A túró

A túró és híres magyar Túró Rudi:

 nehezebb-e elkészíteni egy túrós süteményt Finnországban?

The post is availabel here in English.

A magyar konyha egyik igen fontos alapanyaga a túró, amit mi magyarok sokkal többet használunk, mint más nemzetek. Leggyakrabban édes aprósütemények, vagy reggelinek valók (túrós táska, ökörszem) készülnek belőle, sok esetben azonban sós túrós pogácsába használják, de nem ritka a túró az egytálételekben, főételekben sem.

Mi is AZ a túró? A túró egy olyan tejkészítmény, aminek elkészítése és fogyasztása a paraszti időkbe nyúlik vissza. Régen a nyers tejet meleg konyhában hagytak megaludni, majd ezt az alvadékot hevíteni kezdték, amitől az kicsapódott,vagyis a túró elvált a savótól. Mivel ez a folyamat napokig tartott, ma már az alvasztást végző tejsavbaktériumokat mesterségesen adják a már pasztőrizált tejhez. Lényeg a lényeg, a túró tehát nem más, mint az értékes tej színe-java, amit az is bizonyít, hogy 3 l tejből kb. 0,5 kg túró lesz. A túróban kevés a zsír, de annál több fehérje és ásványi anyag van, így aki fogyózik, vagy csak egészségesen akar táplálkozni, nyugodtan fogyaszthatja!

A Pöttyös Túró Rudi története 1954-ig nyúlik vissza, amikor is 3 tejipari szakember Szovjetúnióba látogatott, és meglelte a mi Rudink ősét. A magyar túródesszertet gyártása 1968-ban indult meg Budapesten az erzsébetvárosi tejüzemben, a Rudi sikere gyerekeknél, felnőtteknél azóta is töretlen. Nálunk a fagyasztóban egy nagy doboz van tele a pöttyös finomságokkal, hiszen enélkül nem élhet a magyar még Finnországban sem!

A Túró Rudi gyártása a kezdeti időkben.

De mi is ez a Túró Rudi? Gyakorlatilag nem más, mint egy cukorral, vaníliával és citrommal, nomeg a szupertitkos összetevőkkel ízesített túrós rudacska, amit étcsokival vonnak be. Ma már létezik a tejcsokis változata is, illetve találkozhatunk olyan Rudikkal, melyek közepébe jamet (eper, barack) nyomnak. S hogy miért is írom le mindezeket? Gyakorlatilag azért, mert Magyarországon kívül ez az édesség alig ismert. Amerikában nincs ilyen, Európában pedig csak Észtországban forgalmaznak hasonlót -.amit volt szerencsém megkóstolni, kaptam egyet az észt szomszédtól-, illetve Ausztriában és Japánban J lehet még találkozni vele.

A Túró Rudi készletünk a fagyasztóban van! 

De nem csak a túrós finomságok megléte, vagy hiánya különbözik Európa (és a világ) országaiban, de maga az alapanyag minősége is. A finn túró körökkel más, mint a magyar. Míg a hazai túró darabos, erős aromájú és egyáltalán nem, vagy alig kenhető, addig finn rokona teljesen eltérő tulajdonságokkal bír. A finn túró krémes és lágy ízű, kevésbé karakteresebb és könnyűszerrel szétfolyik. Itt a túrón kívül, ami már eleve krémes és selymes, létezik krémtúró is, ami meg már hiperkrémes, kissé krémsajt állagú. Otthon a krémtúrót mi a túró pürésítésével, kevés tejföl hozzáadásával érjük el, de boltban csak desszertként kapható. (És mennyeien finom!!!) Az elmondottak alapján belátható tehát, hogy egy jó kis magyar túrós csusza elkészítését itt nem csupán a kis füstölt szalonna hiánya gátolja, de a túró is pillanatok alatt szétfolyik a fodros kockán! J

A finn túró lágy és krémes!

Ráadásul túrós desszerteket itt annyira nem is ismerek, pedig érdekes módon a túróval ízesített sajtkrémes tortámat nagyon dicsérték a finnek! Vagyis az íz jó lenne, de valahogy mégsem népszerű oly nagyon. Amivel itt mindenhol találkozni lehet, az a sajttorták csodálatos sokasága. (A sajttortákról részletesen még lesz szó egy másik bejegyzésben, ígérem!)

És mit tesz ilyenkor a MAGYAR? A túró folyós, a túrós finomságok nem népszerűek… Kétségbe esni? SOHA!!! Nincs lehetetlen, csak tehetetlen emberek –édesapám mondta ezt, gyermekkoromban- így ötletelni kell! Ha a túró túl folyós, keverhetünk bele pici keményítőt (250 g-hoz 1-2 evőkanállal), vagy alkalmazzunk ugyanennyi búzadarát. Ha torták töltelékébe, vagy piskóta tetejére kennénk a túrós krémet, akkor szilárdíthatjuk zselatinnal (250 g túróhoz 10-12 g). Tejszínes krém esetén habfixálót is használhatunk (250 g túróhoz 1 habfixáló, plusz ami a krémbe kell!), a gond csak az, hogy itt az sem kapható. Van helyette keményítős vaníliakrémpor (vaniljakreemijauhe), amit használhatunk hasonló módon.

Pár szó még erről a vanília krémporról. Először is, baromi finom. Itt ezzel fixálják a tejszínhabokat, bár szerintem egyáltalán nem fixál. A habok krémesek és lágyak maradnak, de az intenzív vaníliától nagyon finomak. Ha tejszínhabos krémet szeretnénk itt készíteni, akkor cukrot sem kell tenni a felverni kívánt tejszínbe, hanem csak ezt a port beleadagoljuk (3 dl-be kb 1-2 evőkanál) és kész is! Ebből a tejszínhabból tortát soha az életben nem fogunk habzsákból díszíteni, ahhoz túl lágy lesz. Ahhoz azonban pont elég, hogy krémekbe, torta burkolásra használjuk. A krémporról bővebben itt olvashatsz finnül.

A vanília krémpor!

HA már a tejszínhabok fixálásánál tartunk, nemrég ismertem meg egy új módszert, a csokoládé alkalmazását. Egy tábla (100 g) csokira kell önteni az 50-60°C°-os tejszínt (3-4 dl), elkeverni, majd egy éjszaka alatt jól lehűteni. Így a kihabosított tejszín nem esik össze, és díszíteni is lehet vele. Ezt a módszert egyébként Farkas Vilmos, a Zila kávéház cukrászának az oldalán láttam itt. Érdemes rákattintani, mert sok hasznos dolog elleshető tőle, sok recept angolul is elérhető.

Summa summárum a túl lágy tejes krémek, túrók és tejszínhabok szilárdítására mindig van megoldás! Csak át kell szaladni a boltba és a sütikészítős részlegek körbenézi, ott minden szükséges dolog fellelhető! Ne feledjük, zselatin, fixálók, krémporok, de olykor egyszerű keményítő is megteszi! Kétsége soha nem kell esni, hiszen mindenre van megoldás! J