Duplacsokis keksz

Avagy hogyan készíthetünk gyorsan és olcsón nagggyon finomat?! J

 

Duplacsokis kekszcsoda!

Az utóbbi időben nagyon megkedveltem a jó kis vajas omlós tésztákat, így egyre szívesebben sütöm őket. Az ilyen tésztának számos előnye van, kezdve attól, hogy napokkal előtte is be lehet gyúrni, ráadásul az igen kis mennyiségtől az egészen nagy adagig bármennyit készíthetek belőle. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy költségeit tekintve ez egy igencsak pénztárca-kímélő édesség, ráadásul ha csak 1 szem kekszet eszel meg, még nem omlik össze egy diéta sem! J

Továbbá a most következő recept nagyon csokis is, hiszen a krém nagy része tej- és étcsoki, így ez a recept csokirajongóknak lett kitalálva! (A recept egyébként PralinéParadicsomtól származik.) Az bizonyos, hogy a frissen elkészült kekszecskéket már dobozba sem érdemes tenni, hiszen a krémtől a keksz gyorsan felpuhul  (1-2 óra) és hamar fogyasztható is, így az összes keksz pár óra alatt elfogy majd… Miután elkészültem a keksszel ez nálunk is így volt, hiszen a Párom kettesével pusztította őket, csak az maradt másnapra, amit eldugtam előle! J 

 

A keksz és a töltelék...

Hozzávalók: (Kb. 15-20 db duplakekszhez.)

(1) Tészta:

90 g liszt

30 g étkezési keményítő

30 g kakaópor

90 g vaj

50 g porcukor

1 tojássárgája

1 csapott tk sütőpor

1 tk vaníliapor, vagy vanília kivonat

1 csipet só

(2) Krém:

60 g ét- és tejcsoki vegyesen (Ha csak tejcsokiból készítjük, akkor 30 g tej is elég!)

40 g tej

1 tk vaj

1 tk vaníliapor, vagy vanília kivonat

1 tk méz

¼  tonkabab (Elhagyható, enélkül is mennyei lesz, de én nem bírtam ellenállni és reszeltem egy keveset a krémbe! J )

(3) Díszítés:

3 kocka fehércsoki

A csokikrém...

A tészta összeállítása:

A száraz hozzávalókat (liszt, keményítő, porcukor, kakaópor) egy mélyebb tálban összekeverjük, majd hozzáadjuk a sütőport, a vanília kivonatot (nálam ez vaníliapor volt) és egyenletesen eloszlatjuk. Végül belekockázzuk a vajat, amit elmorzsálunk a száraz hozzávalókkal, majd hozzáadjuk a sárgáját és egy puha omlós tésztát gyúrunk. A tésztát egy órát, vagy akár egész éjszakára is hűtőben pihentethetjük.

 

Így készült a tészta...

A keksz megformálása és sütése:

A tésztát elfelezzük és kb. 3 mm vékonyra nyújtjuk, majd hagyományos kisebb linzerszaggatóval – 4 cm átmérőjű volt az enyém – kiszaggatjuk a kekszek alját (A). Ezután kinyújtjuk a tészta másik felét és kiszaggatjuk a kekszek tetejét a lyukas-közepű kiszúróval (B). Végül a nyers kekszeket sütőlemezre tesszük és előmelegített 180°C-os sütőben 10-12 perc alatt kisütjük (C-D). (A sütésnél ne várjuk meg, hogy a kekszek széle vagy alja egy picit is sötétedni kezdjen. Ha ezt egy kekszen is észrevesszük, már vehetjük is ki a sütőből a tepsit!)

A kekszek.

A krém:

A tejet, mézet, vaníliaport és a vajat egy tálba szedjük és mikróban addig melegítjük, amíg a vaj elolvad és a tej meleg nem lesz (A). Ezután hozzáadjuk a csokikockákat és 1-2 percet állni hagyjuk a keveréket, hogy a csoki átvegye a tej melegét és olvadni kezdjen (B). Végül a krém mehet vissza a mikróba, majd keverjük újra át, amíg a csoki teljesen fel nem olvad. Ezt a műveletet addig folytassuk felváltva, amíg a csokikrém teljesen homogén nem lesz és nem lehet látni a krémben apró csokiszemcséket (C-D)! (Aki tonkababot tenne krémbe, az a teljesen kész és homogén krémbe reszeljen egy keveset!) Végül a krémet tegyük egy órára hűtőbe és már tölthetjük is a kekszeket!

 

A krémet addig melegítsük és kevergessük, amíg a csoki teljesen fel nem olvad!

Díszítés és a keksz összeragasztása:

A lyukas kekszeket egy sütőpapírra szedtem és egy zacskó segítségével olvasztott fehércsokival csíkoztam. Csíkozott kekszeket fél óráig hűtőben pihentettem, majd összeragasztottam a kekszek alját és tetejét a krémmel. (A sütőpapíron landolt fehércsokit ne bánjuk, hiszen ha megszilárdult a csoki könnyen leválasztható a sütőpapírról és újra felhasználható lesz!)

Tipp: Elég az alsó kekszek közepére nyomni egy kisebb krémkupacot, ugyanis ahogy rányomjuk a felső kekszet, az szétnyomja a krémet!

 

A kekszeket ragasszuk össze.

Vélemény a receptről:

A tészta nagyon könnyen elkészíthető és jól süthető, ráadásul nagyon kakaós is lesz! A krém nem lesz émelyítően édes, ha fele tej-és fele étcsokiból dolgozunk, de mégis szuperül harmonizál a tésztával. Nagy család és sok gyerek esetén érdemes duplázni az adagot, így talán kitart a keksz és nem fog el 5 perc alatt a készlet! J

Szép napot, ildiKOKKI 

A csodálatos csokis keksz!

Kávékaramellás és vaníliás-karamellás bonbonok

Variációk egy témára szilikon és polikarbonát formában….

 

Vaníiás-karamellás bonbonok! J

Mostanában elég érdekesen alakultak a napjaim, ugyanis egy csodás magyar nyár után ősszel ismét hazatérhettem, lévén lassan befejezem a doktorképzést, majd hivatalosan is Dr. ildiKOKKI leszek! A számos formális hazai teendők egyike volt a doktori kutatatásaim bemutatása szabadelőadás formájában, amit egy kellemes kis fogadás követett. Itt azért próbáltam nem „meghazudtolni” önmagam, így gondoltam készítek minden vendégnek egy kis bonboncsomagot ajándékba.

A csomag annyira tetszett és ízlett mindenkinek, hogy utána nap, mint nap bonbonokat gyártottam otthon, de egyáltalán nem bántam! J A legnagyobb sikert a karamellás bonbon aratta, de akadt olyan vendég is, aki mind a 4-féle édességet (Bounty-kocka, mogyorós trüffel, tonkababos csokikrémmel töltött macaron, karamellás bonbon) egyszerre befalta! Szóval nekem nagy öröm volt ez átélni, amit egy közös bonbonozás koronázott meg a volt kollegákkal! J J J

 

A doktori védésemen ajándékba adott bonbon-válogatás! J 

A sok  hazai öröm után gondoltam aktuális már a bloggal is „dolgoznom” egy kicsit, így megfogadtam, hogy elkezdem összegyűjteni a bonbonos tapasztalatokat, leírni az eddig megtanultakat, hiszen semmi ördöngösség nincs a dologban! Bonbonozni egyébként kis költségvetésből is lehet, hiszen egy szilikon forma, meg egy-két tábla csoki viszonylag kis befektetés, de annál nagyobb öröm lesz a végeredmény! Ha a csokizó-kedv megmarad, akkor érdemesebb beszerezni a kicsit költségesebb polikarbonát formát, de ez úgyis csak egy következő lépés mindenkinek… Lássuk is, hogyan készültek akkor a karamellás bonbonok, elsőként szilikon, majd polikarbonát  formában!

Hozzávalók a bonbon korpuszhoz (a külső burokhoz):

15-20 dkg étcsokoládé + a csoki tömegéhez viszonyítva 1%-nyi kakaóvaj (Két tábla, vagyis 200 g csoki esetén ez ugye 2 g lesz. Én a Food-Pack-nél vásároltam.)

A csokoládé minősége:

Szilikon formába akármilyen jó, abból könnyű kipattintani. Polikarbonát forma esetén min. 50-70%-os, JÓ minőségű étcsokit használjunk!!! A legegyszerűbben elérhető ilyen minőségű étcsokit Magyarországon a Boci gyártja, én otthon azt használom. (Itt Finnországban meg egy Fazer 70%-os étcsokit.)

Töltelékek:

Mindkét töltelék alapja a sűrített tejből készült karamella, melynek elkészítését itt találjátok! Tipp: Aki csak tubusos tejet tud venni, az tegye át egy dunctosüvegbe és abban főzze a karamellát. Jómagam a konzerveset is abban főzöm, mert szeretem követni a folyamatot és néha átkeverni a krémet!

(1) Kávékaramellás töltelék:

75-100 g karamella

1 cs instant kávé (2-3 g)

1-2 ek tej, vagy főzőtejszín

(2) Vaníliás-karamella töltelék:

75-100 g karamella

1 rúd vanília

1 nagyobb csipet só

Karamellkrémmel töltött bonbonok....

A csoki temperálása:

Az étcsokit megolvasztom és temperálom. Régebben a „beoltásos” technikát használtam, melyről bővebben Praliné Paradicsomnál és Bonbon mániánál olvashattok. Mára azért rájöttem, hogy megy ez egyszerűbben is. (A technikát egyébként Bárdos Péter tanította nekem, aki hetente ír kenyeres és bonbonos jegyzeteket a facebook oldalamra! J )

Az egyszerű temperálás lényege a következő: A csokit 45°C-ig olvasztom, majd 35°C-ig visszahűtöm alaposan kevergetve. Ekkor hozzáadom az apróra vágott, vagy porított kakaóvajat és megvárom, hogy az is beleolvadjon. Ekkorra a csoki kb. 31-32°C-osra hűl és már lehet is vele dolgozni! Ezzel a módszerrel mindig sikerül egy lábosban szépen letemperálni a csokit, úgy, hogy semmi kakaóvaj, vagy csokidarab ne legyen a kész csokiban!

A bonbonhüvely készítése szilikon és polikabonát formában:

Lényegében a módszer mindkét típusú forma esetén teljesen egyforma. A formákat színültig töltjük csokival és eszeveszettül csapkodni kezdjük az asztalhoz, hogy minél több légbuborék távozzon az olvasztott csokiból. A folyamat után a formát megfordítjuk és a felesleges csokit leöntjük, majd egy csokispaklival, vagy szilikon forma esetén habkártyával a felesleges csokit lehúzzuk a formáról. Ekkor kb. 10 percre a formát hűtőbe tesszük, hogy a korpusz megszilárduljon.

 

Így készül a korpusz szilikon formában!

A töltelékek:

A vaníliás-karamellás töltelék készítése pofon egyszerű, hiszen miközben készül a karamella, félidőnél beledobunk egy kettéhasított vaníliarudat a sűrített tejbe. A további főzés során, mikor ellenőrizzük, hogy a karamellánk milyen állapotban van apránként lehet hozzáadni a sót, hiszen úgyis kóstolunk. Ezt azért is érdemes így apránként, folyton ellenőrizve végezni, mert a karamella íze még folyamatosan változik, az édesség fokozatosan karamellás ízbe megy át.

(Hozzávetőlegesen én annyit mondanék, hogy legutóbb egy 720 ml-es duncos üvegem volt színültig sűrített tejjel, amihez a 3. órában adtam a karamellát, ezután a maradék 3 órában óránként 1-1 teáskanál sót is. Szóval kell bele a só, attól ne féljen senki, mert ez domborítja ki a karamell ízt még határozottabbra!)

 A kávékaramellás töltelékhez a kávéport feloldjuk egy kevés tejben, vagy tejszínben, majd hozzákeverjük a karamellhez. Ha nehezen tudnánk összekeverni a két hozzávalók, kicsit mikróban rámelegíthetünk, hogy könnyebben keveredjen.

 

A csodálatos vaníliás-karamella.... Nagyon fincsi volt!

A bonbon összeállítása:

A karamell krémet egy műanyag zacskó segítségével a bonbonhüvelybe töltjük, majd lezárjuk az újramelegített csokoládéval. Néhány percre újra hűtőbe tesszük a szilikon, vagy polikarbonát formákat, majd kipattintjuk a kész bonbonokat.

További tippek:

Lehetőség szerint a korpuszt mindenképpen étcsokival készítsük! A karamellába keverhetünk további magokat (pl. mandula, kesdudió), vagy egy tejcsokiganázs réteget is tehetünk a karamellréteg alá, vagy fölé.

Összességében ez egy szuper fincsi, de mégis egyszerű és gyorsan elkészíthető bonbon, mindenkinek csak ajánlani tudom! J

Szép napot nektek, ildiKOKKI 

Kávékaramellával töltött bonbonok!

Pöttyös sajttorta

Hiszen sajttortában is a pöttyös az IGAZI! J

 

A pöttyös az IGAZI!

A sajttorták mindig is közel álltak szívemhez, bár eddig nálam főként jobbára vagy gyümölcsös, vagy natúr formában készültek. Néhány hete azonban egy szuper pöttyös sajttorta fotójára bukkantam, aminek végül a receptje is meglett. A sajttortát eredetileg egy gyerekzsúrra készítettem el, ahol a pöttyök nagy sikert arattak! J

A sajttorta titkáról és készítés részletes menetéről bővebben az áfonyás sajttorta című bejegyzésemben olvashattok, most főként a pöttyökre fogok koncentrálni! J Egyébként a pöttyös torta elkészítése kb. 5 perccel hosszabb, mint egy hagyományos sajttortáé, ráadásul csak egy fél tábla étcsoki kell hozzá... Lássuk is a receptet!

Hozzávalók: (22-cm-es piteformához)

200 g darált édes keksz (lehetőleg NE háztartási, hanem zsírosabb fajta, pl. zabkekszek) + 2 ek kakaópor

5 dkg olvasztott vaj

1 doboz mascarpone (250 g)

1 dobot 20%-os tejföl (150-250 g)

2 tojás sárgája

3 ek keményítő

4-5 ek porcukor

1 citrom reszelt héja+ ½ citrom leve

1-2 tk vanília aroma, vagy 1 késhegyni vanília őrlemény

5 dkg étcsokoládé

A tészta összeállítása:

A kekszet kávédarálóval ledaráltam, majd egy kis tálban hagytam néhány órára szikkadni. A darált kekszhez kevertem a kakaóport (A) és az olvasztott vajat (B) és néhány percet állni hagytam a keveréket, hogy a keksz jól megszívhassa magát (C). Ezután a kekszes alapot a piteformába öntöttem és egy kanál, végül pedig a kezem segítségével alaposan belenyomkodtam és tömörítettem a formába. Végül a tészta tetejére egy papírtörlőt terítettem és felitattam a felesleges zsirdékot (D).

Így készül a kekszes alap.

A krém összeállítása:

A mascarponét és tejfölt, a tojások sárgáit, a porcukrot, a citromhéjat és annak levét egy tálba öntöttem, és szép simára kevertem. Végül hozzáadtam a 3 közepes evőkanál keményítőt és alaposan elkevertem a krémet. Ekkor hagytam pár percet pihenni a sajtkrémet, egyrészt, hogy a porcukor is felolvadjon, másrészt, hogy a keményítőszemcsék is jól megszívják magukat folyadékkal.

Ezután a krémet elosztottam ¾- ¼ arányban, majd a krém ¼ részét egy külön kis tálba mertem, ehhez jön majd az étcsoki! Az étcsokit mikróban felolvasztottam (A₁), majd hozzákevertem egy evőkanálnyi krémet (A₂), amit alaposan elkevertem a hőkiegyenlítés miatt (B). Végül ezt vegyítettem a maradék, csokis résznek félretett sajtkrémhez.

Így készült a csokis alap.

A pöttyözés:

natúr, fehér sajtkrémet a kekszes alapra öntöttem. Az étcsokis sajtkrémet egy simalyukú cukrászzsákba szedtem (8-as cső, kb. 4-5 mm átmérőjű sima lyukkal a végén),  majd kívülről befele haladva kis csokis köröket nyomtam a natúr sajtkrémre. Ezek a csokis halmok a sütés közben belesüllyednek majd a fehér krémbe, lévén a sűrűségük nagyobb, mint a fehér krémé. Lehetőség szerint hagyjunk helyet a csokipöttyök között és inkább pici pöttyöket készítsünk, mintsem nagyokat!

Így pöttyözd a tortád! 

Megjegyzés:

Nekem azért is lettek ilyen nagyon a pöttyök, mert félreolvastam a receptet és nem a krém ¼-éhez, hanem a krém feléhez kevertem a csokit, így a csokis krémem fele megmaradt. Kétségbe persze nem estem, volt még egy kevés maradék kekszem és egy minipite formám (12 cm átmérőjű), amiben meg csináltam egy mini csokis sajttortát is, íme! J (A lényeg, hogy a pöttyös torta esetben pötttyökhöz tényleg kevés csokis krém kell és pici kis csokipöttyöket kell csinálni viszonylag távolabb egymástól!)

A kimaradt krémből született csokis sajttorta!

A sütés:

A sütit 160°C-os előmelegített sütőbe toljuk, melynek egyik sarkába egy befőttes üvegbe vizet állítottunk. (Erre azért is van szükség, mert magasabb páratartalom mellett a sajtkrém biztosan nem reped szét.) A sajttortát kb. 45-50 percig sütjük ezen az alacsony hőfokon mindaddig, amíg a torta széle aranybarna nem lesz.

A pöttyös torta és a kimaradt krémből készült mini csokis sajttorta együtt sült!

Vélemény a receptről:

Nagyon fincsi és egyedi megjelenésű süti, amit 20 perc alatt össze lehet dobni. A pöttyözésre figyelni kell, de ha tényleg pici pöttyöket nyomunk, akkor semmi gond nem lehet majd! Gyerekzsúrokra tökéletes meglepetés, próbáljátok ki ti is! J

Szép napot, ildiKOKKI

A pöttyös sajttorta!  J

Mákos-szezámmagos rudacskák

Avagy hogyan sikerült végre egy igazán JÓ sós ropogtatnivalót készítenem?

Mákos-szezámos rudacskák.

A mákőrületem az utóbbi időben a tetőfokára hágott, mostanában mindet mákkal ennék! J Ennek szerintem az az oka, hogy itt Finnországban a mákot amolyan fűszerfélének tekintik és mindössze 20 g-os kiszerelésekben kapható. Ezt a problémát persze jómagam sikeresen orvosoltam, ugyanis a Párom volt oly kedves és hozott 1 kg darálatlan mákot, amit egyből be is tettem a fagyasztóba és onnét veszem elő, ha szükséges.

Erre a receptre néhány hete bukkantam Judit oldalán, amikor is egy szülinapi bulira kerestem valami gyorsan elkészíthető sós ropogtatnivaló receptjét. Egyből meg is örültem, egyrészt a mák miatt, másrészt azért is, mert ez a recept elsőre nagyon jónak tűnt. Igyekeztem ugyanis olyan receptet keresni, ami egyszerű -sós dolgokban kicsit még béna vagyok- és elég omlós tésztát ad, mégis viszonylag magas a nedvességtartalma, mivel nekem ezek a magos sós rudak meg sajtos rudak mindig túl szárazak lettek.

Ez a recept azonban nem okozott csalódást! A mákos rudacskák omlósak és puhák voltak, mégis volt tartásuk, de egyben kellően nedves is volt a tészta. Ami külön plusz pont, hogy én lefagyasztottam a már kisült rudacskákat, amit a kisült mákos csoda nagyon jól bírt, hiszen a fagyasztás egyáltalán nem viselte meg a tésztát, észrevehetetlen volt! Végül mindenkinek nagyon ízlett és a szülinapra érkezett vendégek nagyon hamar elfogyasztották ezt is. Lássuk is, hogyan készült!

Hozzávalók: (kb. 50 db-hoz= 1,5 nagy tepsinyi mennyiség)

25 dkg liszt

5 dkg mák (darálatlan!)

2 ek tejföl

1 tojássárgája a tésztába + 1 tojásfehérje a kenéshez

5 dkg reszelt sajt (nálam 17%-os zsírtartalmú)

2 tk só

1 tk sütőpor

12 dkg vaj

2-3 ek szezámmag

A tészta összeállítása:

A mákot, lisztet, sót és sütőport egy tálban alaposan elkeverjük, majd hozzáadjuk a hideg (!) vajat, a sajtot, a tojássárgáját és tejfölt (A-B). A hozzávalókból egy szép, egynemű tésztát gyúrunk (C-D), amit hűtőben minimum egy órát, de akár egy éjszakát is pihentethetünk.

 

Így készült a tészta.

A rudacskák megformálása:

A tésztát két részre osztjuk, majd lehetőleg egy 5-7 mm vastagságú téglalappá nyújtjuk. Ha nem sikerül tökéletes téglalapot készíteni, akkor a tészta szélét vágjuk egyenesre (A-B). A kinyújtott tészta felületét kenjük meg alaposan tojásfehérjével, majd daraboljuk fel, kb. 5-8 mm szélességű és 10 cm hosszú darabokra (B-C). A tésztát alaposan szórjuk meg szezámmaggal, majd helyezzük a sütőpapírral bélelt tepsibe.

 

Így születtek meg a rudacskák!

Sütés:

A tésztát 180°C-os előmelegítet sütőben kb. 10-12 percig sütjük. Akkor sült át rendesen a tészta, ha a tojásfehérje picit pirul a tészta tetején! A rudacskákat a sütőlemezen hagyjuk kihűlni, majd azonnal fogyaszthatjuk, vagy akár le is fagyaszthatjuk.

 

Épp most sült ki! J

Vélemény a receptről:

Nagyon jó recept, a mák mellett jól érvényesül a szezámmag. A tészta igazán omlós lesz, de vigyázni kell, nehogy túlsüssük a rudacskákat, mert akkor könnyen kiszáradnak. A recept további nagy előnye, hogy nagyon hamar elkészül, olcsó, sőt remekül bírja a fagyasztást is! Próbáljátok ki! J

Szép napot, ildiKOKKI

Egy kis mákos finomság.
(A háttérben s a rudacskák alatt látható alátéteket Indonéziából hoztam!)

18. SAD Összefoglaló: „Falusi konyha, népi ízek…”

Avagy hogyan varázsoltatok egy pillanat alatt egy igazi magyar falusi konyha háziasszonyává?

„Falusi konyha, népi ízek…”

A legutóbbi SAD (Süss, Alkoss, Díszíts!) játék felhívását közel egy hónapja tettem közzé az oldalamon, melynek témája a hazai falusi konyha, illetve a különböző magyar tájegységek ízvilága volt. A felhívást követően szinte naponta érkeztek a kérdések, ilyenformán: „Sósat lehet?”; „Nem baj, ha leves?”; „Ez nem olyan süti, de nagyon falusi, lehet?”… Én meg gondoltam magamban, semmi jónak nem leszek elrontója, így míg az első SAD fordulókban szinte csak torták és édességek fordultak elő, addig ez a forduló már szinte mindenféle receptben bővelkedik.

A játék végére 31 receptet küldtetek nekem a világ minden tájáról! Érkezett recept ugyanis az egykori szomszédomtól, aki csak 500 m-re lakott tőlem, de kaptam receptet San Diegóból is, ami ugye már 8 időzónával van odébb tőlünk. Összességében bátran kijelenthetem, hogy ez egy nagyon nemzetközi, de mégis igazán magyaros és családias hangulatú fordulóra sikeredett! Lássuk is akkor a jobbnál jobb receptjeiteket és a csodás képeket!

Elsőként Süni munkáját szeretném megmutatni nektek, aki összekötötte a kellemest a hasznossal, ugyanis nem csak a SAD játékra, hanem az oldalamon zajló blogszülinapi játékra egyszerre nevezett! De hogyan is? A finn vajas pulla receptem tésztájából pipícset készített, ami egy madár formájú, rendszerint töltelékkel, vagy anélkül készülő hagyományos matyó húsvéti sütemény. Nagyon szép lett, ezt a madárkát a következő Húsvétkor én is megpróbálom majd!

Süni küldte ez a csodás kis madárkát!

Szintén egy édes kelt tésztát készített Limon is, aki a hagyományosan vajjal és cukorral töltött darázsfészek receptjét hozta el nekem! Állítása szerint a jó kelt tészta titka a sok éves gyakorlásban és a dagasztásban rejlik, amiben lehet is valami igazság, lévén Ő már közel 20 éve készít kelt tésztákat! Ahogy pedig a képeit nézegettem igazat is adok neki, hiszen sütije hibátlan, szinte ide érezni a frissen sült tészta illatát!

Limon darászfészke.

Véleményem szerint az egyik legszuperebb receptet Andi küldte, akitől egy mákos-szilvás kelt sütemény receptjét kaptam, nevezetten Füsi néni lepényét! Biztos azért is tetszik ennyire a recept, mert mostanában teljesen mákőrült lettem, így mikor megláttam Andi küldeményét szerettem volna a szomszédja lenni, ha csak arra a pár pillanatra is, amíg telepakolja a kiskosaram ezzel a gyönyörűséggel!

 

Az én kedvencem, Andi szilvás-mákos lepénye!

A kelt tésztások táborát erősítette Olgi néni is, aki egy csodás tepertős pogácsát küldött a játékba. Olgi néni mangalicatepertőből készítette a pogácsáit, így egy igazi különlegességet alkotott. Felénk a tepertős pogácsa főkét disznóvágások után készül, ezért pont jókor érkezett ez a recept, hiszen közeleg a november!

Olgi néni pogácsája.

Szintén pogácsát kaptam Gionettától, a Magyar ízek tárháza háziasszonyától is. Az ő pogácsája egy igazi ropogós, sokáig elálló csemege, aminek furcsasága hogy nem kör, hanem négyzet alakú lett a végén. A pogácsáját még a kedves anyósa kísérletezte ki, ő pedig sokunk örömére recept formájába öntötte! Köszönet érte!

Gionetta pogijai!

Andi, a Receptnapló blog szerzője az anyai nagymamájától megörökölt sós lapított receptjét nevezte a játékba, melyet főként tartalmasabb levesek kísérőjeként ajánlott a figyelmünkbe. A képeket nézegetve ez az étel egy igazi kuriózum lehet, a következő ebédre én is becsatlakoznék, ha ilyen finomságok várnának az asztalon!

Sós lapított Anditól.

Bár Györgyi nem rendelkezik gasztrobloggal, ő mégis két remek receptet küldött nekem. Az első egy igazi házi langalló sok-sok tejföllel, szalonnával és hagymával! Györgyi langallója annyira íncsiklandozó volt, hogy pár napja mi is megálltunk Vigándpetenden a híres langallózónál és jómagam is befaltam egy tisztességes adagot, megspékelve egy halom lilahagymával és kacsatepertővel! J

 

A legfinomabb langalló Györgyitől.

Györgyi második receptje a bográcsban készült slambuc volt, ami egy remek fogás a Hajdúságból! Jómagam is számtalanszor ettem ezt az ételt, lévé a Párom nagyszülei szintén a Hajdúságban élnek, így bátran állíthatom: ez a lebbencstésztás finomság erősen hajaz „közeli rokonára”, a paprikás krumplira, mégis ezerszer finomabb!

 

A szabad tűzöm készült slambuc.

a már a sós ételeknél tartottunk következzen most egy igazán finom egytálétel, mégpedig Méz és olíva konyhájából a juhtúrós krumpliganca. A krumpliganca egy igazi falusi eleség, melynek ízét a kacsazsíron pirított hagyma és a juhtúró adja meg, ehhez párosul a ganca… Egy pálinkával tökéletes! Vagy kettővel?! J

A csodálatos ganca Esztertől.

Bár teller-cake a torták és édes sütemények „anyja”, a mostani SAD-ra mégis egy sós receptet küldött, ami nem volt más, mint a haluska. A haluska tojásból, lisztből és sóból gyúrt tészta, de készülhet még főtt, vagy reszelt nyers burgonya hozzáadásával is. A kifőtt haluskát zsírban gyorsan megforgatjuk, majd egy kis túróval és tejföllel már kerülhet is az asztalra! Mennyei fogás lehet!

Igazi házi haluska!

A következő sós étket Jucitól kaptam, aki egy levessel nevezett. Édesanyja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származik, így Juci innét hozta el nekünk a szabolcsi káposztás csülkös bablevest. Volt itt minden a hozzávalók között: savanyú káposzta, bab és füstölt csülök! Mit is mondhatnék??? Annyira megéheztem a képei nézegetése közben, hogy egyből el is indultam a tesómhoz, hátha tud valami hasonlót készíteni nekem! J

Egy mennyei leves Jucikától.

Bár egy tortát kaptam Szofikától, ő mégsem egy tipikusan édes, hanem meglepő módon egy sós, főételnek is fogyasztható pulykatortát küldött nekem. Szofikáéknál ez egy igazi ünnepi eleség, ez készül minden jeles alkalomra, amit meg is tudok érteni, lévén olyan íncsiklandónak tűnik ez a „tortácska” a képein!

Szofika pulykatortája!

A sós ételek táborát erősítette Erika is, aki egy „reform” kapros-túrós lepényt készített. Az általa küldött recept szintén nagyon elnyerte a tetszésem, hiszen egy igazi magyaros jellegű ételt készített el egy egészségesebb, reform formában. Biztos vagyok benne, hogy szuper finom is volt!

Eszter reform kapros-túrós lepénye!

Térjünk rá akkor az édességek sorára és kezdjük egy olyannal, amihez rengeteg gyermekkori élmény fűz! Ez a sütemény nem más, mint a méteres kalács. Amikor pici voltam, édesanyám mindig ezt sütötte jelesebb alkalmakra. Jómagam nem emlékszem, hogy annyira szerettem volna ezt a süteményt, inkább csak az maradt meg bennem gyerekként, hogy vajon miért kell ilyen furcsán szelni ezt a sütit?! Méteres kalácsot egyébként a … konyhán innen – kerten túl… szerzőjétől, Ágitól, továbbá a Sarokkonyha gasztroblog szerzőitől, Hajnitól és Zolitől is kaptam.

Méteres kalács Ágitól...

A különbség a két méteres között a töltelék volt, hiszen míg Ági hagyományosan puncspudingos krémmel, addig Zoliék egy vaníliás krémmel töltötték! Nekem mindkettő egyformán tetszik és nagyon szívet melengető meglepetés volt, köszönet érte!

.... illetve Zoliéktól.

Hasonló volt a helyzet a finomságokkal Vikvi és Eszter esetében is. Amíg ugyanis Eszter, a Tűpárna blog szerzője paleosította az almás rétese receptjét, addig Vikvi, az Anyuci készítenél… háziasszonya egy almás rebarbarás rétest készített, méghozzá hájas tésztából. 

Az a csodás rétes Vikvitől....

Jómagam a jelenlegi diétám miatt inkább a cukor és lisztmentes verziót kóstolnám meg, de elhatározásom csak addig tartana, amíg Vikvi az orrom elé nem tolna egy szeletet az ő szuper sütijéből, hiszen az is ellenállhatatlan! J

....és annak paleo verziója Esztertől.

Szintén hasonló receptet kaptam a Konyhavirtuóz oldal gazdájától és Csigabigétől is, akik mindketten prószát készítettek. Míg előbbi búzaliszttel és ribizlilekvárral, addig utóbbi a hagyományos kukoricaliszttel és szilvalekvárral készítette.

Prósza ribizlilekvárral...

A képek nagyon csábítók, ezt az ételt azonban még sosem készítettem és nem is kóstoltam, mivel a mi vidékükön nem volt népszerű, úgy tudom ennek az édességnek Zala megye a „hazája”. A képek nagyon csábítóak és már annyit hallottam is erről a gyors édességről, hogy biztosan magam is kipróbálom egyszer!

Prósza hagyományosan szilvalekvárral Csigabigétől!

A prószához hasonló édességet készített Kisildi is, akitől az édes málé receptjét kaptam. Jómagam ezt a receptet sem ismertem, bár ahogy a hozzávalókat olvastam hasonlónak tűnik a császármorzsához, csak egy nagyobb darabban egyben megsütve. Kisildi továbbá egy édes szőlőöntetet is készített hozzá, hogy ősziesítse a receptet.

Édes málé Kisilditől...

Andi, a Napfény és fűszer gasztroblog háziasszonya egy klasszikus szilvalekvárt készített, méghozzá hagyományosan tepsiben, csak úgy jó sűrűre cukor nélkül! Biztosan nagyon fincsi lett, én is szívese megkóstolnám!

Szilvalekvár Anditól.

Gaby egy igazi különlegességet hozott a játékba, hiszen Vízvári Mariska (1877-1954) színésznő receptgyűjteményéből készítette egy habos almás süteményt. Ez a békebeli édesség elmondása szerint egy kalóriabomba lehet, de bizonyára az íze is bombasztikusan finom! Nem vitás, a századforduló idejéből származó receptek mind aranyat érnek, ez szuper választás volt Gaby!

Habos almás sütemény Gabytól.

Szintén egy habos édességet készített Tortafüggő Marisz is, hiszen ő a diós habcsók receptjével rukkolt elő. Elmondása szerint az ’50-es és’60-as évek tájékán, amikor Marisz gyerekeskedett, vidéken nem volt nagy keletje a krémes és bonyolult sütiknek, inkább csak a kalácsok és lekvárral megkent piskótatésztás édességeket készítették vidéken. Gyakoribb volt azonban a habcsók, ami minden jeles napon az asztalra került! S bár Marisz közel 40 év után vette elő a receptet, mégis egy csodás édességet alkotott!

A csodálatos Habcsókok dióval.

Trollanyu is habos édességet készített, az ő választása a kókuszhabos csigára esett. Elmondása szerint még édesanyja készítette sokat ezt a sokáig elálló süteményt, de sajnos az ő recepteskönyve elveszett, így hosszasan kutakodott a tökéletes recept után, de végül megtalálta és most elhozta nekünk! Érdekesség a recepttel kapcsolatban, hogy a méteres kalácson túl ez a másik olyan süti, amit igazán édesanyámra és a falura emlékeztet engem, mert ő is mindig ezt sütötte nekem pici korom óta, így Trollanyu receptje igazán megdobogtatta a szívemet!

Trollanyu kókuszos csiguszai!

Iza a falusi lagzik egyik népszerű süteményét, a vendégváró szeletet hagyományos receptjét hozta el nekünk, lévén kedves Anyósától kérte el a receptet, aki már számtalan lakodalmat levezényelt már. A képek alapján ebben a sütiben biztos nem csalódunk, nemhiába sütik évek óta a jeles napokra!

Vendégváró szelet Izától.

Dina a nagymamájától kölcsönzött egy egyszerű, de annál nagyszerűbb receptet, hiszen ő a kakaós lepényt készítette el. A csodásan puha kakaós tésztát nem csupán baracklekvárral, de egy kis pudingos krémmel is megtöltötte, megkoronázva művét! Igazán íncsiklandó lett Dina! J

Kakaós lepény Dinától.

Hédi, az Ízharmónikus gasztroblog gazdája egy igazi őszies sütivel rukkolt elő, hiszen ő egy sütőtőkös sütit késztett. A sütőtöktől senki ne ijedjen meg, attól csak csodás narancsos árnyalatú és igazán pihe-puha lesz a sütemény, a sütőtök ízét nem érezni. Mindezt egyébként jómagam is alátámaszthatom, hiszen még múlt ősszel hozott az amerikai szomszédom egy ilyen tökös sütit nekem, ami mennyei volt, bár nem volt ilyen csinosan cukormázzal díszítve, ahogy azt Hédi tette!

Tökös süti Héditől.

Márti, a hogymetudjuknézni blog gazdája egy igazi falusi különlegességet küldött, melyet nagymamája készített a régi időkben. Az édes egytálétel alapja a házi szélesmetélt, melyet házi szilvalekvárral és vajjal kell összeforgatni és forró sütőben kisütni. Mennyei finomság lehet, jómagam is megkóstolnám ezt a számomra eddig ismeretlen finomságot!

Az igazi falusi édesség "hogymegtudjuknézni" konyhájából.

Brigi, a Koskacukor szerzője egy remek túrófánk receptet küldött nekem, csak úgy még frissiben melegen, egy kis fahéjas porcukorral! Elmondása szerint a túrófánk lekvárral, vaília-, vagy akár gyümölcsöntettel is megállja a helyét, de bizonyára csak úgy magában is mennyei!

Túrófánk Koskacukortól.

Piroska a hagyományos népi konyha egyik fontos és könnyen hozzáférhető alapanyagának a túrót tartja, így ő egy túrós reszelt süteményt küldött a játékra. Még jómagam is emlékszem, amikor a régi időkben a falunkban minden reggel kihajtották a teheneket a mezőre, este pedig már lehetett is szaladni a szomszédba a friss házi tejért. Mára ez a szokás néhány helyen újra felelevenedett és jónéhány ismerősöm foglalkozik ismét házi sajt, vagy túró készítéssel. Ráadásul a túró az egyik kedvenc alapanyagom, így Piroska választása ezért is remek volt!

Piroska reszelt túrós süteménye.

Ildikó, a régi szoszédom igen jó szakácsnő és olyan süteményeket készül, amik etetik magukat! Bár Ildikónak nincs blogja, mégis elküldte az egyik kedvenc receptjét, melynek készítését még a nagymamájától leste el, így a recept körülbelül 60-70 éves lehet. Az általa küldött lúdláb kockát már jómagam is kóstoltam, egyszerűen fantsztikus!

Ildikó lúdláb kockája.

Évától, a Takarékos konyha háziasszonyától egy olcsó és gyorsan elkészíthető sütemény receptjét kaptam, hiszen ő a nagymamájától ellesett szalakális aprósüteményt küldte a játékra. A süti tésztája és díszítése is igen egyszerű, Éva egy kevés cukros dióval díszítette a sütit, a régi hagyományoknak megfelelően. Elmondása szerint a süti egyszerűsége okán is igen népszerű része volt a falusi ebédeknek, gyakran került a húsleves mellé az asztalra. (Update: Évától ezúton is elnézést kérek, amiért elkevertem a receptjét, de végül csak felkerült ide a munkája!)

A szalakális sütemény és Éva nagyszülei.

Végezetül Mariann Süteményével zárnám a sort, ugyan eredetileg Debrecenben gyerekeskedett és szoros kapcsolatot ápolt a Hajdúsággal, mára azonban egész messzire repítette a sors, hiszen az USÁ-ban él. Mindez nem gátolta abban, hogy kutasson gyermekkori emlékeiben és el is küldte nekem a házi disznózsírból és túróból készült, szilvalekváros csacsifüle receptjét. A csacsifüleket még forrón porcukorba forgatta, ettől lettek ilyen íncsiklandóak ezek a falatnyi édességek! Mariann, neked külön köszönöm ezt a remek receptet!

Lekváros csacsifüle az USÁ-ból!

Zárszónak engedjétek meg nekem, hogy mindenkinek megköszönjem a részvételt, a kedves leveleket és a csodás fotókat, hiszen számos olyan édes, vagy sós receptet küldtetek nekem, amiből bátran szemezgethetek, ha egy kis „hazai” ízvilágra vágynék itt a messzi és hideg északon! Mielőtt még elfelejtem a stafétát egy szintén kishazánktól távolabbra szakadt bloggerinának, Szofikának adnám át, hiszen a pulykatortáján akkorát nevettem, mint még soha! Szofika, kívánok neked legalább annyi örömöt a 19. fordulóval, mint nekem volt a mostanival, én biztosan jövök játszani ismét!

Szép napot nektek,  ildiKOKKI