Piparkakku (Finn karácsonyi keksz)

Mi kerüljön a karácsonyi asztalra? 

Piparkakku!

Míg Magyarországon a karácsonyi asztal kihagyhatatlan eleme a szépen díszített, puha mézeskalács, addig a finnek PIPARKAKKU-t ropogtatnak az ünnepek alatt. Ez a karácsonyi keksz itt olyannyira népszerű, hogy már novembertől csaknem mindenhol találkozhatunk vele, még a boltokban is lehet kapni.  Az egyetemi menzán a desszert piparkakku és vanilia öntet, a kávézókban óriás Moomin-os piparkakku-t adnak a kávé mellé, a boltokban ott a piparkakku az asztalokon. Egyszóval itt úton-útfélen mindenki ezt a karácsonyi kekszet falja, így gondoltam kipróbálom én magam is, hogy milyen!

Az első piparkakkum az IKEÁ-ban vettem, és nagyon finom volt! Puha és fűszeres ízű... Nomeg virág alakú! Érdekes, itt ez a mézeskalács-jellegű édesség nem fenyő, vagy szív formájú, a boltokban csak ezzel a virág alakkal találkoztam! Persze a házi készítésű piparkakku már többféle formájú is lehet, én is vettem Moomin-os kiszúróformát! Azt is érdemes még tudni erről a kekszről, hogy nem jellemző a cukormázzal való díszítés. Azt inkább csak cukrászdákban láttam, akkor is főleg csak a keksz szélét, körvonalát rajzolják meg cukormázzal.

A bolti piparkakku.

 A legfontosabb eltérés a piparkakku és mézeskalács között, hogy a finn kekszecskékben egy gramm méz SINCS! Itt a méz annyira nem is népszerű, helyette a tumma siirappi-t (másnéven melassi) használják, ami nem más, mint a melasz. A melasz, ami a cukorgyártás mellékterméke, Magyarországon elég ritkán elérhető, de a németeknél, lengyeleknél, és itt a finneknél nagyon népszerű. A mézzel össze SEM hasonlítható beltartalmilag, hiszen míg a méz 80%-a cukor és egy rakás vitamint, nyomelemet tartalmaz, addig a melasznak kb. 50%-a csak a cukor, közel 10%-a szervetlen (hamu) anyag. Ezek a beltartalmi mutatók nagyban befolyásolják a melaszból készült tészta tulajdonságait, és már a készítésnél érezni, hogy bizony a piparkakku nem mézeskalács, ami valljuk be, NEM IS BAJ! Lássuk is, hogy készül ez a finn csoda!

Hozzávalók: (100-120 db kekszhez):

150 g (barna) porcukor

250 g melasz (kb 2,5 -3 dl)

1 teáskanál őrölt gyömbér

3 teáskanál fahéj

1 teáskanál őrölt szegfűszeg

1 teáskanál vanília aroma

150 g vaj

1 tojás

2 teáskanál sütőpor

500 g liszt

Előkészületek:

A melaszt a vajjal egy lábosba tesszük és kis (!) lángon addig melegítjük, míg a vaj és melasz keveréke homogén nem lesz. Ezután belekeverjük a fűszereket, és kirakjuk a hóba meghűlni. J

A finn melasz szirup (bal) és a magyar méz (jobb)!

A tészta összeállítása:

A lisztet, porcukrot és sütőport egy nagyobb tálba szitáljuk, ráütjük a tojást, majd ráöntjük a már meghűlt vajas fűszeres melaszt, aminek ilyenkor már isteni illata van! A lisztet és melaszt kanállal kezdjük el keverni, amit a liszt lassacskán teljesen fel fog venni.

A melaszt a vajjal megolvasztjuk.

 A vicc az egészben az, hogy a tészta már ekkor sem ragadt, mivel nem mézzel dolgoztam… Így az én homlokom sem gyöngyözött a verejtéktől, hogy a tészta miért ragad még mindíííg?!? Nem, ez a melasszal nem fordul elő! Ekkor már csak finoman meg kell hinteni a tészta felszínét liszttel, gyors mozdulatokkal összegyúrni az ekkor még picit puha tésztát, majd mehet is a hűtőbe egy légmentesen zárt zacsiban egy éjszakára pihenni.

A  tésztát kanállal is ki lehet keverni.

Sütés:

Másnap a tésztát 3-4 mm vastagra nyújtjuk, és különböző formákat szaggatunk belőle. A kekszeket 170°C-os sütőben kb. 10-12 percig sütjük, amíg aranybarnák nem lesznek! A friss piparkakku még kemény, de légmentes dobozban hamar puha lesz, ha egy fél almát is teszünk a kekszek mellé a dobozba, akkor nagyon hamar visszapuhulnak!

A tészta.

 Hibalehetőségek:

A piparkakku (és mézeskalács is) szinte elronthatatlan, de sokáig nagy hibám volt nekem is, hogy túl vékonyra nyújtottam a tésztát. Nem szabad! Szép az úgy is, ha kicsit pufók és vastag, ráadásul így könnyebben is puhul!

Amire oda kell figyelni, az a sütés. A sütőbe nagyjából egyforma méretű kekszeket kell betenni, vagyis egy nagy házat ne süssünk együtt egy pici gombával, mert a gomba már sötétbarna lesz, mire a nagyobb keksz közepe még alig jó. Egyenletes méretű kekszeknél elkerüljük, hogy az egyik barnább és égettebb szélű legyen, mint a másik. Ez egyébként azért is tanácsos, mert míg a tészta sül, addig lehet nyújtani és szaggatni a következő adagot, ami valljuk be bajosan megy, ha közben a sütőt kell lesegetni, hogy akkor most a kicsi szivecske már megsült, de a templom meg még neeeeemm…

Összességében piparkakkut csinálni mézeskalács helyett egy nagyszerű dolog volt! Nekem a mézeskalács sosem sikerült, mindig leragadt, túl kemény lett, a formák eldeformálódtak… valahogy nem jött össze. Ezzel szemben a piparkakku szép lett, nem égett/barnult a széle, jól lehetett nyújtani stb. Ez a keksz azoknak is jó megoldás lehet, akik nem szeretnek mázzal díszíteni, mert itt azt sem kell! Ízvilágában is nagyban hasonlít a mézeskalácshoz, így ezzel akár még csalhatunk is, egy kicsit! J

Akinek sikerül melaszt szereznie próbálja ki ezt a süteményt, nekem nagyon bevált! 

Finn karácsonyi mézesek!