Avagy hogyan születtek (mégiscsak) kerek linzerek a konyhámban?! J
Mint azt már
többször említettem, itt északon csak akkor eszünk mákos ételeket, vagy
sütiket, ha készítek valamit magam, hiszen itt a mák, mint fűszer, vagy
díszítés van jelen az ételekben. Éppen ezért 3-4 zacskó darálatlan mákot is őrzök
a fagyasztómban, ha mákos finomságra fájna a fogunk! J Mikor a karácsonyi
ünnepek alatt odahaza voltam, a családi vacsik forgatagába jött velem szembe
egy mákos linzer, ami nagyon finom és omlós volt, de számomra nem volt elég
mákos. Ezért el is határoztam, hogy készítek egy extramákos linzert majd
magunknak, hogy kerek legyen az életem, hiszen nagy mákfanatikus lettem!
Körül is néztem a
neten az ünnepek után, ahol megtaláltam Dina mákos linzer receptjét. No, ebben
a mák mennyiségét jócskán felturbóztam és ezt készítettem el. A receptek
keresgélése közben érdekesebbnél érdekesebb formájú linzerekbe botlottam, de
egy téglalap alakú linzer különösen megtetszett. Eredetileg ilyen formát
szerettem volna én is készíteni, csakhogy a derelyevágóm elkavarodott valamerre
és mikor vettem volna ki a fiókból, konstatáltam, hogy nincs mit kivenni… A
szivecske és összes többi formám ráadásul Magyarországon hagytam a
mézeskalácssütések után, így maradt a jó öreg hagyományos linzerforma, de az
íze így is borzalmasan fincsi lett! J Már csak azért is,
mert a házi fahéjas-vörösboros szilvalekvárommal töltöttem meg a kekszecskéket!
J
Hozzávalók: (25-28 db kisebb virág
alakú linzerhez.)
17 dkg liszt
10 dkg darált
mák
8 dkg porcukor
1 tk sütőpor
15 dkg teavaj
2 tojás sárgája
1 csipet só
1 tk vanília
aroma
1 citrom
reszelt héja
Töltelék:
Így készült:
A mákot ledaráltam,
majd a többi szárazanyaggal (porcukor, liszt, sütőpor, só) összekevertem és
elmorzsoltam a vajjal. Hozzáadtam a tojássárgákat, a citromhéjat és vanília
aromát, majd gyors mozdulatokkal egy sima tésztát gyúrtam. A friss tésztát egy
éjszakára hűtőbe tettem, majd másnap reggel 3 mm vékonyra nyújtottam és
linzerszaggatóval kiszaggattam. A mákvirágocskákat szilikonos sütőpapírra
fektettem, majd 175°C-on 8 perc alatt aranybarnára sütöttem őket. A megsült
linzereket a tepsiben hagytam kihűlni, mert forrón még nagyon törékenyek a
virágocskák. Végül egy-egy kanál szilvalekvárral összeragasztottam a linzereket
és porcukorral meghintettem őket. A lekvártól a linzerek pár óra alatt megpuhultak
és csak úgy omlottak szét az ember szájában falatozás közben!
Így készült... (A linzervirágok kiszaggatását elfelejtettem lefotózni, annyira elkeseredtem, hogy nem tudok téglalap alakú linzereket készíteni....) |
Vélemény a receptről:
A savanyú lekvár
nagyon jól harmonizál a tésztával, ami pillanatok alatt megpuhult. A tészta
nyújtáskor nem morzsálódott, igaz gyorsan kell vele dolgozni, mert a
vajtartalma miatt picit könnyebben deformálódik, így kis adagokat érdemes csak
nyújtani egyszerre.
A linzer egyáltalán
nem édes, nagyon finom kis teasüti lett! Érdemes kipróbálni, ha valamit egyszerű
finomságot szeretnénk sütni mákimádóknak!
Szép napot, ildiKOKKI
Nagyon szépek! Még sosem ettem mákos linzert, de biztos jó, mert amiben mák van, az csakis jó lehet! :)
ReplyDeleteIldikó, nézz be hozzám, van ott neked valami!!!!
ReplyDeletehttp://piroskonyha.blogspot.hu/2014/02/jatek-ismerjuk-meg-egymast-ujra.html
Nagyon tetszenek a receptjeid, a bon-bonok pedig csodásak!!