Az én szívem bizony a püspökkenyér ejtette rabul, kapcsolatunk a kezdeti idők óta töretlen…
A püspökkenyér J |
Bár a gyermekkori emlékeim csodásak voltak erről
a sütiről, az első néhány próbálkozásom, hogy elkészítsem magamnak… Nos,
finoman szólva is csúfos kudarcba fulladt. Egyszer túl sok csokit tettem bele,
máskor egy zacskó gumicukrot, néha a tészta volt rágós és gumis, vagy a
töltelék teljesen lesüllyedt a tésztában… Ezt a sütit gyakorlatilag az egyetemi
éveim alatt minden hónapban megsütöttem, és ki is dobtam… Ennek ellenére 101-edjére is csak nekiálltam, csak kihagytam valamit és hozzáadtam valami
mást, csak tettem még tejet a tésztába… És SIKERÜLT!!! Azóta minden nagyobb
ünnepen ezt sütöm, sőt Péter már ragaszkodik is hozzá szülinapokon,
karácsonykor, baráti összejöveteleken.
Eljött az idő, hogy ezt a receptet veletek is
megosszam, hiszen:
„A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja, /A fény csak
abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle.” (Hamvas B.)
Hozzávalók: (2 őzgerinc formához)
(1) Tészta:
45 dkg liszt
5 tojás
2,5 dl tej (+ 0,5
dl tej a gyümölcsöt beáztatni)
20 dkg cukor
1 citrom reszelt
héja
1 vanília rúd
1 evőkanál rumaroma
5 cl fehér rum, vagy pálinka
1 teáskanál sütőpor
1 csipet só
(2) Töltelék: (össztömeg max. 35 dkg)
6 dkg durvára
vágott dió
6 dkg aranymazsola
6 dkg aszalt gyümölcskeverék
6 dkg cukrozott gyümölcskenyérbe
való aprított gyümölcskeverék
6 dkg töltött csoki (pl. Autós,
Sport szelet, Bohóc csoki, banános vagy epres csoki)
6 dkg meggybefőtt
(Tehetünk bele plusz 5 dkg 1:1-es,
jó minőségű aprított marcipánt is, ebben az esetben minden felsorolt hozzávalóból
5-5 dkg kerüljön csak bele. A töltelék max. 35 dkg legyen!!!)
(3) Máz:
175 g jó minőségű étcsokoládé
(70%-os)
Előkészületek:
A vaníliarudat középen hosszába
felhasítjuk, majd egy határozott (!) mozdulattal kikaparjuk a magokat. (Közben
igyekszünk nem megrészegülni a bódító vanília illattól.) A 2,5 dl tejet
feltesszük melegedni a kikapart vaníliarúd magjaival. (A vaníliarúd hüvelyét
2-3 darabra aprítjuk, ezt cukor közé dugjuk, 1 héten belül ledaráljuk és kész
is a bourbon vaníliás cukor!) A tejet kb. 80-90°C-osra hevítjük, - nem kell
forrnia, csak gőzölögnie - és néha megkeverjük. Ebbe a meleg vaníliás tejbe
belereszeljük a megmosott citrom héját, majd ha meghűlt az 1
evőkanál rumaromát is belekeverjük. Amíg a tej hűl, előkészítjük a tölteléket.
(1) A diót durvára összeaprítjuk.
(2) Az aranymazsolát is összevágjuk,
de elég csak a szemeket elfelezni. (Sokan nem szeretik a mazsolát, pedig ha
kisebbre összevágjuk, mindjárt barátságosabb! Érdemes a hagyományos mazsola
helyett aranymazsolát használni, ennek sokkal lágyabb az íze!)
(3) A szárított gyümölcsből a
nagyobb darabokat összeaprítjuk, majd összekeverjük a mazsolával és beáztatjuk
a tejbe.
(4) Az tölteléknek való csokoládét
összeszeljük. Én ált. valamilyen kókuszos, vagy gyümölcsös (eper, banán,
citrom) töltelékkel töltött tejcsoki szeletet vásárolok, azt aprítom össze
kisebb darabokra. (Kedvencem a kókuszos Autós szelet, vagy a Bohóc csoki.) A
töltelék mindig kemény, sosem folyós!!!
(5) A meggybefőttet kinyomkodom és
összeaprítom, majd meglocsolom fehér rummal, vagy pálinkával. (Ami éppen van itthon,
azt teszem bele. Szíverősítőnek ált. inni is szoktam egyet, hogy biztosan
tudjam, megfelel-e a minősége a sütibe.) A meggybefőttet anyukám késziti, sima
főzés nélküli cukrozott meggy!
(6) A gyümölcskenyérbe való vágott
gyümölcsöt beforgatom lisztbe, hogy annyira ne ragadjon. Ettől a gyümölcstől
senki ne ijedjen meg, Magyarországon pl. a Sparban is lehet kapni, a sütis
részlegen megtalálható kb. 100 g-os kiszerelésben. Már több országban is
láttam, nálunk a Dr. Oetker gyártja, de mindenhol ugyanúgy nevezik, hogy
„Gyümölcskenyér keverék”. Ez ált. cukrozott aprított koktélcseresznye, papaja
stb. Elég snassz íze van, igazán csak ebben a sütiben érvényesül.
Tipp:
Ha a tölteléket előkészítettük,
akkor vajazzuk ki a formát. Lisztezni ekkor még nem szabad, hiszen még jó 5-10
perc, mire a tésztát összeállítjuk. Addig a liszt beszívja a vajat, és a
formaleválasztó hatás nem érvényesül. Lisztezni csak közvetlenül akkor
kell, mikor a tésztát beleöntjük a formába! Ekkor ugyanis a vaj réteg még
elkülönül a liszt rétegtől, majd a forró sütőben a vaj felhevül, a liszt
elválik a vajtól és így egyetlen mozdulattal kifordítható a kész sütemény! (Ez
a trükk minden sütinél alkalmazható, de itt különösen fontos, hiszen ha egy
ragadós csoki-, vagy gyümölcsdarab a tészta aljához kerül, jó időben végzett
vajazás-lisztezés híján letapad a süteményünk… És akkor sírhatunk! J )
A tészta összeállítása:
A tojásokat kettéválasztjuk, majd a
fehérjét szép fényesre felverjük egy csipet sóval és 5 dkg cukorral. A tojások
sárgáját jó alaposan, fehéredésig habosítjuk a maradék 15 dkg cukorral egy
nagyobb tálban. (Ez a tál jó nagy legyen, mivel ebben fogjuk a végleges tésztát
összeállítani.) Erre a tojáshabra ráöntjük a vaníliás-rumos tejet, amit aztán
teljesen simára kell keverni. Erre a keverékre rászitáljuk a sütőporos-lisztes
keveréket, majd határozott mozdulatokkal csomómentesre keverünk. Ezután ezt a
nagyon sűrű, palacsinta-szerű tésztába több részletben beleforgatjuk a felvert
tojásfehérjét. Itt mondanám, hogy óvatosan, O-alakú mozdulatokkal dolgozzunk,
de a tészta olyan sűrű, hogy ezt vajmi kevéssé lehet betartani. Azért próbáljuk
meg a fehérjét nem nagyon összetörni.
Ezután már csak a tölteléket kell
elkeverni a tésztában (dió, gyümölcsök, meggy, csoki-kockák), majd a kész
tésztát kivajazott, és ekkor kilisztezett formába öntjük. A sütőt
190°C-ra előmelegítjük és kb. 40 percig sütjük. A tűpróbát ne feledjük, de
vigyázzunk, ne tévesszük össze az olvadt csokiragacsot, a tészta
ragacsával!
Mázazás:
A tésztát a formában hagyjuk
kihűlni, majd egy határozott mozdulattal kifordítjuk egy szilikonpapírra. A
csokoládét gőz felett felolvasztjuk, majd óvatosan a tésztára simogatjuk. A
csokit jó folyósra kell olvasztani, a hideg tésztán azonban így sem fog
lefolyni, kb. 1-2 mm-es bevonatot képez majd.
Úgy is készíthetjük, hogy
közvetlenül a forró sütit borítjuk be a forró csokival, ekkor kevesebb, kb.
130-150 g csoki fog kelleni és így egy vékonyabb csokiréteget lehet kialakítani
a süteményen. Ki hogy szereti, ugyebár!
Csokitrükkök:
A tésztába semmiképpen ne tegyünk
több csokoládét, csak azt a néhány dekányit, azt is főleg töltöttet. Régebben
próbálkoztam a csokimennyiség növelésével a tésztában, de mivel sokáig kell
sütni a tésztát, ezért a csoki benne megkeseredik, szétsül. Jobb a sütibe
gyümölcsöt, magokat tenni és csokival bevonni, így ízletesebb is, meg nem is ég
le a süti a formában a csokitól.
A lecsokizás. |
Ne használjunk
tejcsokit a tészta burkolására! Sokan nem szeretik az étcsokit, mert keserűbb,
nem olyan édes. Mivel itt a tészta maga is édes, ezért vétek elrontani egy
tejcsokival. Az étcsoki kihozza a fűszereket, a gyümölcsök ízét, míg a
tejcsokitól csak egy édes, jellegtelen ízt érzünk. (A Túró Rudin sem véletlenül
van étcsoki!) Merjünk bátran étcsokival sütni, körökkel finomabb lesz minden,
mint tejcsokival!
Vanília:
Régebben mindig vaníliás cukrot,
vagy aromát használtam, de újabban szívesebben sütök vaníliarúddal. Ha
meggondoljuk, hogy mennyi kell tenni az aromából, akkor könnyen belátható, hogy
érdemesebb venni egy vaníliarudat, aminek a magjait felhasználhatjuk ehhez a
sütihez, a hüvelyből bourbon vaníliás cukor készíthető. Egy vanília rúd akár 2
sütihez is elég, plusz még vaníliás cukrot is tudunk készíteni. Árban kb.
ugyanott vagyunk, de minőségben és ízben sokkal jobb lesz minden süti, ha vaníliarúddal
készítjük el!
Töltelék trükkök:
A töltelékbe szánt összes anyagnak
(meggy, dió, mazsola, szárított gyümölcsök és töltött csoki) azonos, vagy
hasonló méretűre kell aprítani! Ennek nem kell nagyon kicsinek lennie, de nem
jó az sem, ha túl nagy! Azonos méretű darabok esetén a töltelék nem süllyed le,
szépen eloszlik a tésztában!
A ragacsosabb anyagokat - mint pl.
töltött csoki, cukrozott gyümölcs- megforgathatjuk egy leheletnyi lisztben, így
sem összetapadni, sem a süti aljára letapadni biztosan nem fognak!
Érdemes ebből a sütiből egyből 2
rúddal készíteni, az egyiket akár le is fagyaszthatjuk… Nekem erre még soha
esélyem sem volt, hiszen nálunk az első rúd a kisülés után valahogy szinte
azonnal eltűnik. (Nem is értem, miért?!)
A tészta összeállítása nagyon
egyszerű, bár az előkészületek picit tovább tartanak! Ajánlom mindenkinek, mert
ha egyszer megkóstoltad, onnét már nincs megállás…. J