A túró

A túró és híres magyar Túró Rudi:

 nehezebb-e elkészíteni egy túrós süteményt Finnországban?

The post is availabel here in English.

A magyar konyha egyik igen fontos alapanyaga a túró, amit mi magyarok sokkal többet használunk, mint más nemzetek. Leggyakrabban édes aprósütemények, vagy reggelinek valók (túrós táska, ökörszem) készülnek belőle, sok esetben azonban sós túrós pogácsába használják, de nem ritka a túró az egytálételekben, főételekben sem.

Mi is AZ a túró? A túró egy olyan tejkészítmény, aminek elkészítése és fogyasztása a paraszti időkbe nyúlik vissza. Régen a nyers tejet meleg konyhában hagytak megaludni, majd ezt az alvadékot hevíteni kezdték, amitől az kicsapódott,vagyis a túró elvált a savótól. Mivel ez a folyamat napokig tartott, ma már az alvasztást végző tejsavbaktériumokat mesterségesen adják a már pasztőrizált tejhez. Lényeg a lényeg, a túró tehát nem más, mint az értékes tej színe-java, amit az is bizonyít, hogy 3 l tejből kb. 0,5 kg túró lesz. A túróban kevés a zsír, de annál több fehérje és ásványi anyag van, így aki fogyózik, vagy csak egészségesen akar táplálkozni, nyugodtan fogyaszthatja!

A Pöttyös Túró Rudi története 1954-ig nyúlik vissza, amikor is 3 tejipari szakember Szovjetúnióba látogatott, és meglelte a mi Rudink ősét. A magyar túródesszertet gyártása 1968-ban indult meg Budapesten az erzsébetvárosi tejüzemben, a Rudi sikere gyerekeknél, felnőtteknél azóta is töretlen. Nálunk a fagyasztóban egy nagy doboz van tele a pöttyös finomságokkal, hiszen enélkül nem élhet a magyar még Finnországban sem!

A Túró Rudi gyártása a kezdeti időkben.

De mi is ez a Túró Rudi? Gyakorlatilag nem más, mint egy cukorral, vaníliával és citrommal, nomeg a szupertitkos összetevőkkel ízesített túrós rudacska, amit étcsokival vonnak be. Ma már létezik a tejcsokis változata is, illetve találkozhatunk olyan Rudikkal, melyek közepébe jamet (eper, barack) nyomnak. S hogy miért is írom le mindezeket? Gyakorlatilag azért, mert Magyarországon kívül ez az édesség alig ismert. Amerikában nincs ilyen, Európában pedig csak Észtországban forgalmaznak hasonlót -.amit volt szerencsém megkóstolni, kaptam egyet az észt szomszédtól-, illetve Ausztriában és Japánban J lehet még találkozni vele.

A Túró Rudi készletünk a fagyasztóban van! 

De nem csak a túrós finomságok megléte, vagy hiánya különbözik Európa (és a világ) országaiban, de maga az alapanyag minősége is. A finn túró körökkel más, mint a magyar. Míg a hazai túró darabos, erős aromájú és egyáltalán nem, vagy alig kenhető, addig finn rokona teljesen eltérő tulajdonságokkal bír. A finn túró krémes és lágy ízű, kevésbé karakteresebb és könnyűszerrel szétfolyik. Itt a túrón kívül, ami már eleve krémes és selymes, létezik krémtúró is, ami meg már hiperkrémes, kissé krémsajt állagú. Otthon a krémtúrót mi a túró pürésítésével, kevés tejföl hozzáadásával érjük el, de boltban csak desszertként kapható. (És mennyeien finom!!!) Az elmondottak alapján belátható tehát, hogy egy jó kis magyar túrós csusza elkészítését itt nem csupán a kis füstölt szalonna hiánya gátolja, de a túró is pillanatok alatt szétfolyik a fodros kockán! J

A finn túró lágy és krémes!

Ráadásul túrós desszerteket itt annyira nem is ismerek, pedig érdekes módon a túróval ízesített sajtkrémes tortámat nagyon dicsérték a finnek! Vagyis az íz jó lenne, de valahogy mégsem népszerű oly nagyon. Amivel itt mindenhol találkozni lehet, az a sajttorták csodálatos sokasága. (A sajttortákról részletesen még lesz szó egy másik bejegyzésben, ígérem!)

És mit tesz ilyenkor a MAGYAR? A túró folyós, a túrós finomságok nem népszerűek… Kétségbe esni? SOHA!!! Nincs lehetetlen, csak tehetetlen emberek –édesapám mondta ezt, gyermekkoromban- így ötletelni kell! Ha a túró túl folyós, keverhetünk bele pici keményítőt (250 g-hoz 1-2 evőkanállal), vagy alkalmazzunk ugyanennyi búzadarát. Ha torták töltelékébe, vagy piskóta tetejére kennénk a túrós krémet, akkor szilárdíthatjuk zselatinnal (250 g túróhoz 10-12 g). Tejszínes krém esetén habfixálót is használhatunk (250 g túróhoz 1 habfixáló, plusz ami a krémbe kell!), a gond csak az, hogy itt az sem kapható. Van helyette keményítős vaníliakrémpor (vaniljakreemijauhe), amit használhatunk hasonló módon.

Pár szó még erről a vanília krémporról. Először is, baromi finom. Itt ezzel fixálják a tejszínhabokat, bár szerintem egyáltalán nem fixál. A habok krémesek és lágyak maradnak, de az intenzív vaníliától nagyon finomak. Ha tejszínhabos krémet szeretnénk itt készíteni, akkor cukrot sem kell tenni a felverni kívánt tejszínbe, hanem csak ezt a port beleadagoljuk (3 dl-be kb 1-2 evőkanál) és kész is! Ebből a tejszínhabból tortát soha az életben nem fogunk habzsákból díszíteni, ahhoz túl lágy lesz. Ahhoz azonban pont elég, hogy krémekbe, torta burkolásra használjuk. A krémporról bővebben itt olvashatsz finnül.

A vanília krémpor!

HA már a tejszínhabok fixálásánál tartunk, nemrég ismertem meg egy új módszert, a csokoládé alkalmazását. Egy tábla (100 g) csokira kell önteni az 50-60°C°-os tejszínt (3-4 dl), elkeverni, majd egy éjszaka alatt jól lehűteni. Így a kihabosított tejszín nem esik össze, és díszíteni is lehet vele. Ezt a módszert egyébként Farkas Vilmos, a Zila kávéház cukrászának az oldalán láttam itt. Érdemes rákattintani, mert sok hasznos dolog elleshető tőle, sok recept angolul is elérhető.

Summa summárum a túl lágy tejes krémek, túrók és tejszínhabok szilárdítására mindig van megoldás! Csak át kell szaladni a boltba és a sütikészítős részlegek körbenézi, ott minden szükséges dolog fellelhető! Ne feledjük, zselatin, fixálók, krémporok, de olykor egyszerű keményítő is megteszi! Kétsége soha nem kell esni, hiszen mindenre van megoldás! J

My hobby

Where and how I’ve learned the science of cooking?

A bejegyzés magyarul itt olvasható.

A romantic but a little bit mushy story would begin like this: „I’ve learned all secrets of cooking from my mother, because I was running in the kitchen as a toddler baby. I remember the smell of butterscotch, my mom’s red pinafore and her pearl necklace, she wore it even if she was cooking, too…..”

Well, it sounds great, but it happened differently in my case. In my childhood I was not interested in the girl toys, I didn’t have baby kitchen, not even a doll! My early ages I preferred to play with cars and teddy bears, later, when I became older I spend my time with reading and I’ve been interested in natural sciences and animals, too. Not to mention, that my mom was never that “Super mom, who is able to stay hours in the kitchen”. She made cookies and cakes very rarely and these occasions were bigger holidays in the vast majority in cases.

It’s interesting, because my first memories about baking and cooking were connected to my sister, not to my mother. My sister is almost 10 years older than me. So when I was a teenager and my biggest problems were the never-ending parties, she was already a mother and wife, who has had to take care about her family. In that time I visited her quite often. I have always place for a plate of hot soup by her table and she even checked my maths homework, because she is a teacher, or what?! So my first memories of yeast cakes, cookies and scones came from these days, but I was not interested in preparing them.

My sister, Ágnes ❤

My first attempts in the kitchen were in my freshmen years at the university, although I made lots of mistakes then for example a half-row pea-stew or a heavily coagulated thickening, too… I’ve started to learn cooking but my only aim was that I became able to prepare the easiest dishes, because I didn’t want always to eat frankfurter or to die hungry. So first I learned to make simple foods, dishes, meats and vegetable stews, later came the more complicated courses. The world of cookies and cakes opened for me, when my actual (and the current one, of course) boyfriend had birthday and I wanted to make my own cake for him. The construction of this cake wasn’t made completely independently by me, but after my first try, the art of confectionery became my true love. Now, I’m not alone with this hobby, because my boyfriend supports me, he always eats the products of my cooking and gives a few advices for the taste and texture! For example, to create the perfect recipe of Christmas’ fruitcake took me more than a year, but in the end of the 20^th trying it became perfect!

My first cake ever to Peter's B-day: Inside checkered cake

There are lots of recipes, which are thought really complicated and hardly implemented, but I learned them fast and easy. On the other hand, there are a few thing, which I’m unable to make. It is for example the Dobos Cake, which is a famous traditional chocolate cake in Hungary. I am not able to make the pastry of the ORIGINAL recipe. I had to do a lot of experiments with the Hungarian gingerbread recipe, but this cookie is in the “almost perfect” stage. There are a few cakes, which I think really boring and I don’t care about them; these are for example the cookies with thick sort pastries. There is another group of cookies in my mind: I already prepared them, but the recipe and the reputation was better, than its taste, so I never ever will try them. Furthermore, there is an additional thing: chocolate is not my favorite! If I had to choose between chocolate and a bowl of grape, I would eat grape, not chocolate. For me, chocolate is a spice in the kitchen, so I don’t prefer the double chocolate cream filled dark chocolate muffins or brownies or other chocolate-overdosed cookies…

The exeption proves the rule: chocolate- banane cupcakes

In those cases, when I am desperately looking for recipes, I always check first my Mari Lajos’s cookbooks, because there are tons of recipes and ideas in there. Beside the 33, 66, 99 book series of Mari Lajos there is the most common Hungarian writing: Ilona Horváth: Cookbook. If someone needs ideas for basic use of spices, or needs help to cook the most common traditional Hungarian dishes, this book is the best choice. 

A really famous and old Hungarian cookbook written by Ilona Horváth

I checked once in my life the original edition of Hungarian-French Cookbook by József C. Dobos, which is the masterpiece of Hungarian culinary literature. This book was written in that time, when the mayonnaise was made by hand foam beats and the cakes were filled with real fluffy butter cream. This cookbook is the best choice for those housewives and cooks, who are disposed to create real aspic, or pasty, but it is not recommended to them, who choose rice in plastic bag, instead of cooking rice traditionally. Finnish cookbooks are quite new to me, furthermore, the food is totally different from Hungarian. Most of time the Finnish recipes are available on the internet, too, but the units of sugar and flour are cups and deciliters.

The easiest way to find a recipe to check it in more place, not just in a cookbook, then in internet, too. It is really helpful to see the video recipes on YouTube, because you can check there the methods of decoration too! My most important advice is, that you MUST NOT be desperate, if you make a mistake with your pie, because it will be perfect next time!

Those recipes, which can be read here, were collected from different people and different places under my life. Most of time I modified the ingredients or the methods of recipe, but I will cite the origin of the recipe in all cases! The pictures made from dishes are my own pictures!

My Hungarian cookbooks collection written by Mari Lajos

A hobbim

Hol és hogyan is tanultam ki a főzés tudományát?

This post is availabel in English here.

Egy romantikus, ámde kissé szirupos történet így kezdődne: „A főzés minden csínját-bínját édesanyámtól lestem el, hiszen már totyogósként a konyhában szaladgáltam. Emlékszem a vajas sütemények illatára, édesanyám piros kötényére és a gyöngysorra, amit még főzés közben is viselt…”

Nos, mindez csodásan hangzik, de az én esetemben cseppet sem igaz. Gyermekkoromban egyáltalán nem érdekeltek a lányos játékok, nem volt babakonyhám, még csak egyetlen babám sem! Egészen fiatalon csak autókkal és plüssmacikkal voltam hajlandó játszani, amikor kissé idősebb lettem már minden időmet a természettudományok, az állatok és az olvasás töltötte ki. Arról nem is beszélve, hogy az én anyukám soha nem volt az a konyhában órákig főzőcskéző típus, sütni pedig csak néhány jól bevált és egyszerű süteményt sütött, azokat is csak nagyobb ünnepekre.

A süteményekkel, illetve a főzéssel kapcsolatos első emlékeim így érdekes módón nem édesanyámhoz, hanem nővéremhez kötődnek. A testvérem közel 10 évvel idősebb nálam, és míg én a tinédzser bulik végtelen hevében égtem, ő már édesanyaként egy családnak főzött. Azokban az időkben délutánonként mindig elsétáltam hozzá és mindig jutott nekem is egy tál meleg leves, no meg persze a matekleckémet is átnézte, hiszen szakmáját tekintve matematika tanár, vagy mifene! Az első kelt tésztás, kalácsos és összességében süteményes emlékeim ehhez az időszakhoz köthető, jómagam akkor még az ételek elkészítésével nem foglalkoztam.

A testvérem, Ágnes❤

Az első próbálkozásaim a konyhában az egyetem első éveire tehetőek, bár akkor még becsúszott egy-egy félig nyers borsófőzelék, vagy csomós rántás is… Igazán aktívan a főzéssel ekkor kezdtem el foglalkozni, célja azonban csak annyi volt, hogy egyetemistaként ne haljak éhen, de mégse minden nap virslit egyek. Így első ízben főként egytálételeket, főzelékeket és húsokat tanultam meg elkészíteni, később jöttek a bonyolult fogások. 

A sütemények, és torták világa akkor nyílt meg előttem, amikor az akkori, (és jelenlegi is, persze), kedvesemnek eljött a születésnapja és egy saját kézzel készült tortát szerettem volna ajándékozni. Ennek a kivitelezését ugyan nem egyedül végeztem, de azután a sütemények lettek a szerelmeim! Ebben a hobbimban a párom mindig támogatott engem, hiszen az elkészült végtermékeket mindig hősiesen befalta, és az ízére, állagára is mindig tett egy-két javaslatot. Az általam tökéletesnek ítélt püspökkenyér receptjének kidolgozása például majd’ egy évembe kerül, de a huszadik próbálkozás után végre csak sikerült az is.

Életem első tortáját a páromnak készíettem: belűlről kockás torta POCOK felirattal 

Sok, mások által bonyolultnak ítélt édességet igen hamar és könnyedén elsajátítottam, van olyan édesség is, amit azonban képtelen vagyok elkészíteni. Ilyen például a dobostorta is, aminek az EREDETI receptjében található tésztával egyszerűen nem boldogulok. A mézeskaláccsal is elég sokáig kellett kísérleteznem, bár az a süti a „már majdnem tökéletes” fázisban van. Akad néhány olyan sütemény is, ami egyáltalán nem érdekel, pl. a vastag omlós tésztás desszertek, másokat pedig elkészítettem ugyan, de nem nyerte el a tetszésemet. Érdekesség továbbá az is, hogy a csokit egyáltalán nem szeretem, ha választanom kellene egy tál szőlő, vagy étcsoki között, bizonyosan a gyümölcs nyerne! Számomra a csokoládé csak mint ízesítő elem jöhet szóba a süteményekben, így a tripla csokis csokikrémes piskótákban és muffinokban sem hiszek….

A kivétel erősíti a szabályt: csokis-banános muffin!

Azokban az esetekben, amikor kétségbeesve keresek egy megfelelő receptet, elsőként mindig a Lajos Mari könyveimhez nyúlok, hiszen itt rengeteg alapötletet találok. Lajos Mari 33, 66, 99 receptjei mellett alapmű Horváth Ilona Szakácskönyve is, amit ugyan kevésbé szívesen forgatok, de ha valaki az alapfűszerezésre és néhány főétel elkészítésének legegyszerűbb módjára kíváncsi, akkor ezt a könyvet érdemes elővennie. 

Anyáink is ebből tanultak: Horváth Ilona- Szekácskönyv

Egyszer volt szerencsém kézbe venni Dobos C. József tollából a Magyar-franczia szakácskönyvet, mely a magyar konyhaművészet egyik remeke. Még azokból az időkből való, amikor a majonézt kézzel verték fel és a tortákba valódi habos vajas krémek kerültek. Azoknak a háziasszonyoknak, szakácsoknak ajánlom, aki időt és energiát nem kímélve hajlandó elkészíteni egy aszpikot, vagy pástétomot, de aki inkább zacskós rizst vesz ahelyett, hogy lábosban készítené, ne vegye meg ezt a könyvet. Az itteni finn szakácskönyvek számomra még ismeretlenek, valamint az ételek is teljesen mások, mint odahaza. A finn receptek igen nagy hányada már az interneten is könnyedén elérhető, bár itt előszeretettel használnak liszt esetén bögre és dl-es mennyiséget.

Ha valaki feltétlenül egy jó receptet keres, inkább nézzen utána több helyen, manapság már rengeteg jó internetes felület segít ebben. Nagyon hasznos pl. YouTube, ahol a speciális dekorációk elkészítéséről videórecept is megtalálható. Legfontosabb tanácsom pedig az, hogy soha nem szabad kétségbe esni, ha elsőre nem sikerül a sütemény, vagy összeesik a piskóta, legközelebb minden rendben lesz majd!!!

Azokat a recepteket, melyek itt olvashatóak a legkülönbözőbb helyekről és a legkülönbözőbb emberektől gyűjtöttem össze. Sok esetben módosítottam a recepteken, de minden esetben megjelölöm a recept származását, az elkészült sütikről pedig saját képeket mutatok be!

A legnagyobb kedvencem, Lajos Mari művei az én könyvtáram része is!

Introduction

About me

A bejegyzés magyar nyelven itt olvasható.

Marja and me with the B-day cake

Who am I??? Well, one of the hardest things is to introduce ourselves, because it’s really hard to condense our personality in a couple of words. What could be the most important? It’s different, isn’t it? Being honest in the eyes of your friend, being successful to your mother, being trustful to your colleague and able to make a perfect coffee in the eyes of your boss! But.... What are the most important things for the readers of a cooking blog page?

Well... Maybe to know the difference between shortbread and yeast bread, or how can we make fast perfect whipped cream, perhaps what is the optimal temperature to melt and temper the chocolate and what was the reason to burn the edge of the cupcakes again? I hope, I can answer all of these questions and a little bit more! I would like to write not just about the boring recipes and ingredients, which can be found in any better or worse cookbook, I would also like to highlight the most common errors and introduce everyone to my kitchen!

Of course, it would raise the question in the readers rightfully, why I’ve started to write the hundred thousandth cooking blog – internet is full with these blogs! Why deny it, it is true, but I want to show you something else. I'm fed up with lavender flower cookies, fat-soaked meats and the difficult cake decorations, which are unpreparable at home. Rather, I would like to try to collect all my culinary experiences, which would be summarized and showed to you in funny and readable posts! Of course, I have to confess, there was another reason to make this blog: my friends’ encourage, because I got many positive comments on Facebook for my pictures of Sunday lunches and desserts. Anyhow, my romantic affair with cooking has evolved much earlier; this blog will be an exhibition of this love. I would like to use my small talent of handicraft, which was inherited from my mother, preparing food and decorations, so you could find simple, but nice decorations, too!

Hungarian chocolate rolls

Unfortunately, I don’t have time always to write posts, because my job couldn’t wait, sometimes a researcher has to work in a lab and I have to write my articles and doctoral thesis, too. I moved to Helsinki, Finland almost a year ago from Hungary, so I will write not just the traditional Hungarian dishes, I will also show a few Finnish foods or other nations’ dishes. I would like to present the food preparation step-by-step with the precise recipe, too.

All of the posts will be available in English and Hungarian so most of you may read this blog! I’m opened for the comments, ideas, because everybody has an excellent recipe or a hidden kitchen’s secret!

 Carrot cake filled with mascarpone cream, covered with marzipan

Bemutatkozás

Magamról

This post is availabel here in English.

Maarja, én és a torta!

Ki is vagyok én??? Hmm, talán az egyik legnehezebb feladat ha valakinek önmagát kell bemutatni, hiszen hogyan is lehet néhány sorban összefoglalni egy személyiséget? Mi lehet a legfontosabb? Kinek mi, ugyebár! A barátaidnak, hogy őszinte légy, édesanyádnak, hogy sikeres légy, a munkatársaidnak, hogy számíthassanak rád és a főnöködnek, hogy jó kávét főzz! Node… Egy kajablog olvasóinak?

Talán, hogy tudod-e mi a különbség az omlós és kelt tészta között, vagy hogyan lehet könnyen és gyorsan a tejszínt felverni, hány fokon kell temperálni a csokoládét és mitől égett már meg megint a muffinok széle?!? Igen, reméljük ezen kérdésekre mindenki választ kaphat ezen az oldalon, de talán egy picivel ennél többet is. A receptek száraz ismertetésén kívül – ami valljuk be, minden jobb, s rosszabb szakácskönyvből kikereshető –, igyekszem a legfontosabb hibalehetőségeket kiemelni és mindenkit bevezetni az ÉN konyhámba!

Persze jogosan merülhet fel a kérdés az olvasókban, hogy ugyan miért is fogtam bele a százezredik főzős blog elkészítésére, hiszen szinte csak ezekkel van tele a világháló! Mi tagadás, ez valóban így van, de én valami mást szeretnék mutatni nektek. 

Elegem van már a levendulavirágos sütikből, a zsírban tocsogó húsokból és az otthon elkészíthetetlen dekorációkból. Inkább megpróbálom összegyűjteni az eddigi konyhai tapasztalataim, melyet vicces és olvasmányos bejegyzésekben foglalok össze és mutatok be nektek! Persze, meg kell vallanom, a facebookon posztolt vasárnapi ebéd és a vendégségbe vitt desszertjeim képei nézegető ismerőseim pozitív visszajelzései és biztatásának is köszönhető ez a blog, de romantikus viszonyom a főzéssel már sokkal korábban kialakult. Az ételek elkészítésénél és díszítésénél megpróbálom kihasználni azt a cseppnyi kis kézügyességem, melyet édesanyámtól örököltem, így a mutatós, de egyszerű díszekben sem lesz hiány!

Kakaós csiga.

Erre sajnos nem áll mindíg ugyanannyi idő majd a rendelkezésemre, hiszen néha a munkám nem várhat, hiszen egy kutatónak néha be kell menni a laborba, nomeg a cikkeim sem készülnek el maguktól és a doktori értekezésemet is be kellene fejeznem. 

Mivel jelenleg Helsinkiben tengetem napjaim, ezért nem csak a tradiciónális magyar konyha, de kicsit a finn, vagy más nemzetek finomságaira is rátérek majd. Az ételekről, és azok elkészítéséről részletesen beszámolok majd, igyekszem mindent fotózni. 

Minden recept magyar és angol nyelven is elérhető lesz, így mindenki kedvére böngészhet majd! Az ötleteket, hozzászólásokat nagyon várom, hiszen mindenkinek vannak újabb és újabb konyhatitkai a tarsolyában!

Marcipános sárgarépa torta narancsos-mascarpone krémmel...