibarack sütemény

Avagy hogyan készíttettük el tesómmal a híres „lakodalmas„ süteményt?


Őszibarackok...

Az őszibarack süti gyermekkori emlékeim szerint a nagy falusi lagzik elmaradhatatlan süteménye volt. Gyerekekként mindig két részre szedtük a sütit, majd elsőként kikapargattuk a tölteléket, végül pedig befaltuk a barackok „héját” is. J Lagziban utoljára talán még gyerekként ettem ezt a sütit, aztán évekig nem is… Egészen mostanáig!

A minap azonban a tesómhoz látogattam, ahol ő már önfeledtem állította össze a tésztát egy jó nagy tálban, mikor beléptem a lakásba. Akkor kérdeztem csak, hogy már megint mit készítünk, milyen „régi” receptet halászott elő a jó öreg receptes füzetéből. J Ági erre egyből rávágta, hogy ma őszibarackot fogunk sütni! A következő mondata persze az volt, hogy nem biztos a sikeres végeredményben, de én akkora annyira belelkesültem, hogy már ültem is le kigombócolni a tésztákat!

Az őszibarackok összeállításában és festegetésében a kisebbik unokaöcsém is segédkezett. Így gyerekekkel is bátran nekifoghatunk ennek a sütinek, hiszen amíg a picik festegetik a sütiket, nekünk csak töltenünk és cukorba forgatnunk kell majd. A végeredmény pedig szuper lesz, a legszebb sütiket nálunk Marcell készítette! J
 
A híres lakodalmas sütemény!

Hozzávalók: (50-60 db süteményhez.)
(1) Tészta:
75 dkg liszt
1 cs sütőpor
2 db tojássárgája
25 dkg vaj, vagy margarin
2 dl tej
30 dkg porcukor
1 ek vanília aroma
1 csipet só
(2) Krém:
10 dkg vaj, vagy margarin
3 púpos ek kakaópor
5-6 ek folyós baracklekvár (Mi a saját befőzésű lekvárunkat használtuk.)
15 dkg darált dió
5-10 dkg porcukor (Nálunk 5 dkg volt.)
2 dl tej (Utólag 1 dl tej + 1 dl sütőrum kombinációjával készíteném.)
1 üveg (40 ml) rumaroma 
1 ek vanília aroma
5 dkg mazsola apróra vágva (Elhagyható, vagy más aszalt gyümölccsel helyettesíthető. Nálunk ez aszalt szilva volt.)
(3) Díszítés:
kristálycukor
piros ételfesték, vagy vérnarancs aroma (Nálunk mindkettő, 1:1 arányú keverékben.)
zöld ételfesték, vagy mandula aroma (Nálunk előbbi.)
néhány friss rózsalevél, vagy buxuslevél
 
A sütik.

A tészta összeállítása és sütése:
A margarinhoz adjuk a porcukrot, vaníliás cukrot, sót és a 2 tojássárgáját, majd ezt jól kikeverjük. Ehhez a masszához felváltva hozzákeverjük a lisztet és a tejet, amiből egy közepesen kemény tésztát gyúrunk. (A tésztát érdemes 1 órácskát a hűtőben pihentetni.) A tésztákból dió nagyságú gombócokat formálunk, majd ezeket, kellő helyet hagyva közöttük, tepsire sorakoztatjuk. A gombócokat nem kell ellapítani, sülés közben terülni fognak és szép kis szabályos félgömbök keletkeznek majd!
A gombócokat előmelegített sütőben 160°C-on (gázos sütőben kis lángon) 15-20 perc alatt megsütjük, de csak annyira, hogy a gombócok teteje még világos legyen, talpuk pedig csak éppen hogy aranybarna! A forró gombócokkal várunk 1-2 percet, majd egy kiskanál segítségével azonnal elkezdjük kikaparni a tészta belsejét.
Figyelem: Ha a tészta túl forró, még széthasad a kezünkben, ha meg már túl hideg, akkor azért törik el! Így egyszerre ne süssünk túl sok gombócok és igyekezzünk azzal a kaparással!!
 
A tésztát langyosan a legegyszerűbb kikapargatni!
A krém:
A kikapart tésztát összemorzsoljuk a margarinnal, hozzákeverjük a kakaóport, a porcukrot és a darált diót, majd hozzáöntjük a lekvárt, a vanília és rum aromát is, végül a tejjel teljesen simára dolgozzuk. Az így kapott puha krémet a tésztába töltjük, majd két félgömböt egymáshoz ragasztunk.
Figyelem: A félgömböket nem kell púposra tölteni, éppen csak tele legyenek, majd egy kevés töltelékkel ragasszuk őket össze. A töltelékünk így pontosan elég lesz majd!

A díszítés:
Az őszibarackok külsejét befestjük ételfestékkel, vagy az aromákkal. A még nedves felületű golyóbisokat gyorsan megforgatjuk kristálycukorban, majd tovább díszítjük őket buxus- vagy pici rózsalevéllel. A festéshez sem az aromákat, sem az ételfestéket nem kell hígítani!

Vélemény a receptről:
Az őszibarack egy nagyon finom süti, csak a kis félgömböcskék kikaparását kell gyorsan végezni, hiszen erre a frissen sült langyos tészta a legalkalmasabb.
A töltelék finom volt, de utólag én a 2 dl tej legalább felét, ha nem az egészét tiszta sütőrumra cserélném, mert én nagyon szeretem az igazán nagyon rumos sütiket! Ez a tejes verzió viszont teljesen gyerekbarát és a rum aromától picit rumos is, szóval így is finom volt a töltelék!
A sütemény elkészítése teljesen nosztalgikus volt és szuper volt unokaöcsémmel festegetni a barackokat. J


Szép napot,   ildiKOKKI

Az üvegtálka Aliz barátnőm ajándéka, köszönet érte!

Thursday, December 13, 2012

Vaníliás kifli

Hiszen nem csak egy bonyolult sütivel lehet nagy sikereket aratni!


Ezt a teasüteményt tavaly karácsonykor készítettem életemben először, de olyan jól eltalált volt, hogy egyből 4 (!) adag sütésére kötelezett édesanyám. Akkoriban diszeli nagymamám már a kevésbé krémes, puhább, ropogtatni való süteményetek szerette, így anyukám egy hatalmas dobozzal vitt neki karácsonyra ebből a sütiből. (Talán azért is osztom meg veletek ezt a receptet, mert idén sajnos már se karácsonyi képeslapot, se karácsonyi sütit nem küldhetek neki.) Édesanyám azonban nem csak mamának vitt ebből a sütiből, hanem le is fagyasztott egy nagy adagot, mondván sokat jönnek az unokák, akiknek mindig jó adni valamit a kakaó mellé.

Nos, a vaníliás kiflit tehát kicsit és nagyok egyaránt szeretik, de nincs olyan nagyobb lagzi, bucsu, vagy családi összejövetel, ahol ne lenne az asztalon a vaníliás kifli. Szerintem mindenki tudja milyen a jó vaníliás kifli: pici és puha, diós és omlós, vaníliás és citromos… amit csak valahol nagyon régen ettél, de az Isteni finom volt! No, az én receptem Aliz barátnőmtől származik, aki történetesen Évától kapta, aki ki tudja hol szerezte, de azért én picit turbóztam még rajta! (Megjegyzem, a lányok nem csak sütni, főzni tudnak nagyon, de remekül fotóznak is! Csodás képeiket itt nézheted meg!)

A csodálatos vaníliás kifli és a még csodásabb porcelán!
 Erről a sütiről csak egyetlen képem van, így fázisfotókat most nem tudok bemutatni, csak magukról a kész kiflicskékről sikerült ez az egyetlen képet előhalásznom! (A képről annyit, hogy a tányér Viktoria mintás Herendi porcelán, édesanyám vizsgamunkája. A csészés szintén édesanyám ajándékozta a Páromnak, hiszen kávézni csak Herendiből az igazi!)

Lássuk akkor hogyan készül az igazán ízletes és omlós vaníliás kifli!

Hozzávalók:
30 dkg margarin (nem feltétlenül kell vaj)
50 dkg liszt
15 dkg porcukor)
2 tojás sárgája
20 dkg darált dió (vagy 10 dkg darált dió + 5-5 dkg darált mogyoró és mandula)
1 citrom héja + fél citrom leve
2 teáskanál vanília aroma
1 teáskanál sütőpor

Hempergetéshez:
10-15 dkg porcukor
4 csomag vaníliás cukor

Előkészületek és trükkök:
A margarint már a tészta készítése előtti este vegyük ki a hűtőből és hagyjuk puhulni! Ha a tésztát elfelejtettük kivenni, akkor ne késsel daraboljuk fel, hanem reszeljük le egy nagylyukú reszelőn és így morzsoljuk össze a tésztát! Sokkal könnyebben és gyorsabban lehet így összeállítani a tésztát! (Ezt majd fogom fotózni is egyszer, mert nagyon érdekes és hasznos dolog!)
Ha mogyorót és mandulát is teszünk a tésztába, akkor azokat 200°C-os sütőben pirítsuk, amíg a mogyorószemek nem pattognak, ekkor kezd leválni a héj a szemről! Még forró kell ledörzsölni a héjat a mogyorószemekről egy tiszta konyharuhával, majd ha lehűltek a magok, már lehet is őket darálni! Ezt a sütit lehet csak dióval is készíteni, a mogyorótól és mandulától csak pikánsabb és lágyabb lesz az íze!
A hempergetésre szánt porcukorhoz már jobb előző este hozzákeverni a vaníliás cukrot, így sokkal jobban átjárja az íz! Lehet egy vaníliarúd héját (hüvelyét) is bedugni a porcukor közé, roppant finom lesz akkor is!
Sokan vesznek porcukrot, mintsem vennének egy kávédarálót. Én pár éve beruháztam egyre és nagyon megérte! Nincs gond, ha az ünnepek alatt elfogy a porcukor és ha mandulalisztet, vagy finom őrleményeket szeretnénk, mint pl. ebbe a kekszbe kell, ezzek hipp-hopp kész is!
Itt még fontosnak tartom megemlíteni a TOJÁS kérdést. Nem véletlenül van 2 tojás sárgája a receptben és nem 1 egész tojás! Míg a tojássárgája ragaszt, addig a tojás fehérje keményít, ezért kerül csak a sárgája a legtöbb omlós és kelt tésztába (pl pogácsák)! Senki ne kövesse ez azt a hibát, hogy beleteszi a fehérjét is, inkább tegye el mézeskalács mázhoz!

A tészta összeállítása:
A diót, porcukrot, sütőport és lisztet egy tálban összekeverjük, majd belemorzsoljuk a margarint. Ezután ráütjük a 2 tojás sárgáját és a tésztát gyors és határozott mozdulatokkal összegyúrjuk. A tészta nem ragad, azonban viszonylag puha lesz, így jobb 1 órát a hűtőben fólia alatt pihentetni.

A kiflik kialakítása:
A tésztából lisztezett deszkán hosszú és vékony (1 cm átmérőjű) rudat sodrunk, amit kb. 4 cm-es darabokra kell szelni. Ezeket a kis darabokat C alakban meghajlítjuk, majd a kiflik végét kicsit elvékonyítjuk! (Nem nagyon, mert ha nagyon keskeny e vége az hamar megég, míg a nagy buci középen még nyers marad!) A kifliket sütőpapírra tesszük 2-2 cm távolságra, majd 170°C-on előmelegített sütőben 10-12 perc alatt barnára sütjük.
A frissen sült és még meleg (!) kifliket egy nagy tálban megforgatjuk a porcukorban, majd egy zárható dobozba tesszük, ahol akár 1-2 napot hagyjuk pihenni. (Már akinek ez sikerül, nekem az első adag egy délután alatt elfogyott!) J

Megjegyzés:
A gázos sütőkben a kiflik alja mindig jobban megbarnul, az elektromos sütők picit egyenletesebben sütnek. Félidőben azért itt is érdemes megfordítani a tepsit az egyenletes szín miatt. Akinek légkeveréses sütője van, inkább 180°C-on süsse 8-10 percig, mert azon a sütők nagyon szárítanak. 
Ennek a sütinek is az egyik nagy titka a gyors sütés, valamint az hogy NE süssük túl a tésztát és még forrón (!) forgassuk porcukorba! Ha ezeket az egyszerű dolgokat követjük, akkor egy nagyon egyszerű és finom sütit készíthetünk, ami nem csak karácsonykor, de minden ünnepi asztalon megállja a helyét! Ezt a sütit a kezdő háziasszonyoknak is nagyon ajánlom, mert egy nagy siker után jobban felbuzdul az ember a további főzőcskézésre!


Tuesday, December 4, 2012

Piparkakku (Finn karácsonyi keksz)

Mi kerüljön a karácsonyi asztalra? 


Piparkakku!

Míg Magyarországon a karácsonyi asztal kihagyhatatlan eleme a szépen díszített, puha mézeskalács, addig a finnek PIPARKAKKU-t ropogtatnak az ünnepek alatt. Ez a karácsonyi keksz itt olyannyira népszerű, hogy már novembertől csaknem mindenhol találkozhatunk vele, még a boltokban is lehet kapni.  Az egyetemi menzán a desszert piparkakku és vanilia öntet, a kávézókban óriás Moomin-os piparkakku-t adnak a kávé mellé, a boltokban ott a piparkakku az asztalokon. Egyszóval itt úton-útfélen mindenki ezt a karácsonyi kekszet falja, így gondoltam kipróbálom én magam is, hogy milyen!


Az első piparkakkum az IKEÁ-ban vettem, és nagyon finom volt! Puha és fűszeres ízű... Nomeg virág alakú! Érdekes, itt ez a mézeskalács-jellegű édesség nem fenyő, vagy szív formájú, a boltokban csak ezzel a virág alakkal találkoztam! Persze a házi készítésű piparkakku már többféle formájú is lehet, én is vettem Moomin-os kiszúróformát! Azt is érdemes még tudni erről a kekszről, hogy nem jellemző a cukormázzal való díszítés. Azt inkább csak cukrászdákban láttam, akkor is főleg csak a keksz szélét, körvonalát rajzolják meg cukormázzal.

A bolti piparkakku.
 A legfontosabb eltérés a piparkakku és mézeskalács között, hogy a finn kekszecskékben egy gramm méz SINCS! Itt a méz annyira nem is népszerű, helyette a tumma siirappi-t (másnéven melassi) használják, ami nem más, mint a melasz. A melasz, ami a cukorgyártás mellékterméke, Magyarországon elég ritkán elérhető, de a németeknél, lengyeleknél, és itt a finneknél nagyon népszerű. A mézzel össze SEM hasonlítható beltartalmilag, hiszen míg a méz 80%-a cukor és egy rakás vitamint, nyomelemet tartalmaz, addig a melasznak kb. 50%-a csak a cukor, közel 10%-a szervetlen (hamu) anyag. Ezek a beltartalmi mutatók nagyban befolyásolják a melaszból készült tészta tulajdonságait, és már a készítésnél érezni, hogy bizony a piparkakku nem mézeskalács, ami valljuk be, NEM IS BAJ! Lássuk is, hogy készül ez a finn csoda!

Hozzávalók: (100-120 db kekszhez):
150 g (barna) porcukor
250 g melasz (kb 2,5 -3 dl)
1 teáskanál őrölt gyömbér
3 teáskanál fahéj
1 teáskanál őrölt szegfűszeg
1 teáskanál vanília aroma
150 g vaj
1 tojás
2 teáskanál sütőpor
500 g liszt

Előkészületek:
A melaszt a vajjal egy lábosba tesszük és kis (!) lángon addig melegítjük, míg a vaj és melasz keveréke homogén nem lesz. Ezután belekeverjük a fűszereket, és kirakjuk a hóba meghűlni. J

A finn melasz szirup (bal) és a magyar méz (jobb)!

A tészta összeállítása:
A lisztet, porcukrot és sütőport egy nagyobb tálba szitáljuk, ráütjük a tojást, majd ráöntjük a már meghűlt vajas fűszeres melaszt, aminek ilyenkor már isteni illata van! A lisztet és melaszt kanállal kezdjük el keverni, amit a liszt lassacskán teljesen fel fog venni.

A melaszt a vajjal megolvasztjuk.

 A vicc az egészben az, hogy a tészta már ekkor sem ragadt, mivel nem mézzel dolgoztam… Így az én homlokom sem gyöngyözött a verejtéktől, hogy a tészta miért ragad még mindíííg?!? Nem, ez a melasszal nem fordul elő! Ekkor már csak finoman meg kell hinteni a tészta felszínét liszttel, gyors mozdulatokkal összegyúrni az ekkor még picit puha tésztát, majd mehet is a hűtőbe egy légmentesen zárt zacsiban egy éjszakára pihenni.

A  tésztát kanállal is ki lehet keverni.

Sütés:
Másnap a tésztát 3-4 mm vastagra nyújtjuk, és különböző formákat szaggatunk belőle. A kekszeket 170°C-os sütőben kb. 10-12 percig sütjük, amíg aranybarnák nem lesznek! A friss piparkakku még kemény, de légmentes dobozban hamar puha lesz, ha egy fél almát is teszünk a kekszek mellé a dobozba, akkor nagyon hamar visszapuhulnak!

A tészta.
 Hibalehetőségek:
A piparkakku (és mézeskalács is) szinte elronthatatlan, de sokáig nagy hibám volt nekem is, hogy túl vékonyra nyújtottam a tésztát. Nem szabad! Szép az úgy is, ha kicsit pufók és vastag, ráadásul így könnyebben is puhul!
Amire oda kell figyelni, az a sütés. A sütőbe nagyjából egyforma méretű kekszeket kell betenni, vagyis egy nagy házat ne süssünk együtt egy pici gombával, mert a gomba már sötétbarna lesz, mire a nagyobb keksz közepe még alig jó. Egyenletes méretű kekszeknél elkerüljük, hogy az egyik barnább és égettebb szélű legyen, mint a másik. Ez egyébként azért is tanácsos, mert míg a tészta sül, addig lehet nyújtani és szaggatni a következő adagot, ami valljuk be bajosan megy, ha közben a sütőt kell lesegetni, hogy akkor most a kicsi szivecske már megsült, de a templom meg még neeeeemm…

Összességében piparkakkut csinálni mézeskalács helyett egy nagyszerű dolog volt! Nekem a mézeskalács sosem sikerült, mindig leragadt, túl kemény lett, a formák eldeformálódtak… valahogy nem jött össze. Ezzel szemben a piparkakku szép lett, nem égett/barnult a széle, jól lehetett nyújtani stb. Ez a keksz azoknak is jó megoldás lehet, akik nem szeretnek mázzal díszíteni, mert itt azt sem kell! Ízvilágában is nagyban hasonlít a mézeskalácshoz, így ezzel akár még csalhatunk is, egy kicsit! J
Akinek sikerül melaszt szereznie próbálja ki ezt a süteményt, nekem nagyon bevált! 

Finn karácsonyi mézesek!

Sunday, December 2, 2012

Carrot-cashew biscuits

What shall I make to a vegetarian British?

A recept magyar nyelven itt érhető el.


The biscuits!

I’ve lived here in Helsinki for a while, but I didn’t meet yet with Peter’s friend, Neil. If they met with each other to drink a couple of beer, I always excused myself, because I don’t like to interrupt a “men-talk”. At this time Neil invited us to his place, where I had to go and I wanted to go, too!

How could I surprise a Scottish man, who is actually vegetarian, too? Of course… biscuit, but a special one! Is he vegetarian? Than I have to make something with vegetables! The chosen recipe was a carrot-cashew biscuit from the cookbook (66 Xmas cake) of Mari Lajos. I modified this recipe based on my own ideas, but you can find the original recipe HERE (in Hungarian language). A already made the original recipe, but somehow I didn’t find it good. Well, everybody thinks our own version is the best! J

Ingredients:
70 g cashew                                                                        1 pinch salt
50 g nut                                                                               1 teaspoon of baking powder
150 g carrot                                                                        1 teaspoon pure vanilla extract
300 g flour                                                                          1 teaspoon rum aroma
150 g butter                                                                        1 teaspone of ground clove
90 g sugar                                                                           2 heaped teaspone of groundcinnamon
1 egg yolk                                                                            1 pinch nutmeg
200 g dark chocolate (70%)                                       zest of 1 lemon
50 g white chocolate                                                     zest of 1 orange and liquid of half orange

Preparation:
It’s worth to put out the butter from the fridge, it will be easier to crumble the butter with flour and the breading will be faster, too. I cleaned and chopped the carrot, than simmered it in salt-free water. I let it cool down, than I mashed it with a fork. The cashews and nuts were toasted in the oven for 5-5 minutes and then I removed the skin of the nuts by shaking in a tea towel. The toasted seeds were minced with a quern, than I minced it again with a coffee-mill fine-grain the seeds. I washed the orange and lemon with dish soap under hot water!

Making the pastry:
I mixed the dry commodities (flour, sugar, salt, baking powder and spices) in a bigger bowl, than I crumbled it with butter. I added the orange and lemon peels, orange juice, vanilla and rum aroma, mashed carrot and egg yolk to the mass. I kneaded the pastry with fast movements; it was very soft and sticky at this time so I covered the surface of pastry just with a thin flour layer, but I didn’t mix more flour to the pastry. I put the pastry in a plastic bag to the fridge for a night to mature the flavours.

The pastry.
 Baking:
 Next morning I devided the pastry to 3 parts, than I rolled it out with a rolling- pin for 2-3 mm thick. I always work with a smaller piece of pastry and I let the rest of it in the fridge, because it is a very soft. Small heart pieces were jagged with a mold, than the hearts were baked in the oven for 10-12 minutes on 170°C-on. They became gold brown in the end, but they never dark brown! When I got them out from the oven they were soft; 10 minutes later they were hard, but they become one day later soft again. Approx. 70 pieces can be formed from this quantity of pastry.

Melted chocolate.
Decoration:
I melted the dark chocolate over stem, it was enough to heat the liquid chocolate til 40°C. The 1/3 part of the biscuits were dipped into the melted chocolate, than I removed the extra choco  from the biscuits drawing them off on the edge of bowl. I put them to silicon greaseproof paper and let them dry. While they were drying I melted the white chocolate and spilled into a plastic bag and I chopped off one angle previously. I drew lines with the white chocolate on the biscuits. I let it flow to the paper, too. You don’t worry about the extra chocolate covering on the silicon greaseproof paper, it can be removed if it’s dry.

Decoration.

I put the ready biscuits into a closed metal box and I give them to Neil only the following day, they become soft and delicious by than!

Possible errors:
The seeds have to be toasted at all events, because the taste of cashew and nut will be much more intense! Omiting the toasting is a huge mistake, because the taste of our biscuit will be totally different! Grinding the seeds perfect crumbly is not so important. I like it, when my pastry is homogenous, so I made creamy carrot puree, too. I used a fork to do it, but it can be made by a hand blender.
A biscuit will be limp, if it contains lots of butter or/and it has high moisture. You shall not frighten, when the pastry is soft and sticky. You must not mix more flour to the pastry; you have to cover only the surface of pastry with a thin layer of flour! You have to cover the rolling-pin and board with flour during the stretching. You also have to work with this soft pastry very carefully and it has to be kept in a fridge under the whole process!

In summary, I was really happy to make this recipe in this form finally! This cookie is perfect besides drinking an afternoon coffee or as a visiting gift! J


The hearts!