Erős Pista (Csípős paprikakrém)

Hogyan készítsünk házilag paprikakrémet?

Erős Pityum! 

Jómagam nem vagyok az a nagyon „eltevős” típus, befőzni is jobbára a testvéremmel szoktam Magyarországon, itt Helsinkiben egyedül még nem igazán álltam neki semminek. Most azonban valami katasztrofális dolog történt, elfogyott az Erős Pista és nem volt mit a pörköltbe tenni. Így elhatároztam, hogy veszek pár kiló kápia paprikát és megpróbálkozom a házi Erős Pityuval és sikerült (= 2 hete nem forrt ki az üvegből, tehát feltehetően megmarad.) A befőzéshez  – amit inkább hidegen tartósításnak mondanék – körbenéztem a neten és sok hasznos tanácsot kaptam a facebookon is, különböző főzős csoportokban.

A legtöbben a darált paprika kilójához csupán 20 dkg sót tesznek. Én egy kicsit tartottam attól, hogy nagyon sós lesz a krémem, hiszen a bolti verzió is kb 10-12% sót tartalmaz, így a sót csökkentettem, valamit egy kevés borkősavval tartósítottam a paprikakrémet. (A borkősavról azt kell tudni, hogy teljesen természetes eredetű tartósító, a hidegen eltett befőtteknél a szín megőrzésében és az oxidációs folyamatok meggátolásában játszik szerepet.)

Hozzávalók: (6 kis üveghez.)

1,2 kg piros húsúkápia paprika (Tisztítva kb. 1 kg.)

1 hegyes erős zöldpaprika

3 db Habanero paprika

10 dkg só (Nálam himalájai.)

2 g borkősav

Elkészítés:

A kápia és a zöld hegyes erős paprikát megmostam, megtisztítottam majd kimagoztam (A-B). A magot egy tálkában félretettem. A megtisztított paprikát késes aprítóban felaprítottam, majd az így kapott darált paprikát minimálisan kinyomkodtam (C-D). (Kb. 2 dl levet nyomkodtam ki összesen a paprikából.) A Habaneró paprikákat egy gumikesztyűben megmostam és alaposan megtisztítottam, majd kimagoztam. Egy kevés darált paprikát visszamertem az aprítógépbe, hozzáadtam a tisztított nagyon csípős Habanero paprikákat és az egészet finomra daráltam (E). Végül a paprika krémbe kevertem a Habaneró paprikás alapot, a sót, a félretett magokat és a borkősavat (F). A kész paprikakrémet alaposan megtisztított üvegekbe szedtem, majd sérülésmentes kupakokkal zártam le. (A kész paprikakrémet 2 hétig figyeltem, egy sem forrt meg. Ekkor az üvegeket gondosan alufóliába csomagoltam, hogy ne érje őket fény és ne „vegye el” a színüket.)

Megjegyzés:

Ahány ház annyi szokás, a tesóm pl. a paprikakréméhez pár szem hagymát és 15 dkg sót tett  a paprika kilójaként, más 20 dkg sót tesz és nem használ semmilyen tartósítót. Nekem ez a módszer bevált, de lehet, hogy jövőre egy újabbat próbálok ki!

Befőzésre fel,   ildiKOKKI

Így készült...

Fetás kockák (Blogkóstoló XV.)

Avagy végre egy finom sós ropogtatnivaló került ki a konyhámból! J

Fetás pogácsakockák....

A legutóbbi sós finomságot még talán Szilveszterre készítettem egy tejfölös malacpogácsa személyében, azóta azonban csak édességek kerültek ki a konyhámból. Éppen ezért úgy gondoltam, itt az ideje valami sós ropogtatnivalót is készíteni, amire kiváló apropót adott a XV. Blogkóstoló, melynek Süni Süti a házigazdája.

A játék igazán egyszerű, de annál nagyobb öröm, hiszen a játékos kedvű bloggerek egymás blogjáról sütögethetnek, így megismerve jobban egymást, vagy éppen az új ízvilágokat. A sorsolás úgy hozta, hogy nekem Lujzától kellett valamit választanom, akinél inkább főételek és sós finomságot, mintsem sütikkel találkozhat az ember. Így ki is választottam egy nekem szimpatikus receptet, ami egy  fűszeres, feta sajtos pogácsakocka volt, majd ezt készítettem el. A végeredmény szuper lett, a kis kockák szépen megkeltek, a pirított tökmag és szezámmag pedig nagyon feldobta őket! Lássuk a receptet! J

Szezáámmag és tökmag helyett bármilyen maggal megszórhatjuk!

Hozzávalók: (1 nagy gáztepsinyi adaghoz, ami kb. 50-60 db kis kocka.)

25 dkg liszt

1 egész tojás

2 dkg élesztő + 1 nagy csipet cukor

2 ek tejföl

75 g fetasajt

10 dkg vaj

1 csipet bazsalikom

1 csipet bors (Nálam durvára őrölt.)

1 csipet petrezselyem

1 csipet só (Szükség szerint, ha a sajttól is elég sós lett a tészta, akkor természetesen elhagyható!)

½ gerezd zúzott fokhagyma

1-2 ek szezámmag

1 ek sótlan tökmag

Puha és ropogós kockák!

A tészta összeállítása:

A lisztet egy tálba szitálom, rászórom a fűszereket, a felkockázott puha vajat és a villával alaposan összetört sajtot. Ezeket elmorzsolom, majd hozzáadom a felvert tojást – amiből 1 evőkanálnyit félrerakok a tészta tetejének lekenéséhez –, a zúzott fokhagymát és a tejfölben elkevert élesztőt, amibe belekevertem egy kevés cukrot is (A-B). Végül az egészet alaposan összedolgozom és jól átdagasztom, majd 40-45 percig meleg helyen kelesztettem (C-D).

 

Így készül a tészta... 

A kis kockák megformázása:

A tésztát a kelesztés után már nem gyúrom át, csak a kezemmel ellapogatom és 1 cm vastag téglalappá nyújtom, majd megkenem a félrerakott felvert tojással (A-B) és megszórom a felaprított tökmaggal és a szezámmaggal (C). Végül egy éles, néha-néha lisztbe mártott késsel a tésztát először felcsíkozom, majd felkockázom (D) és a sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatom, majd további 20 percig ismét meleg helyen pihentetem.

 

Így születnek a kockák...

Sütés:

A megkelt kockákat hideg, de 175°C-ra beállított sütőben kb. 25 perc alatt aranybarnára sütöm, majd a sütőlemezen hagyom kihűlni.

 

Sütés előtt és után.

Vélemény a receptről:

A feta sajt ízével jól harmonizál a fokhagyma és a bazsalikom, azonban arra tényleg figyelni kell, hogy ne csapjon be minket a sajt sóssága és inkább dobjunk egy csipet sót a tésztába, mintsem hogy sótlanok legyenek azok a kockák! A tökmag és szezámmag helyett szerintem bármilyen mag megteszi, sőt reszelt sajtot is el tudok képzelni díszítésnek.

Szép napot, ildiKOKKI

Blogkóstoló XV. forduló: Fetás kockák!

Rozmaringos fokhagymás grissini lenmaggal

  Avagy hogyan készül az igazi olasz kenyérpálcika?

A csodálatos grissini!

A grissini őshazája Itália, ugyanis a 14. században itt sütöttek először kenyérpálcikákat a megmaradt kelt tésztából. A sós kenyértésztából ceruza vastagságú darabokat sodortak, majd a még meleg kemencében gyorsan kisütötték a rudacskákat … Így indult hódító útjára grissini, amit azóta szerte a világon szakácsok és háziasszonyok nap, mint nap készítenek.

Életemben először én is Itáliában ropogtattam el az első kenyérpálcikámat egy kellemes tavaszi koradélutánon, egy könnyű kis borocska mellé… Ott ugyanis az éttermekben a grissinit a frissítőkkel együtt felszolgálják, amit a vendégek a fő fogásra való várakozás közben rágcsálhatnak.  Ezek az éttermi grissinik kicsit vékonyabbak és kevésbé karakteresebb ízűek, lévén a fő hangsúly itt a vacsorák menüjén, vagy a borokon van.

Mindazonáltal manapság már nagyon sokféle grissinit készítenek nem csupán különböző lisztekből, de rengetek ízesítéssel is. Ha a hangsúlyt a menüben a grissinire szeretnénk fektetni, bátran alkalmazzunk több fűszert, míg ha kísérőnek készítjük, törekedjünk a semlegesebb ízvilágra. Mivel én ezt a grissinit egy nagyobb összejövetelre készítettem a vendégeknek, ezért bátrabban fűszereztem, valamint egy kevés tejfölös mártogatóst is készítettem! Lássuk, hogy is készül ez a csodás kenyérpálcika, amit bátran ajánlok mindenkinek! J

Hozzávalók:

Ebből a mennyiségből 2 nagy gáztepsinyi kenyérpálcika lett, vagyis kb. 60 közepes darab!

A tésztához:

30 dkg búzaliszt

0,5 dl olívaolaj

2 dl tej

3 dkg friss élesztő

1 csapott ek kristálycukor

1 púpozott tk só

1 kis gerezd fokhagyma

4-6 ek lenmag

1 szál friss rozmaring

A mártogatós:

1 pohár natúr joghurt (150 g)

1 pohár tejföl (150 g)

1 csipet só

3-4 szál friss petrezselyemzöld

1 nagy gerezd fokhagyma

1 csipet őrölt bors

A tészta összeállítása:

A grissinibe való fűszereket elsőként az olívaolajjal keverjük el, mivel nagyon sok ízanyag jobban oldódik az olajban és intenzívebb is lesz, mintha rögtön a lisztbe kevernénk bele. Ezért egy kis gerezd fokhagymát(tényleg pici, mert a mártogatósban is lesz fokhagyma) fokhagymanyomóval áttörünk, majd egy nagyobb friss ág rozmaringot összevágunk, és mindent belekeverünk a tésztába való olajba.

 

A rozmaringot igyekezzünkalaposan összeaprítani!

Az élesztőt a tejben egy kevés cukorral felfuttatjuk. A lisztet egy tálba szitáljuk a sóval, hozzáadjuk a fűszeres olajat, valamint a tejben felfuttatott élesztőt, majd hólyagos tésztát gyúrunk belőle. A tésztát meleg helyen kb. fél órát kelesztjük.

A tészta öszeállítása.

Megjegyzés: a kenyértésztákat eredetileg vízben felfuttatott élesztővel készítik, de ha tejet használunk, a tésztánk lágyabb lesz és szerintem finomabb is. Aki szeretné, használhat vizet, tej helyett!

A kenyérpálcikák sodrása:

A tésztát egyszer átgyúrjuk, majd a kezünkkel kissé lenyomkodva egy téglalapot formázunk. Ezt a téglalapot 1-2 cm-es szeletekre vágjuk. A szeleteket hosszában ismét kettévágjuk, majd az így kapott darabokat ceruza vastagságúra sodorjuk. Ha túl hosszúak a pálcikák, akkor elfelezhetjük őket. Az ideális pálcika kb. 15 cm hosszú.

A pálcikákat kisodorjuk.

A pálcikák tetejét vékonyan megkenjük vízzel, majd a nedves felüket lenmagba mártjuk. Ezután a pálcák két végét ellentétes irányba addig csavarjuk, amíg a lenmag teljesen spirális lefutású nem lesz a pálcikákon. A pálcikákat sütőpapíros lemezre sorakoztatjuk, de ügyeljünk, hogy 1-2 cm helyet hagyjunk a pálcikák között!

Lenmagozás!

Sütés:

A tésztát tovább keleszteni nem kell, azonnal betolhatjuk hideg, de 180°C-ra beállított sütőbe, ahol kb. 10 perc alatt a rudak aranybarnára sülnek!

Sülnek a pálcikák!

A mártogatós elkészítése:

A tejfölös mártogatóshoz a tejfölt a joghurttal elkeverem, egy kevés sóval ízesítem. 3-4 szál petrezselymet aprítottam bele, egy kis gerezd fokhagymát, valamint egy csipet őrölt borssal fűszereztem! Bátrabbak tehetnek bele oregánót, csiliport, vagy ízlés szerint akár szabadon is fűszerezhetik!

A mártogatós!

Összességében ez egy nagyon gyors recept, nagyon mutatós és ami a legfontosabb, finom is! Azoknak is bátran ajánlom, akik egy picit tapasztalatlanabbak a konyhában, de akár kisgyerekekkel is elkészíthető, a picik imádni fogják sodorni a rudakat! J

A frissen kisült grissini J

Fokhagymakrém házilag

Avagy megvegyük-e a boltban a fokhagymakérmet, vagy inkább készítsük el otthon?

 

A házi készítésű krém J

Az életem Helsinkiben gyökeresen más, mint Magyarországon volt. Amikor kikötöztem ide, megfogadtam, hogy sokkal egészségesebben fogok élni, mint a mozgás, mint pedig a táplálkozás tekintetében. Itt ezt könnyebb kivitelezni, bár otthon sem lehetetlen, teszem hozzá! A kezdeti időkben éjjel-nappal sült lazacot ettem, mára ez a helyzet persze normalizálódott, de így is kb. heti 5 X hal az ebéd, mert itt ez a normális.

Számomra a hal sütéséhez, vagy a másik nagy kedvencemhez a csirkéhez (comb, vagy mell) elengedhetetlen a jó kis fokhagyma íz. Ha a husit bepácolom és van időm a sütés előtt, akkor frissen készítek valamilyen fűszeres-fokhagymás páclevet a húsoknak, de a halat jobban szeretem fokhagymakrémmel sütni. Persze a jó fokhagymakrémnek kb. még 1000 másik felhasználási lehetősége van, pl. egy kis kanálnyi a tepsis krumplit nagyon feldobja, remek ízt ad a spenótnak, tökéletes egy szelet pirítóson paradicsommal, vagy nagyon jól tudtam használni szűzérmék sütéséhez is.

Valljuk be, egy magyarnak kell, hogy legyen fokhagymakrém a konyhájában, csak az nem mindegy, hogy MILYEN! Számomra a bolti krémek nagyon, már-már ehetetlenül sósak. Egyszer megpróbáltam még otthon venni a piacon házi készítésű krémet, de annak is volt egy megfoghatatlan utóíze, amit nagyon kiéreztem az ételekben. Így aztán arra kényszerültem, hogy magam készítsem el a krémemet, ami persze elsőre bezöldült, a második túl sós lett… Végül sikerült megbirkóznom ezzel a feladattal, és nagyon szép állagú, színű és ízűek lesznek a krémjeim, amik vagy 2 hónapig nem is romlanak meg! Lássuk, hogyan is készülnek!

Hozzávalók:

1 fej fokhagyma

1 teáskanál só*

4-5 evőkanál olaj (lehetőleg napraforgó, vagy repce)

 (Ebből a mennyiségből a képen látható kicsi üveg fele fog megtelni. Nekünk ez a mennyiség 1-2 hónapig elég.)
* Megjegyzés: A só mennyiségével óvatosan bánjunk, kezdjük először csak egy csapott teáskanálnyi mennyiséggel és óvatosan emeljük az adagot ízlés szerint!

A fokhagymát megpucoljuk és a hibás részeket is kivágjuk!!!

A krém összeállítása:

A fokhagymát odafigyelve megpucoljuk, majd a gerezdeket egy mélyebb tálba szedjük. A gerezdeket kisebb darabokra is lehet aprítani, de akinek jó bot mixere van, annak nem szükséges.

A fokhagymára kanalazunk 3 evőkanál olajat és a sót. Ezután csak összeturmixoljuk a bot mixerrel. Én mixelés idejére a tálat le szoktam fedni egy alufóliával, hogy ne fröcsögjön mindenfelé a pép.

És most jön a titok:

A pépet azonnal egy tiszta üvegbe szedjük, de még nem tesszük be a hűtőbe. Pár óráig hagyjuk szobahőmérsékleten állni, hogy a só feloldódjon és a fokhagyma kicsit beszívjon az olajból. Néhányszor átkeverjük a krémet TISZTA kanállal, majd a végén 1-2 plusz evőkanál olajat is kell adnunk a keverékbe, mivel az elkezd besűrűsödni.

Ezután betesszük az üveget a hűtőbe és másnap reggel, ha úgy tapasztaljuk, hogy sűrűsödne a krém még 1 evőkanál olajat adhatunk hozzá.
A másik nagyon fontos dolog, hogy lehetleg ne olívaolajat használunk, mert az jóval könnyebben megromlik, mint az egyszerűbb napraforgó, vagy repce olaj!

A turmixolás!

Ne feledjük, a sóval és az olajjal nem spórolhatunk, hiszen gyakorlatilag ez a két anyag tartósítja a fokhagymakrémünket. Azért a sóval csínján bánjuk, mert könnyű túlsózni a keveréket! Elsőre inkább tegyünk bele kevesebb sót, hiszen plusz sót könnyű tenni a krémbe, de kivenni már lehetetlen! J

A házi fokhagymakrém elkészítését mindenkinek ajánlom, hiszen otthon olcsóbb is elkészíteni, nem is lesz agyonsózva a krémünk és biztosan csak az lesz benne, amit mi beleraktunk!

A csodálatos krém!