Thursday, November 28, 2013

Bounty-kocka

Avagy mit készítsünk kókusz rajongóknak Karácsonyra?

 
Friss Bounty-kockák!

Jómagam már régóta a „kézzel készült” ajándékok híve vagyok, hiszen így sokkal személyesebbé tehetjük az egész ajándékozást, sőt már az ünnepi készülődést is. Ezt a Bounty-kockát ugyan még nem karácsonyra, hanem egy nagyobb összejövetelre készítettem a vendégseregnek, de olyan jól sikerült, hogy a karácsonyi bonbon-válogatásba is biztosan bekerül majd! (Az eredeti recept TraRita oldaláról származik.)

A főzött töltelék nagyon finom és kókuszos, ráadásul ha kihűlt, akkor szépen össze is áll! Így nem csak szeletelni, de mártani is borzalmasan egyszerű és nem lesz a csoki csupa kókuszos töltelékdarab! Lényeg a lényeg, a bonbon kókusz rajongóknak tökéletes ajándék, csupán arra kell vigyázni, hogy a család meg ne lássa a hűtőben, mert egyből lába kél majd! J

Hozzávalók: (Kb.30 kockához.)
2 dl tej
8 dkg vaj, vagy margarin
2 ek búzadara
10 dkg cukor
12-14 dkg kókuszreszelék
1-2 tk vanília kivonat
1 csipet só
1 citrom reszelt héja
150-200 g tejcsoki + 3-4 kocka fehércsoki

A töltelék elkészítése:
A tejet, cukrot, sót, vanília kivonatot és vajat egy lábosban közepes lángol kezdjük melegíteni, amíg a vaj és cukor elolvad. Ekkor hozzáadjuk a búzadarát, majd pár percig tovább főzzük a keveréket. Végül beleszórjuk a keverékbe a kókuszt és citromhéjat, néhányszor átkeverjük, majd a gázt lekapcsoljuk a keverék alatt.  Egy közepesen kemény, de keverhető masszát kell kapnunk. Ha túl híg lenne a krémünk, nyugodtan tegyünk még bele kókuszreszeléket.

A kockák:
A kissé kihűlt tölteléket egy szilikonos sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, majd a felszínét egyenletesre simítjuk. Ha szükséges a tölteléket egy kanállal, vagy a kezünkkel tömöríthetjük is, majd egy éjszakára hűtőbe tesszük. (Ehhez a mennyiséghez egy 20-25 cm-es négyzet alakú forma elegendő.)

A töltelék és a mártott bonbonok.

A bonbonok elkészítése:
A tölteléket másnap reggel egy vizes késsel feldaraboljuk. A darabolás során a penge mindig legyen tiszta és nedves! Továbbá a kést ne nyomjuk a töltelékben, hanem valóban vágó mozdulatokkal vágjuk el, mert akkor szép egyenes széleket kapunk és a töltelékünk nem fog morzsálódni!!!
A tejcsokit olvasszuk meg, majd temperáljuk (45°C-ról folyamatos kevergetés mellett hűtsük 32-35°C-ra). Végül mártsuk ki a kockákat, majd hagyjuk egy órácskát dermedni őket. Miután a csoki megszilárdult a bonbonok felszínét díszíthetjük fehércsoki csíkokkal, hogy azok még gusztusosabbak legyenek!

További ötlet:
Akik nem szeretnének a bonbonok mártásával bíbelődni, azok egyben is leönthetik csokival a hatalmas kókuszos táblát, majd miután meghűlt a csoki vizes késsel lehet szeletelni és fogyasztani! J

Aki nem akar mártani, az csak öntse le egyben csokival a tölteléket!

Vélemény a receptről:
Előfordult már velem, hogy a töltelékbe plusz kókuszt kellett tennem, mert a krém túl híg volt. Ebben az esetben nyugodtan tegyünk bele annyi plusz kókuszt, amennyit a töltelék felvesz!
A tejet akár tejszínre is cserélhetjük a töltelékben, így még krémesebb lesz a végeredmény!
A tölteléket tovább ízesíthetjük reszelt narancshéjjal, vagy narancslével, úgy is nagyon finom lesz!
A bonbont ét-, vagy tejcsokival is márthatjuk, mindkettővel mennyei eredményt kapunk. Szerintem azonban a kókusszal valahogy a tejcsoki jobban harmonizál, így én ezt használtam.


Kellemes ünnepi készülődést kívánok, ildiKOKKI

Azok a bizonyos bonbonok.... J


Thursday, November 21, 2013

Sütőtökös briós narancslekvárral töltve

Avagy mit készítsünk reggelire az ünnepi időszakban?


Briós, karácsonyi kiadásban! J

Már nagyon régóta nézegettem sütőtökös recepteket, de eddig teljesen meg voltam győződve, hogy itt Helsinkiben soha az életben nem kapok majd sütőtököt. Végül aztán Niina barátnőm mégis talált egy szuper kis boltot és nekem is juttatott a jóból! Így most vagy 3 doboz sütőtökpüré pihen a fagyasztómban, egy meg a hűtőmben, annyira beleszerettem ezekbe a sütőtökös receptekbe! J (Azt azért tudnotok kell, hogy most is a radiátoron pihen egy tálka, amiben egy újabb adag sütőtökös csoda van begyúrva…)

Ez a recept azért is érdekes, mert a minap Juditka játékot hirdetett a blogján „Süss-főzz a blogomról!” címmel. Történt ez pontosan 1 egész nappal azután, hogy az ő oldalán találtam meg a megfelelő sütőtökös kelt tészta receptjét, amit el is készítettem. Nosza, nekem sem kellett több, jelentkeztem is a játékára, de azért persze nektek is közreadom a receptet, mert azért picit átformáltam, csak úgy ildi KOKKI-sra!

A sütőtökös briósról annyit kell tudni, hogy a tésztája a töktől sokkal hosszabb ideig lesz puha, mint a hagyományos kelt tészták, illetve eleve picit foszlósabb is lesz, mintha tök nélkül készült volna. Megijedni azonban nem kell, nem lesz tök ízű a kelt tészta! Jómagam nem is éreztem szükségét annak, hogy a tésztát akármivel is ízesítsem, inkább egy kis narancslekvárral töltöttem a briósokat, hiszen én már teljesen karácsony lázban égek! J A recept egyébként annyira jól sikerült, hogy a Párom egy dupla adagot rendelt ebből a csodából, mert Ő bizony ezt akarja reggelizni a következő hetekben!

Fincsi narancslekváros töltelék....  J

Hozzávalók: (8-10 db közepes brióshoz)
50 dkg liszt
20-25 dkg tökpüré (nyáron sárgarépapüré)
8 dkg porcukor
7 dkg vaj
2 dl tej + 3 dkg élesztő
1 tojás (sárgája a tésztába, fehérje a kenéshez)
1 csipet só
1 tk vanília aroma
150-200 g narancslekvár
1-2 ek jégcukor a díszítéshez (elhagyható)

A tészta összeállítása:
A lisztet egy mélyebb tálba szitáltam (A), majd a tejben felfuttattam az élesztőt egy kevés cukorral. A liszthez adtam a porcukrot, sót, tojássárgáját, sütőtök pürét és a tejben felfuttatott élesztőt (B). A tésztát egy fakanállal összedolgoztam (C), majd deszkára borítom és alaposan összegyúrtam.
 
A tészta...

A kész tésztát egy tiszta tálba teszem, majd egy órácska alatt duplájára kelesztem.


A tésztát megkelesztjük.

A briósok megformázása:
A tésztát gyorsan átgyúrtam, majd 10 részre osztottam (A). A gombócokat kb. 30 cm hosszú keskenyebb téglalappá nyújtottam (B), majd vékonyan megkentem lekvárral (C). Végül a tésztát feltekertem (D), majd csiga alakban felcsavartam (E) és a tészta alját aláhajtottam (F).
 
Így csavarintottam a briósokat!

A briósokat sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, majd megkentem a tojásfehérjével és megszórtam jégcukorral. Végül a briósokat 15-20 percig meleg helyen kelesztettem.

A briósokra díszítésnek egy kis jégcukor került.

Sütés:
A briósokat előmelegített 180°C-os sütőben 15-20 perc alatt aranyszínűre sütjük. Sütés közben már nagyon finom illatot áraszt a sütő, de ne kóstoljuk meg a frissen sült tésztát, mert elégetitek a nyelveteket a forró lekvárral! J

Sülés előtt és sülés után!  (Az ötödik brióst még melegen befaltuk!)

Vélemény a receptről:
Biztosan készítek még sütőtökös kelt tésztát, mivel nagyon foszlós lesz a tészta, ráadásul sokáig puha is marad. A tészta összeállításakor ne ijedjen meg senki, mert nagyon lágy tésztát fogunk kapni. A gyúráshoz mindig csak a felületet érdemes lisztezni és úgy dolgozni a tésztával.
További ötlet, azért hogy a tavaszi és nyári szezonban is ehessünk ilyen jellegű puha kelt tésztát: ha elfogy a tökpöré, helyettesítsd sárgarépapürével! Próbáljátok ki, mert ez egy szuperfincsi ünnepi reggeli! J


Kellemes ünnepi készülődést kívánok,  ildiKOKKI


A fincsi ünnepi briós!


Tuesday, November 19, 2013

Marcipán krumplik

Avagy hogyan készíthetünk gyorsan egy szép gasztroajándékot karácsonyra?



Egyszerű és finom: marcipán krumplik!

Ígéretemhez híven megkezdjük a karácsonyi készülődést, így mostantól karácsonyig igyekszem megannyi karácsonyi receptet, dekorációs ötletet és gyorsan, de főként egyszerűen elkészíthető gasztroajándék ötleteket hozni nektek! Lassan november vége van, így már csak alig 5 hét van az ünnepekig… Mindez számomra azt jelenti, hogy ideje ráhangolódni az ünnepekre!

Persze én sem arra gondolok, hogy mostantól fogva 5 héten át MINDEN nap sütni fog… De azért el lehet kezdeni gondolkozni, hogy mi kelül az asztalra és legfőképp elkezdhetünk álmodozni, hogy milyen kis aprósággal ajándékozzuk meg a szeretteinket!

Nos, azért töredelmesen bevallom, nekem egy olyan hátsó szándékom is van, hogy végre behozzam a lemaradásom a blogon és a sok elmaradt receptet feltegyem ide. Így igyekszem a sok elkészült bonbont, édességet és téli sütit egy szép csokorba rendezni, hátha Ti is találtok legalább 1 hasznos ötletet karácsonyra! Lássunk is hozzá egy egyszerű, de nagyszerű recepttel!

Hozzávalók: 15-20 db golyóbishoz
15 dkg marcipán (A házi marcipán receptemet itt találjátok!)
1-2 ek jó minőségű kakaópor
Eszközök:
1-2 ek porcukor a marcipán átgyúrásához
kis szita
bonbonkapszlik

Pár szó a marcipánról:
A marcipánt talán otthon a legolcsóbb elkészíteni, ráadásul ebben az esetben biztosak is lehetünk benne, hogy valóban mandula van abban a marcipánban, nem pedig barackmag, vagy csak rengeteg porcukor. A házi marcipán receptjét megtaláljátok az oldalon, mégpedig itt! Ezek a golyóbisok is a házi marcipánomból vannak, szóval attól nem kell tartani, hogy nem olyan, mint az igazi! J
Abban az esetben, ha nincs kedvetek otthon a készítéssel bíbelődni, legolcsóbban jó minőségű marcipánt nagyobb cukrászdákból tudtok beszerezni. Már sok helyen adnak kimérve akár 5-10 dkg-ot is, így érdemes rákérdezni a kedvenc cukrászdátokban, hogy kapható-e!
 
A nyáron készült házi marcipánom! (Recept itt!)


A krumplik elkészítése:
A marcipánunkat átgyúrjuk porcukros felületen, majd egy „kukacot” formálunk belőle. Végül 10-15 egyenlő részre osztjuk, amikből gombócot formálunk.
 
Azonos méretű golyókat formázunk....

Végül ezeket a gombócokat megforgatjuk kakaóporban, majd egy szita segítségével a felesleges kakaóport eltávolítjuk a krumplik felületéről. A krumplikat bonbon kapszlikba tesszük, majd csomagolhatjuk is egy újabb gasztroajándékak! J
 
A felesleges kakaót szitáljuk le a golyóbisokról!


Kellemes készülődést kívánok,   ildiKOKKI

A friss krumplikat jobb eldugni, nehogy lábuk kéljen!

Monday, November 18, 2013

Levendulás keksz

Avagy mi történt velem az elmúlt pár napban?


Az a bizonyos levendulás keksz.... J

Az ildi KOKKI blognak kb. 1 éve fogtam neki. Akkoriban eléggé egyedül voltam itt Helsinkiben, azóta persze elég sok minden megváltozott, de úgy érzem JÓÓÓ irányba! J Az első posztom környékén kijelentettem, hogy én az a tipikus „tradicionális” főzőmasina leszek, csupa magyar kaja és sok hagyományos recept, nomeg 1-2 kézműves és dekorációs ötlet.

Egy év azonban hosszú idő, ami alatt a sütési stílusom, illetve persze én is sokat változtam. Számomra a legfontosabb, hogy egy csomó „süti-titkot” megtanultam és a konyhában  mára biztosan mozgok. (Kivéve amikor nem, de szerintem mindenkinél becsúszik néha 1-2 konyhakatasztrófa…. J) Sütni ugyan még mindig jobban szeretek, mint főzni, de ha olasz kajáról van szó, azt mindig hajlandó vagyok összedobni!

 Nagy változás az is, hogy egyre többet vállalok be a bonyolult, vagy a nem hagyományos recepteket, melynek egyik, illetve talán ha nem a legnagyobb szimbóluma ez a levendulás keksz! Anno ugyanis hallani sem akartam levendulás sütikről és bonbonról vagy kekszről!!! Ma meg…. No, de ez is az ildi KOKKI! Meg az is, hogy időközben befejeztem a doktorképzést és pár napja Dr. ildi KOKKI lettem! J Persze senki ne aggódjon, a blog neve marad változatlan, csak az enyém bővült egy kicsit! Lássuk akkor azt a levendulás kekszet, ami nekem az új ildi KOKKI-t, vagyis a Dr. ildi KOKKI-t jelenti! J


Én, mostmár mint Dr. ildi KOKKI! J (Kép: Impressionart

Hozzávalók: (40 db kekszhez)
 (1) Tésztához:
170 g vaj (szigorúan sótlan!!!)
70 g porcukor
140 g liszt + 30 g étkezési keményítő
2 púpozott ek levendulavirág
1 tk vanília kivonat
1 tk sütőpor
(2) A citromos-cukros bundához:
50-60 g kristálycukor (finomra őrölt)
1 citrom reszelt héja + pár csepp citromlé
 
A kerámiát a Vers Kerámia (Taliándörögd) biztosította a fotózáshoz.

A tészta összeállítása és sütése:
A száraz hozzávalókat (liszt, keményítő, porcukor) egy tálba szitáljuk, majd hozzáadunk 1 ek levendulavirágot, amit előzőleg összeaprítottunk, illetve további 1 ek levendulavirágot, amit nem aprítottunk össze. Ezután a tálat lefedjük, majd egy-két éjszakán át pihentetjük (A). Másnap, vagy harmadnap az egész keveréket átszitáljuk, így a nagyobb virágok a tésztába nem kerülnek be, de erre nem is lesz szükség, hiszen a liszt ekkorra kellően átvette a levendula aromáját (B-D). 

A nagyobb virágokat 2 éjszaka pihentetés után kiszitáltam a lisztből!

Végül belekockázzuk a vajat, illetve hozzáadjuk a vanília kivonatot és a sütőport, majd gyors mozdulatokkal egy omlós tésztát gyúrunk, amit egy-két órára hűtőben pihentetünk. (Nem, NINCS tojás a tésztában!)
Tipp: A vajat könnyebb beledolgozni a tésztába, ha kockázás helyett átreszeljük nagylyukú reszelőn!

A vajat lereszeltem... Nagyon jó kis konyhatrükk! Ki ismerte?

Sütés:
A tésztát 3 mm vékonyra nyújtjuk, majd virág alakú kekszeket szaggatunk ki belőle. A kekszeket 160°C-os előmelegített sütőben 10-12 perc alatt aranyszínűre sütjük és a sütőlemezen hagyjuk kihűlni.
 
Kis virágokat szúrunk a tésztából!

A citromos cukor:
A kristálycukrot kávédarálóban, vagy késes aprítóban átpörgetjük, de nem kell tökéletes porcukrot készítenünk, csupán egy kicsit finomabb szemcséjű kristályokat kell őrölnünk. Végül hozzáreszeljük a citromhéjat, valamint hozzácsepegtethetünk egy kevés citromlevet is. A kekszeket azonnal megforgathatjuk a citromos cukorban, majd fogyasztásig jól záródó dobozban tároljuk.

A citromos cukor egy leheletnyi vaníliával megspékelve!

Vélemény a receptről:
Ezt a receptet az egyik kedvenc blogomon találtam, mégpedig itt! Nekem azért is tetszett a recept, mert nagyon egyszerű és nem sűrít be mindent a tésztába, hanem a citromos ízt a egy finomra őrölt kis cukorréteggel éri el. A másik nagy előnye a sütinek, hogy a levendula íz nem olyan intenzív, szinte csak mint utóíz jelentkezik. Arra azonban mindenki figyeljen, hogy SÓTLAN vajból készítsétek a tésztát, mert a sós vaj íz mindent elnyom! Összességében ez a süti nagy sikert aratott, pillanatok alatt elfogyott! Próbáljátok ki, ha van kedvetek….

                 Jó étvágyat!     ildiKOKKI


A levendulaillat legyen veletek!

Thursday, November 7, 2013

Egy éves az ildi KOKKI!

Avagy mi változott az elmúlt évben?! És persze, mi nem… J





Kerek egy éve került ki az első poszt az ildi KOKKI blogon. Emlékszem, rém rossz hangulatban voltam akkoriban, valami nagyon hiányzott az életemből. Minden új volt nekem, hiszen körülbelül fél éve mindet hátrahagyva – sok emléket, családot és barátokat, no meg akkor még a kevésbé hasznosnak tűnő tárgyakat is – elhagytam Magyarországot és Finnországba költöztem.  Annak idején már otthon is sokat serénykedtem a konyhában, de jobbára karácsonyi dekorációkkal és egyéb kézműves hobbikkal foglalkoztam, azonban az ezekhez szükséges eszközöket nem hoztam magammal Finnországba.

Így konyhai szorgoskodással csillapítottam a „Valamit a kezeddel kell csinálnod!” mondatot kántáló kisördögöt a fejemben, ami remekül bevált, hiszen a végterméket befalták a szomszédok, én meg boldog voltam, hogy csinálhatok valamit. Aztán Feri biztatni kezdett, hogy kezdjem el a blogot… Mert az NEKEM jó lesz. És jó is lett! J

Így már egy éve születnek a bejegyzések és fotók, egy éve írom a blogot és egy éve vagyok ildi KOKKI. Mert már nem Csimpi vagyok. Hanem ildi KOKKI. (Megjegyzés: Sokan nem tudjátok, de egy állatkertben is dolgoztam pár hetet, ahol a csimpánzokkal foglalkoztam és utánuk kaptam ezt a nevet anno.) A Párom szerint egyébként nekem PONTOSAN az ildi KOKKI létre volt szükségem és olyan kerek lett az életem, mint egy Camembert sajt. Lehet…

De vajon mi is változott pontosan az utóbbi egy év alatt velem? Nos, fogalmazzunk úgy, hogy mi nem! Hagyjuk most a számokat, nem is fontos, hogy hány bejegyzést írtam, meg hány fotót készítettem! Számomra inkább az a fontos, hogy mit is adott nekem az ildi KOKKI. Nos, első sorban rengeteg tapasztalatot, élményt és tanulást tanulás hátán! J Ennek következtében az elmúlt egy évben jelentősen nőtt a gasztrotudásom, hiszen sokkal mélyebben kezdtem el foglalkozni egy-egy olyan témával, amibe korábban bele se mertem vágni.

Anno ha fel kellet verni egy rendes tejszínhabot lemerevedtem, ha meg kellet sütni egy képviselőfánkot, akkor inkább elmentem és vettem boltit. Nem tudtam igazán jó muffint csinálni, és persze nem tudtam mi az a polikarbonát bonbon forma, vagy miért kell a csokit temperálni. Fogalmam sem volt arról, hogy miért ikrásodik ki a vaj a pudingos krémben, vagy hogyan lehet otthon marcipánt készíteni és a kekszeim is mindig kő kemények voltak. Nem tudtam persze karamellát főzni sem, és a sós ropogtatnivalóknak inkább neki sem álltam, vagy nem ette meg őket senki… Ezzel szemben most, egy évvel később ezek közül egyik sem okoz nagy gondot, sőt!!! J Kipróbáltam azóta olyan receptet is, amiről korábban hallani sem akartam, mint pl. levendulás süti és macaron, de végül csak beadtam a derekam azoknak a recepteknek is! És megérte, méghozzá nagyon is! J

Az a bizonyos levendulás süti... Nincs mese, ez lesz a következő poszt a blogon! J 

Összességében tehát azt hiszem, nekem ezt adta az ildi KOKKI… Nagyon sok mindent megtanultam, de rájöttem, hogy még tucatszor ennyi tanulnivaló vár rám, de nem bánom! J Azért sem bánom, mert szuper gasztrobloggerek  és süticsoportok vesznek körül, akik – ha kell a sütés közben on-line is – adnak tanácsot, hogy hány fokra tekerjem a sütőt, vagy mit csináljak másként! Így nekik külön köszönet jár, hiszen rájuk mindig számíthattam a konyhában!

Ennek ellenére remélem én is adhatok Neked valamit, kedves Olvasó! Azt hiszem, azt megígérhetem, hogy az eddigi tapasztalataimat igyekszem továbbra is csokorba szedni, a megsütött és befalt, vagy elajándékozott édességet készítését pedig pontosan dokumentálni, lefotózni és elhozni Neked! Hiszen nélkületek nem lenne ildi KOKKI! J


Szeretettel,  ildiKOKKI

Utóirat: A szülinapi játék nyerteseit a facebook oldalamon tettem közzé!!! :) Oda nézzetek be, ha kíváncsiak vagytok, kik vihetik haza a sok finn meglepetést....