Mogyorós-marcipános mézes puszedli

A karácsony elmaradhatatlan része, avagy hogy küzdöttem a puszik cukormázba mártásával…

A puszik.

Bátran állíthatom, hogy a mézes puszedliről mindenkinek a nagymamája jut eszébe, hiszen a nagyszülőknél lehet a legkiválóbb karácsonyi sütiket elfogyasztani. Nos, a mézes sütikkel kapcsolatban nekem is hasonló élményeim vannak, csak Péter folyási nagymamájához kötődnek. (Azt hiszem el is kérem az ő mézeskalács és puszedli receptjeit.) Az én nagymamám inkább a keksztekercs készítésében remekelt, aminek a receptjét a napokban ígérte meg nekem!

Az általam elkészített recept Judit barátnőm édesanyjától van, amit még nyáron másoltam le a receptes füzetéből. Mivel sokan kevernek a puszedli tésztájába alkoholban (pálinkában) áztatott aszalt gyümiket, ezért gondoltam valamit én is teszek bele töltelék gyanánt. Mostanában a pirított mogyoró ízébe vagyok szerelmes, a párom nagy kedvence pedig a marcipán, így ezt a két alapanyagot kombináltam. Ha rajtam múlott volna, akkor natúr, színtelen marcipánt használok, mert nem szeretem a sok ételfestéket, de Péter a zöldhöz ragaszkodott… Így még a hétvége előtt bevásároltunk és szombaton már sütöttem is a puszedliket! Lássuk akkor, hogyan készült ez az sütemény!

A hozzávalók.

Hozzávalók: (kb. 30 db puszedlihez)

Tészta:                                                                                                               Máz:

30 dkg liszt                                                                                                       2 tojásfehérje

10 dkg méz (2 nagy evőkanál)                                                                 15 dkg porcukor

5 dkg vaj

10 dkg porcukor

3 ek tejföl                                                                                                          Töltelék:

2 tojás sárgája                                                                                                 10 dkg marcipán

1 tk sütőpor                                                                                                     30 db mogyoró

2 tk fahéj

1 tk szegfűszeg

1 csipet só

1-1 tk rum és vanília aroma

1 citrom reszelt héja

A tészta összeállítása:

A mézet a vajjal felolvasztjuk és kihűtjük (!), majd belekeverjük a fűszereket, a rum és vanília aromát, valamint a citromhéjat.

A porcukrot, lisztet és sütőport és sót átszitáljuk, majd hozzáadjuk a 2 tojás sárgáját, a tejfölt, illetve a fűszeres mézes-vajas keveréke. A tészta kanállal könnyen összeállítható, amikor valamennyi mézes-vajat felvette a liszt, akkor meghintjük a tészta tetejét egy kevés liszttel és gyors mozdulatokkal összedolgozzuk! A tésztát fóliába tekerjük és hűtőben pihentetjük. Amíg a tészta pihen, addig elkészítjük a mogyorós tölteléket.

A tésztát kanállal is ki lehet keverni.

 A mogyorós töltelék:

A mogyoró igazi íze igazán akkor „jön elő”, ha jól megpirítjuk, valamint ekkor a héja is könnyen eltávolítható. Ezt a műveletet soha ne hagyjuk ki, nagy vétek!

A mogyorót 200°C-os sütőben kb. 5-10 percig pirítjuk, akkor jó amikor a héja megrepedezik és halljuk a kopogást/pattogást s sütőből, ugyanis a megpirult mogyorók ugrálni kezdenek! Ezután a mogyikat még forrón tiszta (!) konyharuhába öntjük, és gyors mozdulatokkal ledörzsöljük a héjat.

A marcipánból a mogyorószemekkel azonos méretű golyócskákat formálunk, amik ellapogatunk. A körök széle laposabb, közeke magasabb, hogy egyenletes legyen a borítás a mogyorószemeken! (A marcipánnal porcukor segítségével dolgozunk!)

Így kerül be a marcipános-mogyorós töltelék!

 A puszedli összeállítása, sütése:

A tésztát 3 felé vágjuk, a darabokból hengereket formázunk, amit 10 egyenlő részre osztunk. A tészta darabokba nyomkodjuk a mogyorós marcipán gömböket, majd szilikonos sütőlemezre helyezzük a puszikat! A nyers tésztát nem kell laposra nyomkodni, terül majd magától sütés közben! Arra vigyázzunk, hogy a puszedlik 3-4 cm átmérőjűek lesznek, de kétszeresére terül, így legalább 5-6 cm helyet hagyjunk a puszedlik között!

180°C-os előmelegített sütőben 10-15 min. alatt aranybarnára sütjük!

Máz:

A tojásfehérjéket gőz felett verjük fel a porcukorral, majd hagyjuk kissé lehűlni. A frissen sült puszikat azonnal beleforgatjuk a glazúrba. A frissen mázazott puszikat szilikonos papírra tesszük, ott másnap reggelre megszárad!

Sütés és mázazás.

 Tipp:

Ha egy nagy zacskóba átmerjük az összes mázat, és beledobáljuk a puszikat, csak jól össze kell rázni és mindenhova jut a glazúrból!

Tölthetjük a glazúrt úgy is zacskóba, hogy annak egy sarkát kicsípjük és csak a puszik tetejét díszítjük!

Ha kemény maradt volna a puszink, egy légmentesen záró dobozban egy fél alma mellett hamar meg fog puhulni!

Hibalehetőségek:

Mivel a tészta nagyon terül, de viszonylag hamar sül, nehéz eltalálni, hogy mikor jó. Szerintem a sok túlsütés és száraz puszi oka az, hogy „jajj, még egy picit sütöm”! Nem szabad nagyon megsütni a puszikat, éppen csak hogy megbarnuljon picit, de az alja alig legyen barna!

TARTSUK BE a sütési időt!

A mézes puszedlit sok háziasszony mumusnak tartja, mert sokszor kemény marad, nekem azonban a cukormázzal gyűlt meg a bajom…. Ha az egész puszedlit beleforgatod mázba, akkor másnapra a teteje ugyan megszárad, de az alja nem… ragad, minden csupa fehér. A második adagot már csak úgy díszítettem, hogy csak a puszik tetején van máz, így már barátságosabb a dolog. Persze ragadóssága ellenére az íze csodálatos volt!.

Ezt a sütit azoknak ajánlom, akinek nagy türelme van, vagy valami szépet szeretne ajándékozni. Elkészíteni ugyan nem nehéz, de a mázzal nehezebb dolgozni. Egy nagyobb családnak dupla adagot kell ebből sütni, ami 4 tepsit jelent, ami mázazni nem kevés munka! Lehet, hogy nekem is csak zacsiban kellett volna összeráznom az egészet? Ennek ellenére csodásan finom és puha, a mogyoró és marcipán pedig tökéletesen harmonizál a tésztával!

A karácsonyi puszedlik.